Kepes András, a díjat odaítélő kuratórium elnöke a budapesti Remíz étteremben megszervezett vasárnapi, nem sokkal ezelőtt befejeződött ünnepségen felidézte: a Joseph Pulitzer-emlékdíjat 30 évvel ezelőtt, 1991-ben adták át először Magyarországon.
„Akkoriban a rendszerváltás utáni éveket éltük, a cenzúrától megszabadított sajtó után ízlelgettük a független újságírást” – nosztalgiázott bevezetőjében Kepes.
A díjat arról a Joseph Pulitzer magyar származású amerikai újságíróról nevezték el, aki a mindenkori hatalom korrekt bírálatát, a visszaélések a közjó érdekében történő leleplezését tűzte ki az újságírás feladatának.
Pulitzer úgy gondolta, hogy politikai oldalaktól függetlenül kell feltárni a visszaéléseket, a lopásokat, a hazugságokat, a megalázásokat, és mindazt, ami elfogadhatatlan.
Kepes azt mondta: a díj 30 éves történetében sok minden történt, hatalomkoncentráció, médiumok tűntek el és születtek, új technológiák jelentek meg, de a Pulitzer által emlegetett elvek sajnos nem igazán gyökeresedtek meg Magyarországon: meg kellett tapasztalni, hogy a pénz és a közpénz gyakran a cenzúra eszközévé vált, amivel tudatosan korlátozható a kritikus sajtó működése.
„Egykoron azt mondtuk, a szocialista sajtó formál, a demokratikus sajtó informálni akar, tiszteli a tényeket, különbséget tesz hír és vélemény között, és az autonóm, független újságírást fontosnak tekinti. Jelenleg azonban fennáll a veszélye annak, hogy a politikai törésvonalak, a kettészakadó sajtó mentén elsüllyedhet a független média, a minőségi újságírás” – mondta Kepes András.
Kepes örömtelinek nevezte, hogy még a mostani mostoha körülmények között is vannak a független, minőségi újságírásnak képviselői Magyarországon. Kepes szerint ilyen a tényfeltáró kategória idei díjazottja, Dezső András is, akit a díjat odaítélő grémium elnöke nagyszerű újságíróként jellemzett.
Dezső András 1976-ban született. 22 évesen, 1998-ban az INteRNeTTo (az Index előzménye) svájci mutációjának alapítója volt. Innen először a HVG-hez, később az Index.hu-hoz vezetett az útja, majd a lapnál történt tavalyi tömeges távozások után vissza a HVG-hez. Dezső több könyv (Maffiózok mackónadrágban, Magyar kóla – A kokain útja Magyarországon) szerzője. (Tavaly novemberben a Media1 vendégeként nyilatkozott is ezek kapcsán). Hamarosan megjelenik legújabb könyve, a Fedősztori is, ami már előrendelhető. Dezső András szerzője volt az urbanlegends.hu nevű oldalnak is, ahol urbánus legendáknak eredt nyomába. Dezső András mostanában a Borkai-üggyel kapcsolatos anyagaival ért el nagy hatást, de több más, különösen az alvilággal és a titkosszolgálatokkal kapcsolatos írása is nagy hatást váltott ki korábban, például ilyen volt a Kiss Szilárd moszkvai attaséval kapcsolatos írása. Rogán Antal jobbkezéről, Kertész Balázsról is Dezső munkájának köszönhetően ismerhettünk meg fontos információkat. Dezső András írásait, melyek mögött mindig nagy és alapos munka áll, rendszeresen szemlézi a külföldi média is.
A kuratórium laudációjában kiemelte: Dezső András több műfajban is kipróbálta magát, jól érthetően ír, és a kívülállók függetlenségével áll az ügyekhez. Amit a fejébe vesz, azt nem csak a magánéletében, de a munkájában is végigcsinálja. Dezső András már kétszer elnyerte a Gőbölyös Soma díjat is írásaival.
A Pulitzer-emlékdíj másik idei díjazottja Győrffy Miklós lett, akit Rangos Katalin, akiről az emlékdíj kuratóriumának tagja mondott megemlékező beszédet. A tavaly elhunyt Győrffy posztumusz-díjat kapott, a díját családtagjai közül fia vette át. Rangos Katalin azt mondta, Győrffy mint az emlékdíjat odaítélő alapítvány alapítója az elmúlt évtizedekben mindig jelen volt a Pulitzer emlékdíjak átadásakor, most is itt kellene lennie, sajnálatos, hogy már nem így van. Rangos Katalin megemlítette, hogy Győrffy milyen jelentős tájékoztató munkát végzett újságíróként már az 1970-es és 1980-as években, már akkor, fiatal korában is nagyon komolyan vették őt.
Győrffy közreműködésével újították meg a Krónikát, részt vett a 168 Óra szerkesztésében, és Bölcs Istvánnal közösen dolgoztak a Gondolat-jel című lapnál. Szénási Istvánnal együtt a Bagoly című műsorral is fontos dolgot vittek véghez, hiszen nyilvános megszólalási lehetőséget adtak olyanoknak, akiknek akkoriban erre meglehetősen korlátozottak voltak a lehetőségeik.
Győrffy Miklós televíziós-rádiós műsorvezetői munkássága mellett élete utolsó nagyjából harmadában is marandót alkotott: ő alapította a Kodolányi János Főiskolán (ma Egyetem) a kommunikációs tanszéket. Emellett nevéhez fűződik az interjúk természetrajzáról szóló első szakkönyvek egyike, ezzel is hozzájárulva a szakmai utánpótláshoz.
A Joseph Pulitzer-emlékdíj kuratóriumának az elnök, Kepes András mellett jelenleg Bárándy Péter, Brückner Gergely, Javorniczky István, Martin József és Rangos Katalin a tagjai.
További hírek érhetők el a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk Facebookon, valamint iratkozzon fel napi hírlevelünkre!
