
Sokat javultak a közösségi médiás platformok a legújabb Media Responsibility Index szerint
Az MRI 4.0 (Media Responsibility Index) a reklámipar fogyasztókra és márkákra gyakorolt káros hatásainak csökkentését tűzte ki célul.
Az MRI 4.0 (Media Responsibility Index) a reklámipar fogyasztókra és márkákra gyakorolt káros hatásainak csökkentését tűzte ki célul.
A Media1 tapasztalatai szerint még mindig nem számolt be a kormánypárti médiaholding, a KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) több médiuma, így az Origo és a Magyar Nemzet a Kréta nevű, a közoktatás minden intézményében kötelezően használt adminisztrációs rendszert ért adathalász támadásról.
Az elmúlt időszakban tovább szaporodtak az adathalász kísérletek, miközben a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel és egyre többféle szektorban próbálkoznak. A felhasználók védelméért október közepétől folytatódik az ORFK szakmai támogatásával és a legnagyobb iparági szereplők bevonásával megvalósuló országos figyelemfelhívó kampány, melyhez csakúgy mint korábban, a Media1 ezúttal is csatlakozott.
A megüresedő pozícióra pályázat várható.
Az ügyben a HVG kiadója ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
A kampánnyal, amellyel közterületi plakátokon és az összefogáshoz csatlakozott honlapok mellett mától az Országos Rendőr-főkapitányság egyes felületein is találkozni lehet, a kezdeményezés létrehozói arra hívják fel az internethasználók figyelmét, hogyan előzhetik meg, hogy adathalászat (phishing) áldozataivá váljanak.
Az egyik kitiltott cég figyelt már meg civileket Magyarországon, míg egy másiknak hazánkban is van vállalati képviselete.
A levélírók azt próbálják elérni, hogy a rendőrség ne söpörje le az asztalról azokat a feljelentéseket, amelyek azért érkeznek, mert internetes csalók egy-egy weboldal tartalmát lemásolva, az érintetteket megtévesztve próbálnak meg adatokat, például bankkártyaszámokat ellopni vásárlóktól, nem kevés esetben sikerrel. A Media1 Podcast interjúja Palocsay Gézával, a kezdeményezés elindítójával.
„Szigonyozós” módszerrel próbálhattak bejutni az érintettek levelezésébe.
Összefog több nagy hazai cég, mivel tapasztalataik szerint a magyar rendőrség szerint nem bír büntetőjogi relevanciával, ha egy internetes csaló megtévesztő módszereket alkalmazva, például egy márka arculatát leutánozva próbálja meg kicsalni az ügyfelek sokszor érzékeny adatait, vagyis a hatóság futni hagyja a netes csalókat.