„Ma még a lineáris televíziózásban lehet több pénzt keresni, de a streaming a jövő”
– ezzel a gondolattal indított Kolosi Péter, az RTL Magyarország programigazgatója és vezérigazgató-helyettese a RE:FACT podcast legutóbbi adásában.
A technológia forradalmi változásaival több digitális csatornára esett szét a tartalomfogyasztás, rengeteg felület verseng a fogyasztók figyelméért, emiatt nehéz helyzetbe kerültek a kereskedelmi televíziók globálisan és Magyarországon is – tette hozzá.
„Amikor Magyarországon először elindultak a kábelcsatornák, 16-17 évvel ezelőtt, mindenki az RTL Klubot és a TV2-t nézte. A két nagy csatorna elérte a nézők 75-80 százalékát, míg a további 15-16 csatornának alig volt jelentősége. Mára a két csatorna eléri a nézők 25-30 százalékát, míg további 50 százalék a nemrég elindított, másik 80 csatornát nézi, mindenki saját igénye és ízlése szerint. Már ezzel eljött a tartalom sokfélesége, az utóbbi 1-2 évben pedig ezt emelte hatványra a digitalizáció”
– mondta Kolosi a podcastban. A televíziós szakember hozzátette, úgy véli, tartalmi szempontból a jelenlegi világ a világok legjobbika, mert ma biztos, hogy a néző megtalálja a számára érdekes tartalmat.
A programigazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a streaming a jövő,
és az egyik kifejezett céljuk, hogy az RTL Most a „magyar streamingcég” legyen.
Egyes műfajok megerősítésével versenyezhetnek a hagyományos tévék
Kolosi ugyanakkor úgy véli, hogy a broadcast vagy lineáris televíziózásban is megvannak azok a műfajok, amelyeket érdemes erősíteni. A hagyományosabb televíziók előnyét adó élő műsorok, a valóságshow-k, a sportközvetítések és különféle showműsorok mellett szerinte továbbra is sokan tájékozódnak a világ történéseiről televíziós hírműsorokból, emiatt ezt is a broadcast televíziózás erős műfajai közé helyezte.
A televíziós szakember azt is hozzátette, hogy habár ezen a területen erős a verseny a streaming-szolgáltatókkal, a magyar sorozatok gyártását is folytatják. Szerinte a másik terület, ahol a globális szolgáltatókkal érdemes versenybe szállni, az a helyi tartalmak erősítése.
Kérdésként merült fel, hogy hogyan fizessen a néző a tartalomért. Kolosi szerint például van egy olyan tendencia, hogy ha a néző kevesebb reklámot akar a televíziós műsorok alatt, akkor többet kell majd fizetnie a tartalomért. Hiszen bár a streaming-szolgáltatók nem szakítják meg reklámokkal a programokat, az előfizetéssel megfizeti a néző a szolgáltatás díját.
„Innentől kezdve a kérdés azon múlik, hogyan fizetsz a tartalomért. A két szemeddel vagy azzal, hogy megadod a bankkártyaszámodat”
– tette hozzá Kolosi.
Mit hoz a jövő?
Annak kapcsán, mit vár a jövőtől, Kolosi elmondta, nem szeretne jóslatokba bocsátkozni, ugyanakkor úgy vélte, egyre több tartalom lesz a világon mindenütt, és a tartalomfogyasztás sok időt vesz majd el az emberek életéből. Úgy vélte, egyelőre sci-fi lenne elgondolni, hogy esetleg a jövőben személyre szabottan kiválaszthatjuk, melyik tévés mondja el a legfrissebb híreket aznap, viszont 2035-ben a hétköznapjainkban talán a virtuális valóság és a metaverzum is helyet kaphat.
„Azt, hogy mely pontokon és hogyan lép be a technológia, mi lesz majd teljesen automatizált, az idő el fogja dönteni”
– mondta Kolosi, aki lehetőségként hozta fel az automatizált, akár valós idejű szinkronizálást, amelyik beléphet a streaming-szolgáltatók és a broadcast televíziók életébe is, hiszen „már ma beszélgetünk arról, hogy a jövőben eljön az a korszak, amikor én felhívok valakit Japánban, beszélek hozzá magyarul, és ő japánul hallja vissza azt”.
Kolosi Péter 2021 nyarán a Media1 podcast- és rádióműsorának is a vendége volt, melyben szintén szó esett a televíziózásról és a különböző internetes platformokról. A beszélgetést ide kattintva tudja visszahallgatni.
Berobban a streaming
Rohamosan nő a streaming-szolgáltatók jelentősége a hagyományos televíziós műsorfogyasztással szemben. Ahhoz képest, hogy a Netflix 2019 októberében rukkolt elő a magyar nyelvű oldalával, a GKI Digital 2021 májusában készült kutatásából, amelyik a magyar lakosság tartalomfogyasztási szokásait vizsgálta, kiderült, hogy a felnőtt magyar internetezők 20 százaléka (körülbelül 1,3 millió fő) rendelkezik hozzáféréssel legalább egy streaming-szolgáltató kínálatához, 14 százalék pedig használja a hazai online TV szolgáltatások valamelyikét is.
A magyarok körében a legismertebb és leginkább használt streaming-platform a Netflix, az online TV szolgáltatások közül pedig az RTL Most.
Beszédes az is, hogy nemrég az RTL átállt az úgynevezett lineáris televíziós közönségarány-mutatóra, mivel a streaming-platformok már akkora szeletet hasítottak ki,.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a hírlevelünkre is!
