Magyarország 2014-ben fogadta el a reklámadó törvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak – idézte fel az MTI.
A magyar példa után a lengyelek is hasonló reklámadót szabtak ki, amely nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítandó. Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Szerintük ugyanis a kisebb vállalkozások számára ez előnyt biztosít, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek.
A lengyelek és a magyarok is megtámadták a határozatot az Európai Unió Törvényszéke előtt, akik később semmisnek nyilvánították az uniós bizottság határozatait. A bizottság nem hagyta szó nélkül és fellebbezést nyújtott be a bírósághoz.
Az uniós bíróság keddi ítéletében ugyanakkor az áll, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg az adóztatási rendszert.
Arra is emlékeztettek, hogy
„nem ellentétes az állami támogatásra vonatkozó uniós joggal, ha a tagállamok olyan progresszív adómértékek alkalmazása mellett döntenek, melyek figyelembe veszik az adóalanyok teherviselési képességét.“
Az uniós bíróság kimondta, hogy a törvényszék helyesen állapította meg, hogy az uniós bizottság nem bizonyította a bevezetett adóintézkedések progresszív jellegének hátrányos következményeit. Ezek ismeretében a bíróság semmisnek nyilvánította a bizottság határozatait, és teljes egészében elutasította a brüsszeli testület által megtámadott ítéletekkel szemben benyújtott fellebbezéseket – írja az MTI.
A reklámadóval kapcsolatos korábbi írásaink itt találhatók.
További hírek találhatók a Media1.hu-n!
