Erről Dull Szabolcs főszerkesztő számolt be ma, pénteken a Telex oldalán.
„Nem adunk el hirdetési helyeket a pártoknak, illetve hozzájuk kötődő, az ő kampányüzeneteiket tolmácsoló »civil szervezeteknek«; ha pedig a robot által automatikusan működtetett hirdetési felület szűrőit egy politikai szereplő kijátssza, a lehető leggyorsabban kitiltjuk onnan”
– szögezte le.
Hozzátetette azonban, hogy ennek ellenére a politikai pártok üzeneteivel, programjával, jelszavaival foglalkozni fognak (cikkekben), de minden esetben melléteszik majd azok valóságtartalmát is. Dull Szabolcs főszerkesztő azzal indokolja a politikai hirdetések elutasításra vonatkozó döntést, hogy szerinte a politikai hirdetések közös jellemzője, hogy egyoldalúak, harsányak, leegyszerűsítőek, nem pártatlanok, és a valóságnak csak egy kicsiny részét mutatják meg, ha épp nem csúsztatnak.
Bár az Állami Számvevőszék honlapján egyelőre még nem érhető el, mely internetes médiumok fogadnak be választási hirdetéseket (az árjegyzékeket január 18-ig kellett leadnia a lapoknak az ÁSZ-nak, ha befogadnak politikai hirdetést a kampányban), a Telex mellett egy nagyobb és egy kisebb vállalkozásról már ismert, hogyan döntött.
A Central Médiacsoport be is fogad, meg nem is
Egy közlemény nyomán már a Media1-en már beszámoltunk arról, hogy a Central Médiacsoport úgy döntött, egyes lapjaiba enged be politikai hirdetéseket, míg másokba nem. Ennek értelmében például a 24.hu kezdőlapjára nem, de egyes aloldalaira (így például a belföld rovatba) befogad majd politikai hirdetést a kiadó, de a nyomtatott magazinjai tekintetében is eltérően viszonyul a kérdéshez a Central. Hogy mely lapjaiba fogad be hirdetéseket és melyekbe nem a cég, arról ITT érhető el korábbi részletes összeállításunk.
A Media1 befogad
Lapunk, a Media1 némiképp eltérően viszonyul a politikai hirdetésekhez, mint a Telex. A Media1 már korábban bejelentette, úgy döntött, kész befogadni választási és népszavazási hirdetéseket a felületein, minden politikai szereplőnek azonos feltételek mentén. A Media1 álláspontja az, hogy a szólás- és információszabadságnak része, hogy a pártok és egyéb szervezetek – szigorúan a szerkesztőségi, független tartalomtól megkülönböztetve – a választások előtt közvetlenül is megszólíthassák a választókat, eljuttathassák részükre politikai üzeneteiket hirdetések segítségével. Úgy véljük, egy kereskedelmi hirdetésben, például egy hagyományos termék vagy szolgáltatás reklámjában a hirdetők ugyancsak egyoldalú közléseket tesznek arról, hogy termékeik milyen kiválóak, hogy ezek értékesítését támogassák – az olvasó pedig tisztában van vele, hogy ezt az állítást a hirdető a saját termékére vonatkozólag tette és nem a szerkesztőség állítása. Nincs ez másképp a politikai hirdetéseknél sem, ahol a pártok szintén el akarnak adni valamit: a programjukat, és érthető módon annak pozitívumait emelik ki a hirdetésben. Ennek mentén ahogy a kereskedelmi hirdetőket, úgy a politikai hirdetőket sem zárjuk ki. Persze azt is megértjük, ha valaki ezt a kérdést másként látja – a döntés minden egyes esetben az adott médiumé.
Frissítés 14:50
Mostanra kiderült az Indamedia döntése is
A Media1 mostanra megtudta azt is, hogyan viszonyul a kérdéshez a telexesek egykori munkahelye, az Index, illetve az Indamedia csoport. Az Indamedia döntéséről különálló hírünkben olvashatnak.
Frissítés 16:40
Nyilvánossá vált az RTL.hu döntése is
Kiderült mostanra az is, hogyan viszonyul a politikai reklámokhoz, hirdetésekhez az RTL Magyarország: döntésükről itt érhető el hírünk.
Frissítés 2022.01.29.
Újabb médiumokról derült ki, hogy közölnek-e politikai hirdetést az országgyűlési választást és népszavazást megelőző kampányban, további részletek különálló hírünkben érhetők el.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a hírlevelünkre is!
