2021 tavaszán több alkalommal is feltörték Páva Zoltán telefonját, aki korábban az MSZP-ben politizált, most pedig az ellenzéket nyíltan támogató Ezalenyeg.hu nevű híroldal kiadójának tulajdonosa – írja a Direkt36 a Telexen publikált legújabb cikkében. Páva mobiltelefonjáról két szervezet – az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet és a Citizen Lab nevű kanadai kutató labor – biztonsági szakértői is megállapították, hogy azt feltörték az NSO nevű izraeli cég által kifejlesztett Pegasus kémszoftverrel. A vizsgálatok adatai szerint idén március 16. és 24., valamint május 23. és 27. között volt jelen a kémszoftver a készüléken.
„Ezekben az idősávokban a telefon fertőzött volt. Azt nagyon nehéz megmondani az ilyen esetekben, hogy milyen adatokat szedtek le a készülékről, de azt el tudjuk mondani, hogy a Pegasus hozzáfért mindenhez, amihez Zoltánnak hozzáférése volt”
– mondta a Direkt36-nak John Scott-Railton, a Citizen Lab vezető kutatója. Ez azt jelenti, hogy a kémprogrammal hozzáférhettek többek között a készüléken tárolt üzenetekhez, fotókhoz és videókhoz, de akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.
Nagyüzemi kémkedés
Az Ez a lényeg nevű oldal a 2019-es önkormányzati választási kampány idején indult el, hátteréről a Media1 itt írt bővebben. A mostani hír azért érdekes, hiszen ezek szerint idén is tovább folyhattak a kémkedések. Korábban Varga Zoltánról, a 24.hu-t is működtető Central Médiacsoport tulajdonosáról, a Direkt36 több újságírójáról és az Átlátszó munkatársáról, valamint néhány más személyről is kiderült érintettsége célszemélyként – de esetükben 2018-ban vagy 2019-ben kerülhetett fel az NSO kémszoftvere a készülékükre.
A Pegasus ügy idén júliusban robbant ki egy nemzetközi újságírói csapat munkájának eredményeként. A projekt alapját egy 50 ezer olyan telefonszámot tartalmazó adatbázis jelentette, amelyet az NSO ügyfelei választottak ki megfigyelésre. A listához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség elemezte. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában (a munka mikéntjéről Pethő András, a lap vezetőszerkesztője nemrég részletesen nyilatkozott a Media1 podcastjának), és az adatbázisban szereplő mintegy 300 magyar telefonszám vizsgálata alapján számos célpontról közölt cikkeket. Páva telefonszáma nem szerepelt ezen a listán, de ennek oka vélhetően az, hogy az adatbázis még az ő célponttá válása előtt szivárgott ki.
A Direkt36-nak nincs információja arról, hogy a telefonszámok pontosan mikor kerültek ki, de 2021 tavaszán már folyamatban volt a nemzetközi tényfeltáró újságírói munka.
Ki állhat a háttérben?
Számos információ utal arra, hogy a Pegasus magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak. Korábban a Direkt36-nak egy egykori magyar titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy információi szerint a nemzetbiztonsági szervek 2018-tól kezdték el használni a Pegasust. Az NSO egy volt alkalmazottja pedig a tényfeltáró projekt egyik partnerének szintén megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a Pegasus szolgáltatást. Az ügy kirobbanása óta a magyar kormány képviselői közül senki sem tagadta egyértelműen sem azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele, ahogy azt sem, hogy valóban célba vették azokat az embereket, akikről a sajtó eddig cikkezett.
A Direkt36 kereste kérdésekkel a kormányt Páva Zoltán megfigyelése ügyében, de az Orbán-kabinet nem reagált.
Sok furcsaság történt
A Direkt36 azt is írja szerdai friss írásában, hogy Páva még a Pegasus-ügy kirobbanása előtt, 2021. július 14-én megvizsgáltatta a telefonját a Citizen Lab szakembereivel, mert volt egy gyanúja, hogy esetleg megfigyelhetik, ugyanis tavasszal több furcsaságot is tapasztalt a telefonjával, gyakran megszakadtak a hívásai olyan helyeken, ahol nem szokott gond lenni a térerővel, és időnként olyan hangokat hallott a hívások közben, mintha „víz alá bukott volna” a beszélgetőpartnere.
A Citizen Lab végül a fájlokban kimutatta a Pegasus nyomait, és erről július végén értesítették Pávát. A vizsgálat eredményét megerősítették az Amnesty International biztonsági szakértői is, akik a Direkt36 kérésére végezték el a telefon elemzését. Páva több kollégájának készülékét is megvizsgálta a Citizen Lab, de azokon a médiatulajdonos szerint nem találtak fertőzéseket.
Páva szerint „kétségbeejtő és félelmetes”, hogy Magyarországon okot adhat a megfigyelésre az, ha egy újságíró, ügyvéd vagy üzletember nem azt gondolja, amit a kormányoldal, és ennek hangot is ad. „Nagyon bízom abban, hogy azok, akikről kiderült, hogy megfigyelés alatt álltak, nem félnek. Én biztosan nem félek, és azért is akarom, hogy nyilvánosságra kerüljenek a történtek, mert nincs takargatnivalóm” – mondta.
Az ellenzék közelében
Páva régóta kapcsolatban áll a mai ellenzék több szereplőjével. Apja sokáig az MSZP egyik befolyásos Baranya megyei politikusa volt, ő maga pedig 2008 és 2010 között előbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetjében, majd Bajnai Gordon kormányában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Molnár Csaba stábjában dolgozott politikai tanácsadóként. Tagja volt az MSZP-nek is, de elmondása szerint 2010-ben kilépett a pártból, és azóta sem csatlakozott más politikai szervezethez. Miután kiszállt a politikából, egy közterületi hirdetések szervezésével foglalkozó, a feleségével közös cégben dolgozott tovább. 2019-ben tért vissza a politika közelébe, amikor ő lett az akkor induló hírportál, az Ezalenyeg.hu kiadója.
A kormányt keményen kritizáló újság az önkormányzati választási kampányban kitűnt a nagyon erős közösségi médiás jelenléttel. Ekkoriban az Átlátszó összesítése szerint az oldal és a különböző helyi verziói több mint 68 millió forintot költöttek Facebook-hirdetésekre, amivel az ellenzéki főpolgármester-jelölt Karácsony Gergely saját költését (22,5 millió) is megelőzték.
Páva azt mondta a Direkt36-nak, hogy az újság hirdetési bevételekből és magánszemélyek támogatásából tartja el magát, ez tette lehetővé a nagy összegű közösségi médiás költésüket. Páva Zoltán azt is mondta a Direkt36-nak, hogy bár ő az egyedüli tulajdonosa az újságot kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek, de több más befektető is áll a cég mögött, az ő nevüket ugyanakkor nem árulta el.
Gyanús epizód
Páva nem érti, miért pont március 16. és május 27. között figyelték meg. Épp a telefonjának feltörése napján betegedett meg a koronavírustól, ezért betegszabadságra ment, és csak néhány kevésbé jelentős online megbeszélésen vett részt az utána következő hetekben.Lehetségesnek tartja, hogy nem is ő volt a fő célpont, hanem az ismeretségi körére voltak kíváncsiak a megfigyelői. Kapcsolatban áll politikusokkal, és – mint fogalmazott – „nagyon sok olyan barátom van, aki úgy gondolkodik, hogy Magyarországon változásra van szükség”.
Páva azt mondta, hogy nem észlelt semmit arról, hogy a telefonjának feltörése időszakában kikerültek tőle bizalmas információk. Hozzátette ugyanakkor, hogy még év elején történt egy gyanús epizód.
Páva felidézte, hogy egy korábbi üzleti partnere kereste meg azzal, hogy segítsen felépíteni egy vidéki egyetemhez tartozó projekt komplett kommunikációs tervét. Erről többször folytattak előkészítő megbeszéléseket, de a témát bizalmasan kezelték, és nem beszéltek róla senkinek. Páva szerint ugyanakkor az üzleti partner egyszer csak küldött neki egy üzenetet, hogy személyesen akar vele találkozni. Ekkor közölte vele, hogy megmondták neki, hogy ne dolgozzon Pávával. A partner ezt azért is tartotta nagyon gyanúsnak, mert ő sem beszélt senkinek a tervezett együttműködésről.
A Pegasus kémszoftver ügye kapcsán egyébként a magyar és a párizsi ügyészség is nyomozást folytat. Az ügyészség azt közölte a Direkt36-tal, hogy gyanúsított még nincsen, de már több tanúmeghallgatásra is sor került.
Mit mond a szakértő?
Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk, hogy nemrég a Media1 podcastban interjút készítettünk Nemes Dániel internetbiztonsági szakértővel a Pegasus kapcsán. Az interjú itt érhető el.
