Kedden este, nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője „A közélet átláthatóságáról” címmel benyújtott az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját és létezését. A javaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet – írja a Telex.
A jegyzékre kerülés ahhoz hasonló, mint amikor egyes médiumokat külföldi ügynöknek minősítenek Oroszországban és működésüket korlátozzák.
Viszlát 1%
A törvénytervezet szerint a jegyzékre kerülés azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet szja 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.
A törvénytervezet szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amelyeket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amelyekért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni és kiemelt közszereplőkké válnak.
Brutális bírság jön, a rendőrséget is bevethetik
Ha felmerül, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be.
A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.
Mi veszélyezteti az ország szuverenitását? A javaslat szerint bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel
- az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
- a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
- az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A javaslat szerint az ország szuverenitását olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására – minden olyan tevékenységet ilyennek neveznek meg, amely alkalmasak lehet a választói akarat vagy a demokratikus vita befolyásolására.
A javaslat szerint az új szabályok a törvény elfogadását követő 3. napon lépnek majd életbe, és a listára vett szervezeteknek a következő adóévtől tiltanák meg, hogy 1%-os felajánlásokat gyűjtsenek.
Az egyelőre nem derül ki a javaslatból, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak mikorra kell javaslatot tennie a kormánynak arról, kiket vegyenek fel az ország szuverenitását sértő szervezetek jegyzékébe.
Orbáni fenyegetés a médiának és a civileknek
Halász János azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A bevezető egy részében az elmúlt évek nemzeti konzultációinak eredményeivel igyekszik alátámasztani a javaslatot.
A Telex emlékeztet rá: Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i elhíresült beszédében áttelelő poloskának nevezte a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket, a független sajtó újságíróit, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és az ellenzéki politikusokat, akiket a Fidesz narratívájában külföldről pénzelnek.
„Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – mondta, és hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.
A beszéd nagy felháborodást keltett annak a náci Németországot idéző jellege miatt, és pszichológusok, pszichiáterek, bírók és az MTA akadémikusai, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is tiltakozott a kijelentés ellen. Az ügyészség és a köztársasági elnök (vagy annak hivatala) azonban nem talált semmi kivetnivalót benne.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közpénzből már most is lejáratókampányt folytat egyes médiumok ellen
Mint arról a Media1-en beszámoltunk, nemrég a Szuverenitásvédelmi Hivatal támadást intézett olyan médiumok ellen mint az Átlátszó tényfeltáró műhely, a Telex, a 444, és megannyi más tartalomszolgáltató – a Lánczi Tamás vezette intézmény a magyar adófizetők pénzét felhasználva fizetett kampányban támadja a kormánnyal kritikus médiumokat és arra kér mindenkit, hogy ne támogassák ezeket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Európai Parlament és az Európai Bizottság szerint az uniós jogszabályok megsértésével hozták létre és működése súlyosan korlátozza a sajtószabadságot. Az Európai Bizottság 2024 februárjában kötelezettségszegési eljárást indított annak az EU-s jogrendbe való ütközése miatt.
Eltapossák azokat, akikkel nem ért egyet a kormány – felháborodott reakciók érkeznek a „tavaszi nagytakarítással” kapcsolatban
A hírre Munk Veronika újságíró, a szlovák Denník.N és a Napunk.sk egyik vezetője, a HVG rendszeres szerzője (aki néhány évvel ezelőtt a Telex társ-főszerkesztője volt) Facebookon nyilvános bejegyzéssel reagált és fejezte ki felháborodását a benyújtott törvénytervezettel kapcsolatban.
Azt írta szerda reggel:
Eddig az asztalra helyezett, kibiztosított pisztoly volt a szuverenitásvédelem narratívája. Most kezdenek majd lövöldözni vele.
Rendkívüli vörös vonalat lépett át a Fidesz az éjszaka kibocsátott “átláthatóságról szóló” törvényjavaslatával, amelynek értelmében – ha elfogadják, márpedig el fogják fogadni – az oroszországi külföldi ügynöktörvényekhez hasonlóan vegzálhatják, gyakorlatilag ellehetetleníthetik azon szervezetek (civilek, média) dolgát, amelyek bármilyen külföldi forrásból, például támogatásból, akár transzparens EU-s pályázatokból a fenntarthatóságukhoz elengedhetetlen pénzhez jutnak. A törvényjavaslat a gumiszabályként megfogalmazott szövegezésével gyakorlatilag bármilyen, közélettel is foglalkozó szervezetre (orbáni megfogalmazással: áttelelő poloskára) ráhúzható. A végrehajtó szerv a Szuverenitásvédelmi Hivatal (amelynek vezetője egyebek mellett aktívan buzdított a közelmúltban azzal kapcsolatban, hogy senki ne támogassa a független médiát), jegyzékbe veheti a problémás szervezeteket. A jegyzékbe vett szervezetek jövőre már nem gyűjthetik a személyi jövedelemadó 1%-át és vezetőik vagyonnyilatkozatokkal állnak majd a nyilvánosság elé, továbbá hatalmas bírságra is számíthatnak. A hivatal a rendőrséggel karöltve kiszállhat a szervezetekhez és minden számítógépet, adathordozót, gondolom a segglukakat is átnézheti. Érdemi panaszra, jogorvoslatra lényegében nincs lehetőség. “Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” Aha.
Momentum: kivégeznek minden független magyar sajtóterméket, veszélyben a szabad választások!
Nem sokkal ezelőtt Tompos Márton, a Momentum elnöke is megszólalt. A politikus ugyancsak a Facebookon reagált a kormány „tavaszi nagytakarítást” megágyazó törvényjavaslatára. Tompos kiemeli, hogy veszélybe kerültek a 2026-os választások és a Momentum minden eszközét arra fogja fordítani, hogy megőrizzék az esélyt a kormányváltásra.
„Ezzel a javaslattal kivégezhetnek MINDEN független magyar sajtóterméket, kivégezhetnek MINDEN kormányfüggetlen civil szervezetet, ami közügyekkel foglalkozik, és gyakorlatilag büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását.
Az egyetlen kérdés innentől az lesz, hogy mit reagálunk rá. Nem mi, a Momentumban, mert mi minden pénzünket, jogi tudásunkat és politikai lehetőségünket arra fogjuk használni, hogy ezt megakadályozzuk. Mi, mint magyar társadalom. Mert ha ez nem viszi át az ingerküszöböt úgy, hogy a társadalom minden szeglete fideszestől momentumosig, időstől fiatalig, falusitól fővárosiig tiltakozzon, akkor itt a vége” – írja a Momentum politikusa és hozzáteszi, hogy ha nem együtt lépünk fel, akkor nem lesznek tiszta választások 2026-ban.
Tompos azzal zárja: „a következő hetekben dől el, hogy nekünk tényleg Mohács kell, vagy képesek vagyunk a saját kezünkbe venni a sorsunkat. Akik az utóbbiak mellett vannak, a Momentumra számíthatnak.”
Dobrev Klára, a DK politikusa azt jelezte, hogy hamarosan, 11 órakor videóban reagál majd „a Fidesz tavaszi nagytakarítós törvényjavaslatára.”
Frissítés:
További politikusok is reagáltak a hírre, és Szabó Tímea bejelentette, hogy azonnal az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlament frakcióvezetőihez fordul a fejlemény miatt. További reakciók újabb írásunkban olvashatók.
Poloskás poszttal ment neki a Telexnek Sulyok Tamás embere, Szántó Georgina
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Oroszország külföldi ügynöknek minősített két helyi újságírót, köztük a BBC tudósítóját
