A Media Freedom Rapid Response (MFRR) európai média-jogvédő szervezetet nagyon aggasztja a Forbidden Stories jelentése, amely az újságírók, emberi jogvédők, ügyvédek és más személyek megfigyeléséről szól, és amelyet az izraeli NSO által kifejlesztett Pegasus kémprogram segítségével követtek el – derül ki Media1-hez eljuttatott angol nyelvű közleményből.
A jelentés, mely Magyarország érintettségéről is írt, fontos megállapításokat tartalmaz az újságírók biztonsága és forrásainak védelme szempontjából. Az MFRR felszólítja ezért a magyar kormányt és más érintett kormányokat is, hogy haladéktalanul hagyják abba a kémprogramok használatát és tegyék nyilvánossá, hogy hol és mikor használták az alkalmazást.
Felhívják továbbá a kémszoftvert gyártó NSO Group figyelmét, hogy vegye komolyabban a vállalat társadalmi felelősségvállalását, és hagyja abba a Pegasus értékesítését olyan politikai rendszerek számára, amelyekben gyenge az emberi jogi védelem és problémás a médiaszabadság helyzete.
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) szintén tiltakozik a kémprogram használata ellen és felkéri a magyar Nemzetbiztonsági Bizottságot, hogy tartson sürgősen ülést annak kiderítésére, hogy mennyi ideig folytatták az illegális ellenőrzést, ki felel a megfigyelés jóváhagyásáért, annak értékeléséért, valamint, hogy hány újságírót figyeltek meg. A szervezet szerint létfontosságú, hogy felelősségre vonják azokat, akik használták a kémprogramot és hogy fokozottabb óvintézkedéseket vezessenek be az ilyen veszélyes kémprogramokkal való visszaélések megakadályozására.
„Ezek a leleplezések egy újabb felháborító támadásra utalnak a médiaszabadság ellen Magyarországon, amelyet Orbán Viktor kormánya folytatott.”
– mondta Barbara Trionfi, az IPI ügyvezető igazgatója, majd hozzátette:
„Döbbenetes, hogy ez egy EU-tagállamban megtörténhet, mivel sérti a sajtószabadság, a magánélet és a forrásvédelem alapelveit. Az EU-nak egyértelmű jelzést kell küldenie, hogy ezt nem tolerálja. Ez közvetlen támadás az újságírói magánélet és a források védelme ellen, amely negatív hatással lesz az egész újságírói közösségre.”
A Forbidden Stories által kiszivárogtatott információk szerint a különböző kormányok világszerte médiamunkásokat, ügyvédeket és aktivistákat választottak ki a Pegasus kémprogrammal történő megfigyelés lehetséges célpontjainak. A kémprogram képes a célpontok telefonjait teljes mértékben megfigyelni, lehetővé téve a telefon összes adatához való hozzáférést valamint az audio- és videoeszközök vezérlését, hogy akár titokban felvételt is készíthessenek vele.
A kiszivárogtatott telefonszámokat listázták ugyan, de a listán szereplés nem feltétlenül vonja maga után azt, hogy az eszközt sikeresen feltörték, még ha az eddigi tucatnyi telefonon végzett kriminalisztikai elemzés az esetek több mint felében hatékonyan bizonyítja a Pegasus tevékenységét.
A jogvédő szervezet azt állítja, hogy az NSO többször is elmondta, hogy kémprogramjai – amelyeket a világ legelnyomóbb rendszereinek adtak el – csak terroristák és súlyos bűnözők ellen használhatók. Ugyanakkor nem meglepő, hogy annak ellenére, hogy az NSO azt állítja, hogy megszakítják a kapcsolatot az ügyfelekkel, ha visszaélnek a kémprogrammal, úgy tűnik, hogy a Pegasust jóval a kijelölt célcsoporton túl használták fel az ügyfelek.
Az Európai Unióban több eszköz kriminalisztikai elemzése is kimutatta, hogy a magyar kormány a kémprogramot oknyomozó újságírók és az ország egyik utolsó megmaradt független médiatulajdonosának telefonjára is telepítette. Legalább öt újságíró szerepel a kiszivárgott nyilvántartásban, továbbá legalább tíz ügyvéd és egy ellenzéki politikus.
Mint arról már mi is beszámoltunk a Direkt36 nyomán, a megfigyeltek között van Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója, akit korábban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár nyilvánosan támadott és „Orbánfóbiásnak” nevezett. Kollégája, Szabó András telefonjának elemzése szintén pozitív eredményeket mutatott a Pegasus használatával kapcsolatban. A szintén megfigyelt magyar médiamunkások közé tartozik Dercsényi Dávid, aki jelenleg egy budapesti ellenzéki önkormányzat (Józsefváros) helyi lapját szerkeszti, de korábban a hvg.hu, a Pesti Hírlap, az Azonnali és a 168 Óra munkatársaként is tevékenykedett. Szintén érintett egy fotós és egy másik újságíró. Továbbá az eddigi információk alapján a Pegasus szoftver segítségével kémkedhettek Varga Zoltán üzletember, a Central Médiacsoport tulajdonosa iránt is.
A jogvédő szervezet a The Guardian című lapot idézi, amelyben megjelent a magyar kormány egy nyilatkozata, mely szerint „a titkosszolgálati eszközök használatára felhatalmazott állami szerveket rendszeresen ellenőrzik”. A szervezet szerint az ország nagyon megengedő jogi kerettel rendelkezik a felügyeletre vonatkozóan. 2020-ban például az igazságügyi miniszter 1285 felügyeleti kérelmet hagyott jóvá.
Az MFRR szerint a Pegasusról szóló legfrissebb megnyilatkozások két dolgot emelnek ki. Egyrészt a sürgős reformokat hangsúlyozzák, amelyek biztosítják, hogy a kormányok ne éljenek vissza a polgári szabadságjogok kárára, illetve rámutattak, hogy az ellenőrző/oknyomozó újságírás alapvető szerepet játszik a demokráciát megalapozó emberi jogok védelmében, a jogsértések feltárásával és az elkövetők felelősségre vonásával.
További hírek érhetők el a Media1-en. A Pegasus kémügyről minden korábbi írásunk elérhető itt.
