Mint arról már beszámoltunk, a Kocsis Máté fideszes frakcióvezető és helyettese, Halász János által jegyzet javaslat szerint a jövőben nem lenne büntethető, ha valaki rágalmazást valósít meg a média nyilvánossága előtt, kivéve néhány egészen durva esetet. Megírtuk azt is, hogy az egyik legtöbb sajtópert vesztő lap, a PestiSrácok főszerkesztője, Huth Gergely arról beszélt a HírTV-nek, hogy lapjuknál már behűtötték a pezsgőt, és remélik, hogy elfogadják a Btk-módosítást.
Szerdán ezen tervezett törvénymódosítás vitáját kezdték meg az Országgyűlésben.
Előterjesztő: a szólás- és sajtószabadság védelméről szól a módosítás
Halász János (Fidesz) kiemelte: fontos, a sajtó- és szólásszabadságot tovább erősítő, az újságírók munkáját segíteni hivatott törvényjavaslat tárgyalását kezdik meg. A polgári demokrácia nem létezhet szabad sajtó nélkül – jelentette ki.
Emlékeztetett: a kommunista évek után, amikor erős cenzúra jellemezte a rendszert, különösen fontos volt a sajtó- és szólásszabadság kérdése, és a rendszerváltoztatás során talán a sajtó működésével, a közmédia szabályozásával kapcsolatban voltak a leghevesebb viták.
A sajtószabadság védelme az Alaptörvénynek is fontos része, hiszen kimondja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit mutatott rá. Kiemelte: ma természetes a polgári sajtószabadság, a magyar médiapiac pedig sokszínű és plurális. Van azonban egy olyan területe az újságírói munkára vonatkozó jogi szabályozásnak, ahol van lehetőség a további előrelépésre: ez a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tényállása – mondta.
A képviselő úgy vélte, szükséges változtatni a szabályozáson, és a Btk. javasolt módosítása a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, igazodva a nyugati példákhoz. A módosítás az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja és az újságírókat védi – hangsúlyozta.
Azt mondta: jelenleg is több eszköz rendelkezésére áll azoknak, akik becsületük vélt vagy valós megsértése miatt jogi úton akarnak elégtételt venni, és a párhuzamos szabályozások felesleges terhet jelentenek az állam, a terhelt és a sértett számára. A büntetőjogra csak végső eszközként lehet tekinteni, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint a sajtóper, a személyiségi jogi per az adott helyzet kezelésére már nem alkalmasak – közölte.
Úgy látja, az esetleges túlkapások kezelésére a büntetőjogi út szükségtelen, és könnyen kiváltható lenne egy hatékonyan működő sajtó- és polgári peres gyakorlattal.
A kormány támogatja
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: a törvényjavaslat
„a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetés tekintetében, meghatározott feltételekkel a rágalmazás és a becsületsértés esetében dekriminalizációt hajt végre”.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is következetes gyakorlatot alakított ki azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás során a közlések miatti felelősségre vonás lehetősége korlátozott – magyarázta.
Közölte: az ilyen típusú jogsértések szankcionálása nem szűnik meg, a törvényjavaslat benyújtói a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartják, amely esetén elegendő a polgári jogi és egyéb közigazgatási szankcionálás fenntartása. Ugyanakkor a törvényjavaslat fenntartja a büntetőjogi üldözhetőséget abban az esetben, ha a becsület csorbítására alkalmas tény vagy kifejezés a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására irányul – mondta.
A kormány ezt a megközelítést el tudja fogadni, ezért támogatja a törvényjavaslatot – jelentette ki. Ekkor nagy kő esett le az előterjesztő Kocsis Máté és Halász János szívéről.
Fidesz: a sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg Magyarországon
A sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg Magyarországon – jelentette ki felszólalásában Vécsey László, a Fidesz vezérszónoka, aki szerint a most hatályos jogszabályi megoldás visszaélésekre, bosszúhadjáratokra ad módot. Kiemelte: a kezdeményezés az alaptörvénnyel és számos jogi fórum álláspontjával és is összhangban áll.
Ez a javaslat újabb példája annak, hogy a demokrácia és a sajtószabadság a legjobb helyzetben van hazánkban – jelentette ki, azt hangsúlyozva, hogy a kontinens nyugati felén sokkal több esetben éri támadás a médiát, mint Magyarországon, a német vagy a francia média dolgozói „komoly fenyegetéseknek vannak kitéve”.
Magyarország ma lényegesen szabadabb, mint a nyugat-európai országok és erre a médiaviszonyok bizonyítékot jelentenek –jelentette ki Vécsey .
DK: független vizsgálatok szerint baj van a magyar médiával
Arató Gergely (DK) miközben a független nemzetközi mérések is igazolják, hogy probléma van a magyarországi médiával, az uniós tagállamok közül hátulról a harmadikak vagyunk a sajtószabadság terén, a kormányoldalon egy „saját maguk által finanszírozott álcivil szervezet” felmérése alapján dicsérik a hazai helyzetet.
A DK politikusa arról beszélt: a módosítással a megtámadottak minimális védelmét is elvennék a gátlástalan, hazudozó, megalázó támadásokkal szemben, ráadásul a javaslat csak a médiában tett kijelentéseket szabályozza, a közösségi oldalakon tetteket például nem.
El lehet indulni egy olyan irányba, hogy a közéleti viták nem kriminalizálhatók, de ennek akkor minden irányba ki kellene terjednie – mondta Arató Gergely, aki szerint a rágalmazás tényállásának áttekintése jogos és észszerű felvetés, de azt megfelelően és átfogóan kell előkészíteni, ezért frakciója nem támogatja a javaslatot.
Ezt követően az MSZP, a Jobbik, a Mi Hazánk és a Párbeszéd vezérszónoka is élesen bírálta szerdán az Országgyűlésben a kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.
KDNP: a baloldal a sajtószabadság ellensége
Mindig is tudtuk, hogy a baloldal a sajtószabadság ellensége – kezdte felszólalását Nacsa Lőrinc (KDNP), aki arra emlékeztetett, hogy 2013-ban a kormánypártisággal nem vádolható Átlátszó munkatársai kérték a dekriminalizációt, és az Európa Tanács korábbi főtitkára is támogatta azt.
Emlékeztetett: a magyar alaptörvény kiemelten fontos alkotmányos értékként kezeli a véleményszabadságot. Számos nyugat-európai országnál sokkal jobban állunk – jelentette ki a képviselő, aki szerint a nyugat-európai média az 1990 előtti Magyarország világához hasonlóan hallgat el ügyeket.
Nacsa Lőrinc arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdeményezés az Emberi Jogok Európai Bírósága az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatával összhangban áll, tovább erősíti a véleményszabadságot. Elfogadhatatlannak nevezte a munkájukat végző újságírók kriminalizálását.
A baloldal „elég sajátosan értelmezi a sajtószabadságot”, mert a kormányoldalt vagy a kereszténységet lehet gyalázni, de amikor őket bírálják, az már nem tetszik nekik, azt betiltanák – értékelt.
MSZP: tudatosan lehet majd hazugságokat terjeszteni a közszereplőkről
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslattal a kormányoldal azt akarja elérni, hogy médiában szabadon lehessen közszereplőkről tudatosan hazugságokat terjeszteni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a „fideszes sajtó” öt év alatt közel 400 sajtópert vesztett, míg a független média ennek tizedét. Hozzátette: az elmúlt időszakban az is rendszeressé vált, hogy például TV2 Média Csoport nem hajtja végre a jogerős bírósági ítéleteket, hanem inkább kifizeti a nevetségesen alacsony összegű végrehajtási bírságot.
Jobbik: a javaslat mérhetetlen károkat okozhat a közbeszédben
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka politikai célzatú elterelési akciónak nevezte a javaslatot, amely szerinte mérhetetlen károkat okozhat a közbeszédben.
Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban „üzemszerű” lett, hogy egyes sajtótermékek hamis tényállításokat tesznek, a polgári eljárási rendszer pedig nem tud megbirkózni ezzel a problémával, a kiszabott sérelemdíjak, bírságok nem akadályozzák meg az ilyen cselekmények elkövetését.
A médiaszolgáltatást üzemeltetőktől, a magukat újságírónak mondóktól elvárható, hogy az igazságra törekedve fogalmazzák meg állításait, helytelen, ha ők felmentést kapnak a rágalmazás, a becsületsértés büntetése alól – értékelt.
A javaslatot alaptörvény-ellenesnek nevezte, jelezve, hogy elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul.
Szerinte a Btk. módosítása helyett olyan polgári jogi szankciókat kellene bevezetni, amelyek az adott sajtótermék bevételeihez igazítják a kiszabott bírságok és sérelemdíjak összegét, illetve minden újabb elvesztett per esetén növelnék ezeket.
Mi Hazánk: a javaslat kimondaná, hogy hazudni szabad
Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy vélte: a javaslattal a kormányoldal azt mondaná ki, hogy „hazudni ezután szabad, nincs büntetőjogi következménye”.
Hangsúlyozta: a hazugság nem csak „Gyurcsányék védjegye”, ezt a „piszkos munkát” a kormányoldal a „baráti médiára” tolja, amelyet mutat az elbukott több száz sajtóper. Csak az Origo idén 13 ilyen pert vesztett, a teljes kormánymédia pedig 29-et – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Mi Hazánkat nem érintik ezek a perek, mert velük szemben inkább az „elhallgatás taktikáját” alkalmazza a kormánymédia.
A közmédia egy „párthíradó szintjére” süllyesztette a tudósításokat, a média függetlenségét, kiegyensúlyozottságát ellenőrző Médiatanácsban pedig csak fideszes tagok ülnek – bírált Novák Előd.
Azt mondta, ahelyett, hogy a sajtót felmentik a rágalmazás és becsületsértés büntetése alól, inkább a képviselők mentelmi jogát kellene megszüntetni.
Párbeszéd: az előterjesztés alkotmányellenes
Szabó Tímea (Párbeszéd) kijelentette: az előterjesztés nemcsak aljas, de alaptörvénybe is ütközik, ezért pártja annak elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul.
Azt mondta, a jövőben a sajtótermékek nem lesznek büntethetők rágalmazásért vagy becsületsértésért, holott eddig akár két év szabadságvesztést is maga után vonhatott ezek elkövetése. Ezzel szerinte a korlátlan hazugságnak ágyaznak meg.
Cinikusnak és aljasnak nevezte azt a fideszes hozzáállást, hogy a baloldal a sajtószabadság ellensége.
Úgy ítélte meg: azért születik a módosítás, hogy megvédje az „önök szennypropagandáját”, amely eddig négyszáz helyreigazítási pert vesztett. Azt mondta: az emberi jogi bíróság nem ezt a változtatást kérte, és a javaslat tartalma az Alkotmánybíróság sztenderdjeivel is ellentétes.
Az előterjesztés az egyértelműség követelményének sem felel meg – folytatta. Diszkriminatívnak is ítélte a változtatást, mondván, általa a legnagyobb nyilvánosság előtt lehet hazugságot állítani, míg a legkisebb nyilvánosság előtt nem.
IM: négy lehetősége is van a sértettnek
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy valótlan tényállás elhangzása esetén a sértettnek négy jogi eszköz is a rendelkezésére áll. Kérhet helyreigazítást, indíthat személyiségi jogi pert a sajtótermék kiadója ellen, fordulhat a médiahatósághoz és indíthat büntetőeljárást rágalmazás és becsületsértés miatt.
(MTI nyomán.)
Czeglédy: A Fidesz Marsi Anikóék büntethetetlensége érdekében módosítja a Büntető Törvénykönyvet
2022-ben is sokkal több sajtópert bukott a kormánypárti média, mint a kormánytól függetlenek
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
