fbpx
Átlátszó.

Beperelte Magyarországot Strasbourgban az Átlátszó

Ugyanis lassan kilenc éve nem döntött az oknyomozó portál egy adatigénylési üggyel kapcsolatos panasza kapcsán az Alkotmánybíróság.

Még 2013. június 3-án panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) az Átlátszó adatigénylési ügyben, ám döntés azóta sem született, így most megelégelve a tétlenséget, a szerkesztőség jogásza az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult – számolt be pénteken az oknyomozó portál.

Az ügy előzménye, hogy tíz éve a lap adatigénylést adott be a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), hogy megismerhessenek egy, a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződést, valamint azzal kapcsolatos adatokat. Az MFB az igénylés teljesítését – a banktitok védelmére hivatkozva – megtagadta, majd kilenc hónap alatt jogerősen is elvesztette a pert az Átlátszó a Fővárosi Ítélőtáblán.

Nem adták fel, de az ügy elakadt

A lap ugyanakkor úgy gondolta, hogy nincs összhangban a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerhetőségével, hogy a bíróságok a teljes megtagadás jogszerű alapjaként fogadták el a banktitkot, „hiszen az, hogy az állam az adott finanszírozási döntést ebben az esetben éppen a bankja útján hozta meg, szerintünk nem lehet alkotmányosan alapja annak, hogy a döntés háttere örök időkre megismerhetetlen maradjon.” Az ítélet ellen alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, majd a panaszt csaknem három év múltán, 2016. március 8-án fogadta be az Alkotmánybíróság, majd az AB honlapja szerint az ügyről még négy alkalommal tárgyalt a testület teljes ülése,

utoljára 2018 áprilisában.

Azonban azóta sem sikerült elbírálni az ügyet.

Az Átlátszó szerint nem normális, hogy az AB lassan kilenc év után sem bírálta el a panaszt, ezért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Két okot is felsoroltak, miért:

„Részben azért, mert az eljárás elhúzódásának időtartama most már messze túl van a strasbourgi gyakorlat által bármilyen jogvita elbírálására elfogadott leghosszabb időtartamon. Részben viszont azért, mert az EJEB jelenlegi gyakorlata a magyar bírósági döntésekkel szemben hozzá benyújtott panaszoknál megköveteli az alkotmányjogi panasz előzetes igénybevételét. Így az alkotmányjogi panaszügyek elhúzódása az EJEB-hez fordulás lehetőségét is blokkolja mindaddig, amíg az alkotmányjogi panaszt Strasbourgban hatékony jogorvoslatnak tartják”

– taglalták.

További híreket talál a Media1-en!

Kiemelt fotó: Kasza János / Media1
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

/** * andre clever */