fbpx
Civil Rádió

A Médiatanácshoz fordul a Civil Rádió

Konzultálni szeretne a Civil Rádió a grémiummal, mert komoly aggályai vannak a közösségi rádiózás mostani helyzetével kapcsolatban. Nyílt levelében a Civil Rádió arról is ír, miért nem indult el idén januárban a Budapest FM 98 MHz rádiós pályázaton azután, hogy a testület még 2019 decemberében elnémíttatta a Civil Rádió műsorát azon a frekvencián, amelyet előtte negyed századon át használt.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A Media1-hez is eljuttatott, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóló nyílt levelének elején a Civil Rádió először is arról ír, hogy miután a Médiatanács döntése értelmében 2019. december 21-én el kellett némítaniuk 25 év után az adásukat a Budapest FM 98,0 MHz-en, miért nem indult el a Médiatanács kapcsolódó frekvenciapályázatán, amelynek idén január 14-én volt a beadási határideje, és ami elvben esélyt adhatott volna a Civil számára a régi frekvenciájára való visszatérésre.

Csak névleg biztosított a közösségi rádiózás

Azzal indokolja a Civil Rádió Alapítvány kuratóriuma a pályázat negligálását, hogy úgy ítélték meg, hogy

„értelmetlen lett volna elindulni egy olyan pályázaton, amely nem egy közösségi rádióra és működésének alapértékeit tartalmazó médiumra van kiírva”,

és hogy

„a jelenlegi médiatörvény és szabályozás valójában csak névleg ismeri el a közösségi rádiózást, tartalmában nem.”

Hozzátették, ez részben így volt 2012-ben is, amikor a Civil Rádió még elindult az akkori frekvenciapályázaton, de csak azért, mert akkor még bizakodtak, hogy„ a hatóság szabályozási gyakorlatában kialakulhatnak azok az apró, de számunkra lényegi finomhangolások, amelyek lehetővé teszik a hazai közösségi rádiózás megmaradását”. A Civil Rádió szerint azonban nem így történt – sem a mindennapi műsorszolgáltatás ellenőrzésének gyakorlatában, sem pedig a pályázati rendszer kialakításakor vagy a támogatások szétosztásakor.

A Civil Rádió nyílt levelében ezután arról ír, mit tartanak ők közösségi rádiózásnak:

„A közösségi rádiók bár világszerte sok mindenben különbözhetnek, közös vonásuk, hogy a kereskedelmi és közszolgálati médiaszektor mellett egy ​harmadik típusú, alternatív, úgynevezett »szabad« rádiózást képviselnek,​ és leginkább a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, kisebbségek és ​marginalizált közösségek hangjának erősítését tűzték ki célul.​ Pontosan ez adja hangzásviláguk különlegességét – nem sablonok és piaci felmérések eredményeként megszülető tucatműsorokat készítenek, hanem egyedi hangzású, sokszor komoly társadalmi ügyekre reflektáló adásfolyam születik, amelynek legalább olyan fontos szereplői maguk a műsorkészítők, mint a megjelenő témák. A ​műsorkészítők önkéntesek,​ akik nagyon fontos üzeneteket fogalmaznak meg, mutatnak rá szociális problémákra, érzékeny ügyekre, helyi – települési, közösségi érdekekre és jelenségekre; ugyanakkor sem ők maguk, sem az általuk képviselt ügyek nem tudnak megjelenni a kereskedelmi vagy közszolgálati médiumokban. Kilépnek a túlzottan szabványosított világ szabványosított kereteiből – gyakran szabadabb és autentikusabb a feldolgozási módjuk, a műfaji keretük is. A helyi, közösségi érdekartikulációk, a természeti- és társadalmi értékek-sajátosságok, a védtelenebb szociális csoportok vannak a középpontjukban. A fogyatékossággal élők, kisebbségek, hátrányos helyzetű fiatalok, amelyek talán témaként megjelennek olykor a nagyobb elérésű médiumokban egy-egy »érdekes« programjuk vagy projektjük kapcsán – többnyire inkább a szánalom tárgyaiként, mint lehetséges társadalmi erőforrásokként, tehát alkotó, résztvevő szereplői nem tudnak lenni ezen rádióknak vagy televízióknak. Ezt a lehetőséget egyértelműen a valódi közösségi rádiózás nyitja meg számukra.”

A Civil Rádió levele azzal folytatódik, hogy

„nagyon sok társadalmi csoport ezen rádiós közösségekben találkozhatott először (s remélhetőleg nem utoljára) a ​demokratikus berendezkedés legfontosabb vívmányaival – a részvétel lehetőségével, a kölcsönös párbeszéden alapuló, együttműködésre törekvő értékteremtéssel. Ezek ​a közösségi rádiók a demokrácia egyfajta indikátorai is – egy kiegyensúlyozottságra törekvő, fejlett társadalom állandó katalizátorai, amelyek leginkább azoknak segítenek a felzárkózásban, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Számtalan jó példát és jó-gyakorlatot lehetne említeni, amikor egy-egy közösségi rádió a helyi társadalom fejlesztő katalizátorává vált – ​fejlesztette kallódó fiatalok szociális kompetenciáit, különböző bevonó programokon keresztül csökkentette a bűnözési statisztikákat, segített kisebbségek kultúrájának és hagyományainak megőrzésében, vagy éppen aktív nyugdíjasok társas kapcsolatainak újraélesztésén keresztül a generációk közötti napi párbeszédet és együttműködést erősítette.​”

Betarthatatlan feltételek

A rádió ezután arról ír a Médiatanácsnak, hogy több országban az ilyen típusú közösségi rádiók támogatási és működési engedélye nem is a médiahatóságok szabályozásától függ – közösségi-, szociális programjuk és teljesítményük alapján működhetnek és kapnak támogatásokat.

A Civil Rádió úgy véli, hogy az általa elkövetett szabálysértéseket, amelyekre hivatkozva a grémium nem tette lehetővé a frekvenciahasználat meghosszabbítását,

„olyan apró hibák és eltérések okozták, amelyek egy valódi nonprofit közösségi rádióként működő szervezet számára aligha betarthatók. De a szabályozás több éves gyakorlata azt is bizonyította, hogy azok a pusztán nevükben közösségi médiumok, amelyek több tucatnyi alkalmazottal, vállalati formában működnek, sem képesek annak a szabályozásnak maradéktalanul megfelelni. Ezek alapján be kellett látnunk, hogy az a harmadik típusú médiaforma, amit mi hagyományaink és nemzetközi szakszövetségek állásfoglalásai alapján közösségi rádiózásnak nevezünk, nem létezik ma Magyarországon – ami a szabályozást illeti. ​Így az FM 98.0 frekvenciára kiírt pályázaton is értelmetlen lett volna elindulnunk.​”

A szektor újraélesztéséről konzultálnának a Médiatanáccsal

A Civil Rádió közölte: közössége számára a rádiózás nem öncél.

„Nem kívánunk olyan pályázati feltételeknek megfelelni, amelyek céljainktól és vállalt küldetésünktől távolabb visznek. Ugyanakkor, ahogyan az 1990-es évek elején mindent megtettünk annak érdekében, hogy a közösségi rádiózás létrejöhessen Magyarországon, szeretnénk egyeztetni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsával a szektor újraélesztéséről.”

A Civil Rádió hozzátette: semmilyen olyan körülményt és szándékot nem lát, ami miatt hazánkban a valódi közösségi rádiózás ne jöhetne létre – a működési feltételek biztosítása és arra szabott támogatási program ne indulhatna újra az elkövetkező években.

rádió, hangolás, fm
Fotó: Stock / Depositphotos

Mindezek alapján a Civil Rádió konzultációt kezdeményez a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsával,

„s bízunk benne, hogy egyeztetéseink eredményeképpen Magyarországon ismét létrejöhetnek igazi közösségi rádiók, s valamikor a Civil Rádió is megszólalhat még frekvencián” – zárul a nyílt levél.

A Civil Rádióval történtekről itt találhatók korábbi írásaink.

Néhány hete Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 2010-ben távozó volt elnöke is bírálta az NMHH Médiatanácsát azért, amit az elmúlt időszakban a rádiós piaccal tett. A Media1 interjúját Rozgonyival itt hallgatja vissza, illetve itt találja a beszélgetés összefoglalóját.

Feliratkozhat a Media1 napi hírlevelére, hogy ne maradjon le a történésekről! Követhet bennünket a Facebookon is!

Szóljon hozzá!