Újabb kérdések merültek fel a Független Közmédia Testület három médiaszakmai tagjelöltjének kiválasztásával kapcsolatban. A Közszolgálati Tanács nyilvánosan elérhető dokumentumainak Media1 általi áttekintése azt mutatja: miközben a testület vezetése korábban azt tartotta szükségesnek, hogy a jelölési folyamat megkezdése előtt valamennyi szabályt és döntési szempontot tisztázzanak, a részletes értékelési rendszer közzétételét végül csak a jelölések beadási határidejének lejárta utánra ütemezték.
A dokumentumok emellett kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban is, pontosan mikor, milyen eljárásban és milyen tartalommal fogadta el a Közszolgálati Tanács a jelöltek értékelési, meghallgatási és kiválasztási szabályait. Kollár Árpád korábbi NKA-kollégiumi tagsága, valamint Tiszatáj- és írószövetségi kapcsolatai miatt az sem érdektelen, működött-e a döntéshozatal során megfelelő összeférhetetlenségi és kapcsolati nyilatkozati rendszer.
Már júniusban tudták, hogy különösen kényes folyamat következik
A Közszolgálati Tanács honlapján elérhetővé vált a jogelőd Közszolgálati Testület 2026. június 30-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve. Az ülés egyik legfontosabb témája éppen az volt, hogyan válasszák ki a közmédia felett jelentős tulajdonosi és ellenőrzési jogköröket kapó Független Közmédia Testület három médiaszakmai tagjelöltjét.
A tanácskozáson elhangzott: a Közszolgálati Tanácsnak nem valamennyi beérkező jelölést kell majd automatikusan továbbítania az Országgyűléshez, hanem neki magának kell kiválasztania a három támogatott személyt. Balogh László, az akkor még működő Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy ezzel jelentős felelősség került a testülethez, hiszen éppen annyi jelöltet küldhetnek tovább, ahány szakmai tagot később megválaszthatnak.
Fábri György, a testület elnöke arról beszélt, hogy a folyamatot várhatóan komoly közfigyelem övezi majd. A jegyzőkönyv szerint ezért külön munkacsoportot kívántak létrehozni a kiválasztási szempontrendszer kidolgozására.
Előre közölni akarták a döntési szempontokat
A június 30-i ülésen elhangzottak alapján a résztvevők eredetileg abból indultak ki, hogy a kiválasztási kritériumokat még a jelölési felhívás megjelenése előtt véglegesíteni kell.
Fábri György egyértelműen úgy fogalmazott:
„Csak úgy kezdhetjük meg a jelölés folyamatát, hogyha mindent tisztáztunk előzetesen.”
Az elnök hozzátette: addig nem indítanák el a jelölési folyamatot, amíg nem tisztáztak mindent, hogy később ne érhesse kifogás az eljárást.
A tanácskozáson az is felmerült, hogy a jelentkezőknek már a felhívás megjelenésekor ismerniük kellene azokat a szempontokat, amelyek alapján később döntenek róluk. A testület egyik megközelítése szerint lehetőség szerint objektív, akár pontszámokban is kifejezhető kritériumokat kellett volna meghatározni.
Az ülésen ismertetett munkaterv szerint:
- július 6-ig várták a tagok javaslatait a szempontrendszerhez;
- egy munkacsoportnak kellett ezekből egységes előterjesztést készítenie;
- július 13-án első körben a teljes testület tárgyalta volna a szempontokat;
- július 21-én további eljárási kérdésekről, köztük a szavazás módszeréről kívántak dönteni;
- a végleges szabályokat a törvényi átalakulás hatálybalépéséhez, július 27-éhez közeli időpontban tervezték elfogadni.
A felhívásban mégsem szerepelt a teljes értékelési rendszer
A ténylegesen közzétett jelölési felhívás azonban nem tartalmazta azt a részletes értékelési és pontozási rendszert, amelyről a június 30-i ülésen szó volt.
A felhívásból az derült ki, hogy a jelölteknek egy legfeljebb 1.500 karakteres szakmai önéletrajzot és egy legfeljebb 2.000 karakteres motivációs levelet kell benyújtaniuk. A motivációs levélben a közmédia funkciójáról, céljairól és jövőképéről, valamint a jelölt személyes motivációjáról kellett írniuk.
A dokumentum a jelölési határidőt 2026. augusztus 11-én 24 órában határozta meg. Ugyanakkor maga a felhívás rögzítette, hogy csak augusztus 14-én kerül sor
- a jelölések érvényességének vizsgálatára;
- az esetleges érvénytelen jelölésekről szóló döntésre;
- a jelölések értékelési rendjének meghatározására;
- a személyes meghallgatás rendjének kialakítására;
- valamint a döntéshozatali folyamat meghatározására és közzétételére.
Ez azt jelenti, hogy a részletes értékelési és döntési rendszert a hivatalos ütemezés szerint csak három nappal a jelölési határidő lejárta után határozták meg, illetve tették közzé.
A jelölő szervezeteknek és a jelölteknek tehát úgy kellett összeállítaniuk és beadniuk a dokumentációjukat, hogy a későbbi összehasonlítás és kiválasztás teljes szempontrendszerét ekkor még nem ismerhették.
Nyilvánosan nem rekonstruálható minden döntés
A június 30-i jegyzőkönyv szerint július 13-ra külön ülést hívtak össze a kidolgozott szempontrendszer megtárgyalására. A Közszolgálati Tanács oldalán elérhető a július 13-i ülés napirendje és két határozata, részletes jegyzőkönyv azonban cikkünk készítésekor nem volt megtalálható.
A közzétett két határozat mindössze a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelöléséről és a napirend elfogadásáról szól. Ezekből nem derül ki, hogy
- megtárgyalták-e a szempontrendszert;
- milyen módosításokat javasoltak hozzá;
- elfogadták-e azt;
- volt-e szavazás a kritériumokról;
- és ha igen, milyen szavazati aránnyal született döntés.
A nyilvános üléslistában július 13. után egészen az augusztus 19-i meghallgatásig nem látható újabb olyan rendes ülés, amelynek közzétett jegyzőkönyvéből vagy határozataiból a kiválasztási és szavazási szabályok véglegesítésének folyamata teljes körűen rekonstruálható lenne.
Csak augusztus 14-én ismertették a részletes szempontokat
A Közszolgálati Tanács végül a jelölések lezárása után közzétett tájékoztatásában sorolta fel a meghallgatás és a döntés szempontjait.
Ezek között szerepelt többek között
- a médiatartalom-előállítás, a médiaoktatás vagy a médiatudomány területén szerzett tapasztalat;
- a médiatörvény, a közmédia működésére vonatkozó szabályok és a Közszolgálati Kódex ismerete;
- a szakmai és erkölcsi feddhetetlenség;
- a politikai és gazdasági függetlenség;
- a tárgyilagosság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a politikai semlegesség képviselete;
- valamint a jelölő szervezet tényleges társadalmi és szakmai súlya.
A közzétett lista ugyanakkor továbbra sem tartalmazott pontszámokat, súlyozást vagy olyan részletes módszertant, amelyből előre megállapítható lett volna, hogyan hasonlítják össze egymással a jelölteket.
Nem jelentek meg a tulajdonosi és gazdasági feladatokhoz szükséges kompetenciák
A kiválasztási szempontrendszer tartalma azért is lényeges, mert a Független Közmédia Testület nem pusztán tartalmi vagy etikai tanácsadó szerv lesz.
Az új testület többek között
- megválaszthatja és felmentheti a közszolgálati médiaszolgáltatók (a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Zrt.) vezérigazgatóit;
- meghatározhatja a vezetők munkaszerződésének feltételeit és díjazását;
- megválaszthatja a felügyelőbizottságok tagjait;
- dönthet a könyvvizsgálók személyéről;
- jóváhagyhatja az éves gazdálkodási és pénzügyi tervek fő összegeit;
- ellenőrizheti a közmédia finanszírozását;
- és jelentős értékű szerződésekhez, illetve hitelfelvételekhez adhat előzetes jóváhagyást.
Ehhez képest a nyilvánosságra hozott értékelési szempontok lényegében a média tartalmi, oktatási, kutatási, jogi és etikai oldalára koncentráltak. Nem jelent meg önálló elvárásként például
- a vállalatirányítási tapasztalat;
- a pénzügyi vagy számviteli jártasság;
- a társasági jogi ismeret;
- a nagy szervezetek vezetésében szerzett tapasztalat;
- a vezetői kiválasztásban való jártasság;
- vagy a felügyelőbizottsági munka ismerete.
Ez azért vet fel kérdést, mert az új testület hatásköreinek jelentős része éppen vállalatirányítási, munkajogi és pénzügyi jellegű lesz.
A jelölő szervezetek „súlya” sem volt mérhető
A Közszolgálati Tanács azt is közölte, hogy figyelembe veszi a jelölő szervezetek „tényleges társadalmi-szakmai súlyát”. A nyilvános dokumentumokból azonban nem derült ki, ezt milyen objektív adatok alapján értékelték.
Nem ismert például, hogy számított-e
- a szervezet taglétszáma;
- a működésének időtartama;
- a médiaipari szereplők közötti reprezentativitása;
- az általa képviselt vállalkozások száma vagy gazdasági súlya;
- a jelölő korábbi szakmai és érdekképviseleti tevékenysége;
- vagy az, hogy egy jelöltet hány szakmai szervezet támogatott.
A végeredmény alapján ez utóbbi biztosan nem volt meghatározó: a három szakmai szervezet által is támogatott Radetzky András, valamint a két-két jelölést kapó Hivatal Péter és Szabó György (a milliárdos forgalmú, több száz főt foglalkoztató Sanoma Media Budapest Zrt. egykori vezérigazgatója) sem került be a Közszolgálati Tanács által továbbított három személy közé. Volt olyan jelölt is, Alter Róbert, akit már a meghallgatásra sem hívtak el: arra hivatkozva zárták ki, mert az életrajz terjedelmére vonatkozó, szürreálisan alacsony, 1.500 karakteres limitbe nem fértek bele az iskolái, munkahelyei és egyéb képesítései, és túllépte azt.
Kapcsolódási pontok is felvethetnek kérdéseket
A folyamat átláthatósága szempontjából annak vizsgálata is indokolt lehet, volt-e olyan érdemi szakmai vagy intézményi kapcsolat a döntéshozók és egyes jelölő szervezetek között, amelyet a résztvevőknek előzetesen jelezniük kellett volna.
Önmagában egy korábbi publikáció, szakmai együttműködés vagy rendezvényen való részvétel természetesen nem jelent összeférhetetlenséget. A közbizalmat hangsúlyozó eljárásban azonban célszerű lett volna előre rögzíteni, milyen kapcsolatok esetében szükséges nyilatkozatot tenni, illetve mikor indokolt a szavazásból való távolmaradás.
A nyilvánosan elérhető szabályokból nem derül ki egyértelműen, hogy működött-e ilyen kapcsolati vagy összeférhetetlenségi nyilatkozati rendszer, csupán az, hogy a három szakmai szervezet által támogatott, de a Közszolgálati Tanács által mégsem támogatott Radetzky András édesapja, Radetzky Jenő augusztus 6-i hatállyal, azaz még a meghallgatás előtt, de már csak a kiválasztás előkészítési folyamatának egy viszonylag kései fázisában a Közszolgálati Tanácsban betöltött tagságáról lemondott.
Kollár Árpád NKA-s és irodalmi kapcsolatai
A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a kiválasztott jelöltek egyikének, Kollár Árpádnak a szakmai kapcsolatrendszere több ponton is érintkezik a kulturális-irodalmi intézményrendszerrel és a Közszolgálati Tanács egyik tagjával.
Kollár a Tiszatáj Online szerkesztője, valamint tagja a Magyar Írószövetség választmányának. A Magyar Írószövetség elnöke Erős Kinga, aki egyúttal a Közszolgálati Tanács tagja, így részt vehetett a Független Közmédia Testület szakmai jelöltjeiről szóló döntéshozatalban.
Ez a szakmai és szervezeti kapcsolat önmagában nem feltétlenül jelent összeférhetetlenséget, és nem bizonyítja, hogy Erős Kinga Kollár érdekében befolyásolta volna a döntést. Az eljárás átláthatósága szempontjából azonban indokolt annak tisztázása, hogy a kapcsolatot jelezték-e, illetve felmerült-e valamely összeférhetetlenségi vagy kizárási szabály alkalmazása.
Kollár Árpád korábban a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiumának delegált tagja is volt. Az NKA hivatalos beszámolója szerint megbízatása 2021. január 1-jétől 2024. december 31-ig tartott. Ezért az egyes, jelenleg is elérhető bemutatkozásokkal ellentétben nem állítható biztosan, hogy Kollár jelenleg is az NKA kurátora.
A Tiszatáj Alapítvány az elmúlt években több jelentős NKA-támogatásban részesült. A hivatalos döntési listák szerint
- a Tiszatáj című nyomtatott folyóirat 2025-ös megjelentetésére 15,837 millió forintot;
- a Tiszatáj Alapítvány 2025–2027-es könyvkiadói programjára 4 millió forintot;
- a Tiszatáj Online színházművészeti rovatának 2025-ös működtetésére 2 millió forintot;
- a folyóirat 2026-os megjelentetésére 18 millió forintot;
- a Tiszatáj Szalon 2026-os programsorozatára 2 millió forintot;
- a Tiszatáj Online filmművészeti rovatára pedig 1,6 millió forintot
ítéltek meg.
Kollár egyes könyveinek kiadásához korábban ugyancsak kapcsolódtak NKA-támogatások. Ezek kedvezményezettjei azonban a műveket megjelentető szervezetek és kiadók voltak, ezért nem lenne pontos azt állítani, hogy ezeket az összegeket személyesen Kollár Árpád kapta.
Az NKA-támogatások ténye önmagában nem jelez szabálytalanságot: a kulturális folyóiratok és könyvkiadók működésében általános a pályázati támogatások igénybevétele. A felsorolt 2025-ös és 2026-os támogatások ráadásul Kollár nyilvánosan dokumentált NKA-megbízatásának 2024. december 31-i lejárta utáni időszakra vonatkoznak. Nincs a birtokunkban arra utaló adat, hogy ezek odaítélésében részt vett volna. A kapcsolatok bemutatása ezért nem szabálytalanság állítása, hanem annak indokoltságát támasztja alá, hogy a jelöltek és a döntéshozók szakmai, intézményi és korábbi döntéshozói kapcsolatait átlátható módon feltárták-e.
Titkos szavazás, ismeretlen részletes eredmények
A jelöltek meghallgatására a múlt héten, augusztus 19-én került sor a közmédia Kunigunda úti gyártóbázisán. Bár az eseményt nyilvános ülésként hirdették meg, a sajtó nem lehetett jelen a meghallgatáson, és kép- vagy hangfelvételt kizárólag maga a Közszolgálati Tanács készíthetett, maguk a meghívottak sem. A saját maga által készített hangfelvételt a Közszolgálati Tanács azóta sem tette közzé honlapján, sőt több nappal ezelőtti, e-mailben küldött kérésünkre sem biztosította részünkre, de még csak nem is válaszoltak az e-mailre.
A meghallgatást követően a tanács tagjai és a közmédia szakszervezeteinek két delegáltja titkosan szavazott. A három legtöbb szavazatot Bayer Judit, Sükösd Miklós és a már említett Kollár Árpád kapta.
A Közszolgálati Tanács közleménye azonban nem tartalmazza
- az egyes jelöltek által kapott szavazatok számát;
- a teljes szavazási sorrendet;
- az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
- az esetleges szavazási fordulók eredményeit;
- vagy azt, hogy volt-e szavazategyenlőség.
A teljes sorrend azért sem érdektelen, mert ha az Országgyűlés illetékes bizottsága valamelyik továbbított jelöltet nem támogatja, a felhívás szerint a szavazási sorrendben következő személy kerülhet a helyére.
Korábban is többen kifogásolták az eljárást
Az eljárással kapcsolatban már a meghallgatás előtt hat jelentős médiaszakmai szervezet emelt kifogást. A Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség és a Repropress többek között a szavazás résztvevőinek körét és a szempontrendszer hiányosságait bírálta.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) később, hétfőn szintén tiltakozott, és jogilag kifogásolhatónak nevezte az eljárást.
A most áttekintett jegyzőkönyv azért ad új dimenziót a vitához, mert abból az látszik: a Közszolgálati Tanács vezetése maga is felismerte az előre rögzített, részletes és megvédhető szabályrendszer jelentőségét. A nyilvánosan hozzáférhető későbbi dokumentumokból ugyanakkor nem rekonstruálható teljes bizonyossággal, hogy ezeket az eredeti vállalásokat miként és milyen mértékben valósították meg.
A szakmában háttérbeszélgetéseken többen kifogásolják azt is, hogy például Kollár Árpád esetében a jelölő szervezet egy alapítvány, annak pedig értelemszerűen tagsága sincs, így egyes vélemények szerint nem is válhatott volna jelöltté.
További érdekesség, hogy mások éppen azt kifogásolják, hogy egyáltalán a MEME és a többi szervezet egyáltalán miért jelölhet tagot a közmédiát felügyelő szervezetbe: hiszen a MEME-nek főleg kereskedelmi televíziók a tagjai, köztük a legnagyobbak, az RTL és a TV2, amelyek kifejezetten ellenérdekeltek lehetnek versenytársuk, a közmédia sikerében, megerősödésében. Más kérdés ugyanakkor, hogy a MEME és a többi szervezet egyébként nagy tudású, nagy tapasztalatokkal rendelkező menedzsereket jelöltek – vagyis úgy tűnik, nem visszaélni próbáltak a lehetőséggel, ám elvben akár ez is előfordulhatott volna.
Kérdésekkel fordultunk a Közszolgálati Tanácshoz
A Media1 az alábbi kérdésekre vár választ a Közszolgálati Tanácstól:
- Mikor és melyik ülésén fogadta el a tanács a jelöltek értékelési és kiválasztási szempontrendszerét?
- Miért csak a jelölési határidő lejárta után hozták nyilvánosságra a részletes értékelési szempontokat?
- Miért nem került a szempontrendszer a június 30-i ülésen elhangzott javaslatnak megfelelően már az eredeti felhívásba?
- Készült-e pontozási, súlyozási vagy más összehasonlító rendszer a jelöltek értékelésére?
- Milyen objektív mutatók alapján állapították meg a jelölő szervezetek társadalmi-szakmai súlyát?
- Miért nem szerepeltek önálló kiválasztási szempontként a testület vállalatirányítási és pénzügyi feladataihoz szükséges kompetenciák?
- Kellett-e a szavazás résztvevőinek nyilatkozniuk a jelöltekkel és a jelölő szervezetekkel fennálló szakmai vagy intézményi kapcsolataikról?
- Nyilvánosságra hozzák-e az egyes jelöltek szavazatszámát és a teljes szavazási sorrendet?
- Mikor teszik közzé a július 13-i ülés részletes jegyzőkönyvét, valamint a kiválasztási szabályok elfogadását dokumentáló további jegyzőkönyveket és határozatokat?
- Erős Kinga jelezte-e a döntéshozatal előtt, hogy Kollár Árpád annak a Magyar Írószövetségnek a választmányi tagja, amelynek ő az elnöke?
- Vizsgálták-e, hogy ez a szakmai és szervezeti kapcsolat összeférhetetlenséget vagy kizárási okot jelenthet-e?
- Részt vett-e Erős Kinga a Kollár Árpád jelöléséről és támogatásáról szóló szavazásban?
- A döntés előtt feltárták-e Kollár Árpád korábbi NKA-tagságát és a Tiszatájhoz fűződő szakmai kapcsolatát?
-
Miért nem tették közzé a múlt heti FKT-jelölti meghallgatás hang- és videófelvételét?
-
Miért korlátozták 1500 karakterben a jelöltek életrajzát, kizárva ezzel egyes, jelentős tapasztalatokkal rendelkezőket, és részesítettek ezzel előnyben olyanokat, akik kevesebb élettapasztalattal, kevesebb képesítéssel rendelkeznek?
Amennyiben válasz érkezik, cikkünket frissítjük.
A Közszolgálati Testület által kiválasztott három kiválasztott személy FKT-tagsága egyelőre nem végleges. Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád jelöléséről az Országgyűlés Művelődési Bizottságának is döntenie kell. Erre már a napokban sor kerülhet.
Bayer Judit és Sükösd Miklós, a két nagy tudású és óriási tapasztalatokkal rendelkező médiaprofesszor egyébként lapunk felületén is rendszeresen publikál, cikkeik itt és itt találhatók.
Tiltakozik a MÚOSZ: jogilag kifogásolhatónak tartják a közmédia új testületének kiválasztását
Media1-exkluzív: Őket választották ki a közmédia új tulajdonosi testületébe – még borulhat a névsor
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Tényi István az Országgyűléshez fordult a közmédia-testület vitatott kiválasztása miatt
