Hogyan alakítja a hírközlési piacot és szabályozást a koronavírus? – ezt a kérdést feszegeti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) minapi összefoglalója, mely azzal indul, hogy a járvány elleni védekezésben az eddigieknél is jobban felértékelődnek az infokommunikációs szolgáltatások, többek között a kapcsolattartás, a távoktatás és a távmunka biztosítása miatt. A gazdaság krízise azonban ezt az ágazatot is nehéz helyzetbe sodorhatja. A trendeket értékelő NMHH-s összefoglalókból négy téma érdemel különös figyelmet:
- a távközlési szektor átmenetileg romló gazdasági kilátásai,
- a telekommunikációs cégek gyengülő tőzsdei szereplése,
- az 5G-s hálózatok kiépítésének elhúzódása
- és a mobilcella-információk felhasználhatóságának kérdése a járvány elleni küzdelemben.
3,4 százalékos visszaesést jósolnak a távközlési cégeknél
Az Analysys Mason 32 ország, köztük hazánk vizsgálatán alapuló áprilisi előrejelzése szerint a járvány – a gazdaság többi szereplőjéhez képest – kevésbé fogja negatívan érinteni a távközlési szektort annak viszonylagos rugalmassága miatt: 3,4 százalékos visszaesést jósolnak 2020-ra.
Az elemző cég tavaly még 0,7 százalékos emelkedést jelzett, így összességében 4 százalék lehet a veszteség.
Az elemzés szerint a távközlési szolgáltatók azonban képesek lehetnek arra, hogy kezeljék a helyzetet a beruházások halasztásával és a működési költségek visszafogásával. A teljes konszolidáció viszont csak 2022 végére várható a munkanélküliség miatt.
Az elemzés alapján a mobilcégeknek valószínűleg nehéz lesz fogyasztóikat magasabb árú mobilcsomagok felé terelni, ami tovább fogja rontani az előfizetőnkénti átlagos bevételt is – ezt igazolja már néhány új szolgáltatói promóció is.
Az új eszközök vásárlásának visszaesése az 5G bevezetését is lassítja
A növekvő munkanélküliség szintén csökkenti a bevételeket idén és még jövőre is. Az új eszközök vásárlása is visszaesést fog mutatni, ami nehezíteni fogja az 5G szolgáltatások terjedését. Az elemzés megállapítása szerint az EU-n kívüli roamingbevételek bezuhanását a szolgáltatók jövőre sem fogják tudni kompenzálni.
A helyhez kötött szolgáltatási szegmenst viszont nem fogja drámaian befolyásolni a járvány, bár a növekedés kisebb lesz az előre jelzettnél, mert a járvány miatt a helyszíni telepítések akadozhatnak.
A mobilcégek üzleti szektornak nyújtott szolgáltatásaik utáni bevételeit a vállalati utak elmaradása ugyan csökkenti, de ezt némiképp kompenzálja, hogy az otthon dolgozó munkavállalók egy része a járvány idejére mobilkészüléket kapott.
13 százalékkal csökkent a telekommunikációs cégek árfolyama
Az, hogy a telekommunikációs cégek sem fogják gond nélkül átvészelni ezt az időszakot, már most meglátszik a tőzsdei árfolyamokon. A Reuters április 14-i összeállítása az úgynevezett MSCI-indexet vizsgálta, amelyet 23 ország több mint 1600 társaságának a teljesítményéből – részvényátlagából – képeznek (Magyarország nélkül).
Az elemzés szerint a telekommunikációs szolgáltatások MSCI-indexe 13 százalékot gyengült az év eleje óta, miközben ez az érték az egészségiparban 6 százalék, a technológiai vállalatokra vetítve 8 százalék és a fogyasztási cikkeket nézve mindössze 10 százalékkal csökkent.
Több elemző szerint ennek az lehet az oka, hogy a cégeknek jelenleg plusz terhet és kényszerű kiadásokat jelent, hogy a szolgáltatásaikat fenntartsák és kiszolgálják az online üzletágakat – írja a Reuters.
A távközlési cégek – egyelőre, a józan logika ellenére – nem váltak a járvány nyertesévé, bármennyire is állják a megnövekedett forgalom rohamát.
Mi lesz az 5G-s hálózatok kiépítésével?
A kialakult gazdasági helyzet miatt az 5G hálózatok kiépítése akár egy évet is késhet a Telecoms.com első felmérései szerint, pedig néhány hónapja még minden tanácsadó cég az 5G évének kiáltotta ki 2020-at.
Felemás a kép a frekvenciaértékesítések terén is. Vannak országok, ahol változatlan az érdeklődés az 5G-rendszerek számára értékes spektrumrészekért, máshol a járvány miatt inkább elhalasztották a frekvenciák értékesítését.
A magyarországi 5G-bevezetés kapcsán az NMHH bizakodó
A magyar helyzetet tekintve az NMHH szerint ugyanakkor biztató, hogy március 26-án élénk érdeklődés mellett, több mint 128 milliárd forintért értékesítette a tavaly indult eljárásba bevont frekvenciák zömét, a Telekom pedig a Vodafone után Magyarországon másodikként, április 9-én már el is indította kereskedelmi 5G-szolgáltatását. (Az NMHH összefoglalója arra nem tér ki, hogy a magyarországi 5G-pályázatból kizárta a DIGI-t, ami miatt Magyarország jelentős frekvenciadíjtól esett el, és ami miatt kisebb verseny lesz a távközlési piacon, ráadásul így épp a koronavírus idején nem tudja a DIGI lakosság internetezését 5G-s rendszerrel segíteni.)
Cellainformációs adatokkal a járvány ellen: egységes európai adatfelhasználási megközelítés kell
Az NMHH összefoglalója röviden kitér az Európai Bizottság által április 8-án kiadott ajánlásra is, amely részletezi, milyen intézkedésekre van szükség a koronavírus elleni mobilapplikációk és mobilitási adatok felhasználásakor. A különféle nemzeti intézkedések ugyanis – például a cellaadat-alapú nyomon követés – aggályokat vetnek fel az alapvető jogokkal kapcsolatban.
A bizottság már rögzített néhány általános biztosítékot, köztük azt, hogy a személyes adatokat kizárólag a vírus elleni védekezéshez lehet feldolgozni; kereskedelmi vagy bűnüldözési célokra nem. Rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy szükség van-e a személyes adatokra, amikor pedig már nem, az érintett adatokat meg kell semmisíteni, kivéve, ha azok tudományos értéke meghaladja a személyes jogokra gyakorolt hatásukat. Mindemellett a bizottság kiemelte: a mobilitási adatokra nagy szükség van a járvány terjedésének feltérképezéséhez és előrejelzéséhez, a kórházak szükségleteinek becsléséhez, valamint a korlátozási és más intézkedések hatékonyabbá tételéhez.
További hírek és cikkek találhatók a Media1-en!
