Az atlatszo.hu azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt keddi ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia a más szervezetekkel kötött szerződéseit, valamint ezeket az úgymond „a szuverenitás védelme” érdekében kezdeményezett megállapodásokat felvezető levelezések másolatát – közölte a tényfeltáró portál.
Az Átlátszó újságírója május 17-én fordult ebben a tárgyban közérdekű adatigényléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz (SZH). A hivatal az adatigénylés teljesítését eredetileg arra hivatkozva tagadta meg, hogy ezek döntés-előkészítő adatnak számítanak. Az úgynevezett perfelvételi tárgyaláson ugyanakkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal részéről nem jelent meg senki, és a hivatal írásban sem terjesztette elő az álláspontját. A bíróság ezért elrendelte a dokumentumok kiadását.
Az adatigénylés előzménye, hogy az SZH-elnök Lánczi Tamás áprilisban levélben kereste meg Havasi Dezsőt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét. Lánczi a levélben arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehoz egy protokollt arra, hogy „az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására”.
Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek „az információk bejelentésére vonatkozóan”, egészítse ki a szabályzatát „a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről” szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál.
Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével. A levélváltásról szóló beszámoló előbb az ügyvédi kamara hírlevelében jelent meg, majd a média is beszámolt róla.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a Facebook-oldalán is közölte: a hivatal „közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében”.
A közleményben az áll, hogy „a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ” kaptak, és az együttműködést ezekkel szereplőkkel megkezdték. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozta az ügyvédi kamarával folytatott levélváltást is, a szöveg szerint a „tisztánlátás” érdekében.
Az Átlátszó június elején rövid cikkben jelezte, hogy a megtagadott közadatigénylést perre fogja vinni.
Vizsgálat az Átlátszó ellen
15 nappal később a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyedi, átfogó vizsgálatot indított a portál kiadója ellen.
A vizsgálat keretében 11 kérdést kaptak: ezek egy része bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolók kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos – például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.
Az Átlátszó jogi érvekkel válaszolva megtagadta a válaszadást
A hivatalnak megküldött válaszában az Átlátszó jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettsége lenne a feltett kérdésekre. A „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tud az Átlátszó megosztani a hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnának.
Válaszukban felhívták az SZH figyelmét arra, hogy az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapon is elérhetőek ezen a címen.
A kormányzó pártok tavaly fogadták el az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, amit óriási belföldi és hazai tiltakozás kísért. A jogszabály miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.
A jogszabályt az orosz idegen ügynök törvény mintájára alkották meg és alkalmas arra, hogy a kormány kritikusait vegzálják és megbélyegezzék.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megint MTI-híreket minősített dezinformációnak
A Szuverenitásvédelmi Hivatal több MTI-hírt is háborúpárti propagandaként értékelt
MÚOSZ: „Békemisszióban háború indult a független sajtó ellen”
Pert nyert az Átlátszó az MTVA ellen: ki kell adni a közmédia kínai szerződéseit
Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok a Szuverenitásvédemi Hivatal drákói lépése miatt
Megtagadta az Átlátszó napjaink ÁVH-jával, a Szuverenitásvédelmi Hivatallal az együttműködést
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
