A volt államfő, Áder János podcastjában Kaderják kifejtette: a gödi Samsung-gyár környékén nemcsak lítiumot, hanem toxikus oldószert is találtak a talajvízben. A Kék Bolygó Alapítvány elnökeként új feladatot ellátó politikus erre közbeszólt: legyen „ez zárójel”, majd a YouTube-ra felkerült verzióból már kivágták a Fidesz irányvonalába nem illő tényeket – vette észre a hvg.hu
Sokat ismételt kormányzati panel, hogy a gödi Samsung-gyár környékén bőven határérték alatti a lítium előfordulása, más szennyező anyagot pedig nem találtak, szemben a gödi civilek által kezdeményezett mérésekkel, amelyek a gyár környékén lévő öntözési célú kutakból vett mintákból kimutatták az n-metil-pirrolidon (NMP), egy súlyosan mérgező oldószer jelenlétét.
A papíron elhivatottan környezetvédő Áder maga is felmondta a kormányzat önvédelmi paneljeit, majd nem sokkal később (a 38. percnél) ismét nekifut a kérdésnek:
„Ez egy zárt technológia, ha betartják a technológiai előírásokat, ha semmiféle baleset nem történik, akkor a zárt technológiából levegőszennyezés és talajszennyezés nem nagyon következhet. Jogos a feltételezés?”
„Ha”
Kaderják szerint is jogos, „ha” jól működtetik a gyárat. Szerinte a korszerű akkumulátorgyártás komoly vegyipari tevékenység, a modern akkumulátorok 20-25 anyagot tartalmaznak és állandó fejlesztés alatt vannak. Kifejtette, hogy a vegyszerek megfelelő szűrők nélkül kikerülhetnek a levegőbe, az esővel pedig bemosódhatnak a talajvízbe. „Egyébként Gödön nemcsak lítiumot találtak a vízben, hanem NMP-t is” – tette hozzá, de Áder azonnal lekeveri:
„szerintem ez zárójel, térjünk vissza…”
Így a szennyezésről visszatértek arra, hogy a zárt technológia biztonságos, és a debrecenieknek sem kell félniük a gigászi méretűre tervezett CATL-üzemtől.
És hogy mennyire zárójeles a Samsung-gyár környezetszennyezése a közpénzmilliárdokkal kitömött Kék Bolygó szerint, azon is lemérhető, hogy a beszélgetés YouTube-ra felkerült videós változatában Kaderják Péter ezen mondatait nemes egyszerűséggel kivágták az adásból (a videóban a 44. perctől).
Ezt hívják szerkesztésnek
A HVG megkérdezte a Kék Bolygó sajtóosztályát, miért vágták ki Kaderják Péter mondatait a YouTube-os adásból, hiszen egy létező problémára hívta fel a figyelmet, a beszélgetés pedig épp a lég- és vízszennyezés témáját boncolgatta. Az ezt firtató levelükre az alapítvány kommunikációs munkatársa érdemi választ nem adott, helyette az újságírói etika kérdéseit boncolgatta.
A lap újabb próbálkozására azt a választ kapta Áder alapítványától, hogy
„a videós anyagból kikerülhetett volna 20 perc is, vagy 30 perc”,
szerinte ezt szerkesztésnek hívják, és a HVG ne magyarázzon bele semmilyen hátsó szándékot vagy koncepciót. Az ugyanakkor feltűnő, hogy a YouTube-változatot nem a tömörítés kedvéért vágták meg erősen, hiszen pár perccel még hosszabb is a Spotify-változatnál.
Minimális az érdeklődés Áder János csatornája iránt
Érthetetlen egyébként, hogy a volt köztársasági elnök és alapítványa miért erőlteti a podcastkészítést. A Media1 utánanézett, és azt találtuk, hogy jelen hírünk élesítésekor csatornájuk csupán 372 feliratkozóval rendelkezik és Áder János eddig elkészült 15 videós podcastadása minden esetben csak pár százas átlagnézettséget ért el.
Van olyan epizód, amely még kétszáz nézőt sem érdekelt.
Ennél rendszerint a nem közpénz milliárdokból, hanem házilagos, sufnituning módszerrel készülő magyar nyelvű podcastok is lényegesen több érdeklődőt vonzanak.
Ironikus, hogy éppen a megvágott és emiatt az érdeklődés középpontjába került, akkumulátorgyárakról szóló epizód ért el – a többihez képest – kiemelkedő nézettséget. Cikkünk írásakor már hatezren látták a YouTube-on – nem kizárt, hogy a hvg.hu írása volt ilyen hatással az érdeklődésre.
Reagált a közmédia Hadházy Ákosra, aki szerint misét cenzúrázott a Kossuth Rádió
Legfeljebb napi hat órát töltsünk a képernyő előtt – üzente három képernyő mellől Áder János
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
