Az Átlátszó a honlapján jelentette be hétfőn, hogy mivel sem politikai párt, sem jelölő szervezetnek nem tekinti magát, közhatalmat nem gyakorol, ezért nem működik együtt az ellenük és a Transparency International Magyarország ellen is vizsgálatot folytató, Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatallal.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére adott válaszában a Bodoky Tamás főszerkesztette tényfeltáró műhely jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettsége lenne a tavaly gründolt Szuverenitásvédelmi Hivatal által feltett kérdésekre. A hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet.
„Ezért csak olyan információkat tudunk megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnánk” – áll az oknyomozó újság honlapján.
Mint arról a Media1.hu már beszámolt, Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyik igazgatója június 25-én hivatalos levélben tájékoztatta az Átlátszót arról, hogy a hivatal a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, tavaly elfogadott törvény alapján „vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak”. A hivatalos levélben leszögezik: „Az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: atlatszo.hu) a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelynek éves költségvetésében a külföldi támogatások aránya jelentős”. Ezért a Szuverenitásvédelmi Hivatal „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít az atlatszo.hu tevékenységével kapcsolatban”.
Bankszámlákban vájkálnának, főkönyvi kivonatokat is nézegetnének napjaink ávósai
A hivatalos levélben az Átlátszó 11 kérdést kapott: ezek egy része bárki számára megismerhető (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók, közhasznúsági jelentések), más része a könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolók kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos – például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg. A hivatalnak a mai napon megküldött válaszában (PDF) jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettsége lenne.
„A »választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység« ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tudunk megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnánk. Válaszunkban felhívtuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét arra, hogy az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapján is elérhetőek ezen a címen.”
Az Átlátszó hangsúlyozta, hazugság, hogy ne lenne átlátszó az Átlátszó működése, hiszen a költségvetésükre jelentős hatást gyakorló bevételi forrásokat minden évben közzéteszi a pénzügyi beszámolóik kiegészítő mellékleteiben, „Az üzleti évben végzett főbb tevékenységek és programok bemutatása” alcím alatt.
„Ezekben – például a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal ellentétben – tételesen felsoroljuk, hogy kiktől, mire, mennyi támogatást kaptunk, illetve használtunk fel az adott pénzügyi évben. Erről hosszú évek óta még infografikákat is készítünk a közérthetőség végett.”
Az Átlátszó hangsúlyozza, legjelentősebb támogatója – például a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal (CÖF) ellentétben – a közönsége: több ezer magánszemély segíti őket kisadományokkal, továbbá a civil szja 1 százalék felajánlásával az Átlátszónet Alapítványon keresztül. Az Átlátszónet Alapítvány alapító okirata és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapján is elérhetőek, és ezekben is felsorolják a főbb támogatókat.
A Fidesz-KDNP az orosz idegen ügynök törvény mintájára létrehozott szuverenitásvédelmi törvénycsomag alapján kezdte el vegzálni a magyarországi médiumokat, elsőként az Átlátszót. A törvény miatt az Egyesült Államok, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a MÚOSZ, az IFJ, a CFJ és több más szervezet is kifejezte tiltakozását, aggodalmát. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az uniós jogba ütköző jogszabály miatt idén februárban.
Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok a Szuverenitásvédemi Hivatal drákói lépése miatt
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
