A civil szervezetek, köztük az alapítványok az elfogadott pénzügyi beszámolóikat és közhasznúsági beszámolójukat minden év május 31-ig kötelesek letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH). Május 17-én a Media1 írt már arról, hogy a Partos Bence által alapított, leginkább csak nevében „transzparens” Transzparens Újságírásért Alapítványnak (Ojim) a közhiteles nyilvántartás szerint a megelőző években egyetlen alkalommal sem sikerült ezt a feladatot határidőre megugrania a szervezet 2018-ban történt bejegyzése óta. Akkor a 2022-es pénzügyi beszámoló határidejéig még hátravolt pár nap, de mint most alább bemutatjuk, nem sikerült ezt a jogszabályi előírást idén május 31-ig sem betartaniuk a 2022-es év gazdálkodásával kapcsolatban. Ráadásul további érdekességek is felmerülnek.
A birosag.hu-n és az alapítvány weboldalán az elmúlt hetekben és még néhány nappal ezelőtt is hiába kerestük a 2022-es pénzügyi beszámolót, azt ugyanis nem tették közzé határidőre. Végül tegnap, június 21-én, tehát 21 nappal a törvény szerinti határidő után töltötték fel az adatokat az OBH-nál. A feltöltött beszámoló PDF-változatának láblécén jól látszik az is, hogy az alapítvány eleve csak aznap, június 21-én a reggeli órákban készítette el a 2022-es évre vonatkozó dokumentumot és küldte el a Veszprémi Törvényszékhez.
A beszámolót egyébként az alapítvány honlapjának Rólunk nevű menüpontja alatt még cikkünk készítésekor, 2023.06.22-én a déli órákban sem lehetett elérni: a legutóbbi beszámoló a 2021-es pénzügyi évre van fent. Képernyőképet is készítettünk erről, hogy még mindig hiányzik a 2022-es beszámoló a weblapon – íme:
Egyik évről a másikra hirtelen meghuszonkétszereződött az alapítvány árbevétele
A késedelmesen elkészített, a birosag.hu-n némi keresgélés után fellelhető beszámolóból kiderül, hogy drasztikusan megnőttek az alapítvány bevételei egyik évről a másikra.
A megelőző évi, 2021-es 1,6 millió után hirtelen lett valamiből 36,47 millió forint bevételük, ráadásul a pénz túlnyomó része, 34,5 millió forint nem adományból érkezett, hanem „értékesítési nettó árbevétel”. Az a beszámolóból nem derült ki, mit értékesítettek ennyiért.
Megsokszorozódtak a bérköltségek
További érdekesség, hogy hirtelen a költségeik is nagyon hasonló léptékben nőttek meg éves szinten: a ráfordításaik a megelőző évi 2,25 millió forintról 34,87 millió forintra ugrottak. Az adatok között feltűnő a személyi költségek megugrása: a korábbi időszakban 1,8 millió forint volt a személyi költség, 2022-ben azonban ez 21,7 millió forint közelébe ugrott meg.
Korábban az alapítványnál még azt állították, hogy a munkatársaik önkéntes alapon dolgoznak. Ezek szerint azonban most már annyira jól állnak anyagilag, hogy ilyen jelentős bérköltséget is ki tudtak fizetni.
Hol a nagyobb a sajtószabadság, Magyarországon vagy Németországban?
Ez az a szervezet, amely nemrég egy, a magyar médiahelyzetet valójában kritizáló uniós tanulmány tartalmát meglehetősen manipulatív módon, a Fidesz számára kedvezően kiforgatva, manipulatív módon azt próbálta elhitetni a témában kevésbé járatos, gyanútlan olvasókkal (és ezt az Index át is vette hírként), hogy a nemzetközi médiaszabadság-rangsorokon hosszú ideje meglehetősen rosszul teljesítő Magyarországon a médiahelyzet úgymond voltaképpen sokkal jobb, mint az egyébként számos nemzetközi médiaszabadság listán az éllovasok közé tartozó Németországban, vagy például Franciaországban.
Furcsaságokban bővelkedik az alapítvány
Nemrég a Transzparens Újságírásért Alapítvány alapítója, Partos Bence Bodoky Tamásnak, az Átlátszó főszerkesztőjének azt állította egy vitán, hogy az alapítvány úgymond transzparensen működik. Partos ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, honnan is van az alapítvány pénze, Partos ehelyett ezzel a mondattal próbált kifarolni a válaszadás alól:
„a Transzparens finanszírozási hátteréről az éves beszámolóinkból lehet tájékozódni, amit évről évre mindig átlátható módon közzéteszünk”.
Ez az állítás nem csak azért volt érdekes, hiszen ezeket a beszámolókat nem sikerült a törvényi határidőre elkészíteni, de azért is, mert a 2021-es és a most végül nagy nehezen mégiscsak késve közzétett 2022-es éves beszámoló kivételével az összes korábbi évük „nullás” volt, azaz semmilyen pénzmozgás (bevétel, kiadás) nem történt állítólag.
Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy például a könyvelő is ingyen dolgozott nekik (vagy esetleg nem volt könyvelőjük), a weblapjuk, a domén, a tárhely is ingyen volt, bért sem fizettek az adott években, villanyszámlájuk sem volt, irodabérletre sem kellett fizetniük, és támogatói bevételre sem tettek szert, a weblapjukon szereplő munkatársaik (akkoriban nagyjából 10 fő) is ingyen végezte a munkáját.
Később, a 2021 évi beszámolóba azután 1,6 milliós adományozási összeg került be. Azzal kapcsolatban, hogy 0 Ft bevétel és 0 Ft kiadás hogyan volt lehetséges, a Media1 érdeklődésére korábban az alapítványnál azt válaszolták egy írásos levélben, hogy egyes költségeket „magánszemélyként” fizetett ki Partos Bence, az alapító.
Mindset?
Bodoky Tamás, az Átlátszó oknyomozó műhely főszerkesztője a Media1-nek azt írta nemrégiben, emlékei szerint Partos Bence azt mondta neki a vita nem hivatalos részében, hogy egyes költségeket a Mindset nevű cégén keresztül fizették ki. (Az Opten céginformációs rendszer szerint Mindset Pszichológia Korlátolt Felelősségű Társaság néven létezik egy cég, amelynek Partos az ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa.) A Media1 még május 17-én kérdést küldött az alapítványnak azzal kapcsolatban, hogy Bodoky jól értette-e az elhangzottakat, illetve jól emlékszik-e, tehát valóban van-e olyan költség, amit Partos egy cégen keresztül fizetett ki, illetve ha igen, ez nincs-e ellentmondásban azzal, amit nekünk mondtak korábban, hogy magánszemélyként történt a kifizetés az alapító részéről.
Az alapítvány nem reagált az e-mailünkre, azaz sem cáfolat, sem megerősítés nem érkezett Bodoky állításaival kapcsolatban, márpedig a válaszadás hiánya, a helyzet tisztázásának elmaradása megint további kételyeket vet fel az alapítvány transzparenciájával kapcsolatban.
Egyébként mi is megkérdeztük az alapítványtól, honnan származnak a bevételeik, kik a támogatóik, de erre sem válaszoltak.
Kormánypárti csáp
A Bodokyval folytatott vitában Partos Bence olyanokat állított, hogy az újságírás hatalomellenőrző önképe szereptévesztés és a független és objektív média ideája leáldozott.
Tény, hogy az alapítvány tagjai függetlennek valóban nehezen nevezhetők. Az újságírók lejáratásával foglalkozó szervezet honlapján két alapítót neveztek meg: az egyik Partos Bence, aki a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) kívül több más kormányközeli kapcsolódással bír.
Ilyen például, hogy 2017 júniusától a kormányközeli Mandiner című lap főszerkesztő-helyettese volt, és 2018 egészében, majd nagyjából egy hónapig, még 2019 elején is az ő neve szerepelt főszerkesztő-helyettesként a lap impresszumában: a lap 2019 február elsején jelentette be, hogy ki lett a távozó Partos utódja és vették le a nevét az impresszumból. A lap még 2017-ben Tombor Andráshoz, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjéhez, Orbán Viktor miniszterelnök volt főtanácsadójához került, de nem sokkal később, 2018 novemberében Tombor oda is ajándékozta a befektetését a kormányközeli, frissen alapított Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), pont akkor, amikor így tett mintegy félezer egyéb médiamárka, például az Origo, a HírTV vagy épp a 888.hu tulajdonosa is.
Annyira transzparensek, hogy valótlanságot közöltek a honlapjukon arról, mikor jött létre az alapítvány
További érdekesség, hogy honlapjának bemutatkozó szövege szerint a Transzparens Újságírásért Alapítványt Partos Bence 2019-ben a Mandinertől való távozása után hozta létre. Így fogalmaznak az alapítvány oldalán:
„A Mandinerben főszerkesztő-helyettesként dolgozott, azért mondott fel, hogy 2019-ben létrehozhassa a Transzparens Újságírásért Alapítványt.”
Ehhez képest a bíróság.hu közhiteles adatbázisa, a Civil Szervezetek Országos Névjegyzéke szerint valójában már az előző évben, 2018.11.27-én megjelent a bejegyző végzés, a hivatalos alapító okirat keltezése pedig ennél is előbbi: 2018.11.20.
Nem igaz tehát, hogy 2019-ben jött létre az alapítvány, még saját keletkezési időpontjáról is valótlanság olvasható a nevében elvileg a transzparens újságírásért küzdő, de a független újságírás létjogosultságát megkérdőjelező szervezet weboldalán, az alapító személyének bemutatásában.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján egyébként a másik megnevezett alapító Claude Chollet, aki az Új Jobboldal nevű mozgalom elnöke volt Franciaországban. Ezt a szervezetet sokan szélsőjobboldali szervezetként emlegetik, de az alapítvány honlapján azt írják, hogy ezt Chollet visszautasítja.
Ők lobbizták ki a Fidesznél, hogy büntetőjogi következmények nélkül jelenhessen meg rágalmazás a magyar médiában
A Transzparens Újságírásért Alapítvány láthatóan kiváló kapcsolatokat ápol a Fidesszel. Ők lobbizták ki nemrég a kormánypártnál, hogy a sajtóban megvalósuló rágalmazás és becsületsértés ne legyen büntethető büntetőjogi eszközökkel.
A fejlemény elsősorban a Fidesz-közeli médiumoknak kedvez, hiszen több jobboldali médiamunkással szemben is büntetőper folyik rágalmazás vétsége miatt. A hír hallatán a kormányközeli PestiSrácok főszerkesztője jelezte, lapjuknál behűtötték a pezsgőt, arra az esetre, ha az elképzelés megvalósul. Ez azóta így is lett, megszavazta az Országgyűlés a jogszabályi módosítást, a HírTV egyik műsorában pedig ezután kormánypárti újságírók mondtak köszönetet Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének.
Többségi tulajdonossá válik a Fidesz-közeli elitképző a Libriben
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
