Az MLE kedden reggel közölte a Media1.hu-val, hogy benyújtotta hozzájárulását az Európai Bizottság „A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó mesterséges intelligencia stratégiáról” szóló véleményezési felhívásához (Call for Evidence).
Az Európai Bizottság július végén indította el a konzultációt, amelyre szeptember 11-ig lehetett észrevételeket benyújtani. Az uniós testület a készülő stratégiával többek között azt szeretné elérni, hogy a mesterséges intelligencia támogassa, és ne helyettesítse az emberi kreativitást, miközben megmarad Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége.
A lapkiadók szerint fizetni kell a tartalmak értékéért
A magyar sajtókiadói szektort képviselő szervezet szerint az európai MI-ökoszisztéma kialakításakor biztosítani kell, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő technológiai vállalatok térnyerése mellett a szerkesztőségileg előállított újságírói tartalom gazdasági alapjai is fennmaradjanak.
Az MLE szerint a magas színvonalú, szerkesztőségileg ellenőrzött újságírói tartalmak fontos szerepet töltenek be az európai kulturális életben, a közéleti vitákban és a demokratikus részvételben, valamint a nyelvi sokszínűség megőrzésében is.
Az egyesület álláspontja szerint a mesterséges intelligencia fejlesztésének támogatása és a sajtókiadói tartalmak gazdasági fenntarthatósága nem egymással ellentétes, hanem egymást feltételező célok. Megbízható és magas minőségű MI-rendszereket ugyanis csak akkor lehet hosszú távon működtetni, ha az alapul szolgáló, szerkesztőségileg ellenőrzött tartalmak előállítása is fenntartható marad.
A téma nem most került elő először. A Media1 június végén már beszámolt róla, hogy az MLE az Európai Bizottság előtt az MI által felhasznált sajtótartalmak átláthatóbb szabályozását, a szerzői jogok jobb érvényesíthetőségét és kiegyensúlyozott licencelési mechanizmusokat sürgetett.
Ezt az öt dolgot kéri az MLE Brüsszeltől
Az MLE mostani beadványában öt fő elvárást fogalmazott meg az Európai Bizottság felé:
- a sajtótartalom értékének elismerését a mesterséges intelligencia által egyre inkább meghatározott információs ökoszisztémában;
- tisztességes piaci versenyfeltételek biztosítását a kiadók és a technológiai platformok között;
- a szellemi tulajdon megfelelő monetizálásának lehetőségét;
- valódi és érdemi átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy miként használják fel a tartalmakat MI-célokra;
- valamint egy működőképes, az MI korának megfelelő licencelési piac kialakítását.
A szerzői jogok és a generatív mesterséges intelligencia viszonya jelenleg uniós szinten is kiemelt kérdés. Az Európai Bizottság a digitális egységes piac szerzői jogi szabályozásának felülvizsgálatakor külön is vizsgálja a generatív MI által felvetett licencelési és jogérvényesítési problémákat.
Az MLE már 2023-ban is foglalkozott a problémával: akkor azt ajánlotta tagjainak, hogy fontolják meg a jogfenntartást a kereskedelmi célú szöveg- és adatbányászattal szemben, hogy később lehetőségük legyen licencmegállapodásokat kötni az MI-szolgáltatások üzemeltetőivel.
A kisebb nyelvi piacokat különösen veszélyeztetettnek tartják
Az MLE külön kitért a kisebb nyelvi piacok helyzetére is.
Az egyesület szerint a magyar nyelvű sajtópiac kis méretéből adódóan fokozottan kitett annak a kockázatnak, hogy az MI által közvetített tartalomfogyasztás során háttérbe szoruljanak a magyar nyelvű és hazai kontextust biztosító eredeti források.
Az MLE ezért azt szeretné, hogy az európai szabályozás a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése mellett külön vegye figyelembe a kisebb nyelvi piacok sajátosságait is.
A lapkiadók és az MI-fejlesztők közötti konfliktus eközben nemzetközi szinten is egyre hangsúlyosabb. Mint arról a Media1 korábban beszámolt, a magyar lapkiadók a BBC-vel, a Guardiannel és más nemzetközi médiapiaci szereplőkkel közösen is felléptek az AI-platformokkal szemben, többek között a tartalomfelhasználás átláthatóságának és a későbbi licencmegállapodások lehetőségének megteremtése érdekében.
„Ez lehetőség is, de kockázat is”
Lipták Tímea, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke szerint a mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban változtatja meg, hogyan jutnak el az emberekhez a hiteles és ellenőrzött hírek, valamint a kulturális tartalmak.
„A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban változtatja meg, hogyan jutnak el az emberekhez a hiteles, ellenőrzött hírek és kulturális tartalmak. Ez lehetőség is, de kockázat is: ha a szerkesztőségileg felelős sajtó gazdasági alapjai meggyengülnek, azzal végső soron a magyar nyelv, a hazai közéleti diskurzus és a demokratikus nyilvánosság minősége kerül veszélybe. Célunk nem az innováció akadályozása, hanem egy olyan együttműködési keret kialakítása, amelyben a mesterséges intelligencia fejlesztői és a tartalmat előállító kiadók egyaránt nyertesei lehetnek ennek az átalakulásnak”
– mondta Lipták Tímea.
Az MLE közölte azt is, hogy a jövőben is részt kíván venni az európai szintű szakpolitikai egyeztetésekben annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése mellett is fennmaradjanak a független, minőségi és sokszínű magyar sajtó gazdasági és szakmai alapjai.
Nagy változás a ChatGPT-ben: mától Magyarországon is megjelennek a reklámok egyes változatokban
A magyar lapkiadók a BBC-vel és a Guardiannel közösen lépnek fel az AI-platformokkal szemben
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.„Ne hamisítsák meg a valóságot!” — magyar szerkesztőségek közös nyilatkozata az AI-ról
