Jámbor András szerint mégiscsak közpénzen valósulhatott meg Bohár Dániel, a kormányközeli propagandaközpont, a Megafon munkatársának isztambuli utazása – ezt az alapján véli úgy, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem tudott bemutatni olyan dokumentumot, ami alátámasztaná, hogy a Megafon vagy Bohár rendezte volna az utazás költségeit.
A TV2 Tények Plusz műsorának Facebook-oldalára posztolták ki, hová kell tenni az X-et.
Sokan már végleg leírták a riportműsort, miután tavaly néhány hónappal a Napló újbóli elindítása után távozott Pachmann Péter műsorvezető, a csatorna pedig bizonytalan időre szünetre küldte a produkciót. Most azonban kiderült: a Napló a választások előtt, január végén visszatér a kormányközeli TV2 képernyőjére.
Újabb kritikus nyilatkozatot adott a Csatt és a Csatt.2 című műsorok múlt héten eltávolított műsorvezetője.
Annak ellenére, hogy előzetesen Orbán Viktor nyilvánosan is azt ígérte, egyetlen újságírói kérdést sem hagy válasz nélkül, több szerkesztőség regisztrációját is elutasították a miniszterelnök hétfői évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatójára, az Orbáninfóra.
A néhány nap múlva vezérigazgató-helyettest, majd jövő májusban vezérigazgatót is váltó, egyre komolyabb válságjeleket mutató, épp tömeges elbocsátásokat végrehajtó RTL Csoport szóvivője szerint nem igaz, hogy eladnák az RTL Magyarországot. Legutóbb már Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is egy esetleges tulajdonosváltásról és arról írt, hogy a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. az állam részére történő eladásából befolyó pénzekből alapoznák meg Orbánék az RTL felvásárlását.
Hadházy Ákos szerint vélhetően azért kellettek a 4iG Műsorszóró Infrastuktúra Kft. eladásából származó állami milliárdok, hogy abból megvehessék Orbán Viktornak az RTL-t.
Ideiglenes bírói intézkedésként a Debreceni Törvényszék egy végzéssel megtiltotta a kormánypárti médiaholdingnak, hogy lapjaiban Magyar Pétert poloskaként ábrázolja.
A Blikk az ATV vezérigazgatójának nyilatkozatát ismertető cikkében az Élet és Irodalom publicistájaként hivatkozott Bruck Andrásra, akinek a Rónai Egon Orbán Viktor-interjúját bíráló bejegyzése miatt a csatorna vezetése jogi lépéseket helyezett kilátásba a Btk. új, az „internetes agresszióról” szóló 332/A paragrafusa alapján. Azóta viszont nemcsak az derült ki, hogy a hivatkozott jogszabály várhatóan nem alkalmazható az ügyre, hanem az is, hogy Bruck hosszú évek óta nem az ÉS publicistája.
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója egy kormánypárti médiacsoporthoz tartozó bulvárlapnak nyilatkozva azt állította, hogy akár egy év szabadságvesztés is kiszabható az Élet és Irodalom publicistája*, Bruck András bejegyzése miatt, amelyben az újságíró az Orbán-interjú kapcsán bírálta Rónai Egont. A Büntető Törvénykönyv érintett rendelkezésének szövegét áttekintve azonban úgy tűnik, a hivatkozott paragrafus nem alkalmazható az esetre, így felmerül, hogy az ATV vezérigazgatója téves jogértelmezés alapján vádolta meg bűncselekménnyel a publicistát – még ha Bruck bejegyzése stílusában valóban kifogásolható.
