A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa e heti ülésén 3,3 millió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte a TV2 médiaszolgáltatóját, a TV2 Média Csoportot, miután a Médiatanács lezárta egy állampolgári bejelentés alapján indított vizsgálatát, mely megállapította, hogy a TV2 Tények Plusz című műsorát, valamint annak ismétlését februárban kétszer is nem megfelelő időpontban és korhatár-besorolással sugározta.
A TV2 előbbi műsort este háromnegyed hétkor, utóbbit délelőtt negyed tizenkettőkor adta 12-es karikával, pedig kizárólag 21 órától kerülhettek volna műsorba 16-os karikával, tekintettel arra, hogy azok megértése, feldolgozása érettebb közönséget kíván.
Szenzációként és a kegyelet érzését mellőzve tálalta a tényeket a Tények Plusz
Az NMHH Médiatanács szerint a műsor drámai módon, valós, térfigyelő kamerás felvételek felhasználásával mutatta be egy közúti balesetet szenvedett nő halálát és a hátrahagyottak – a férj és a három gyermek – helyzetét, gyászát, kiszolgáltatottságát.
Döntésében a Médiatanács a bírság összegének megállapításánál különös tekintettel volt arra, hogy a Tények Plusz a személyes tragédiát szenzációként, az emberi kegyelet érzését mellőzve közvetítette, a család tragédiájának bemutatásánál pedig nem megengedhető az a mód, ahogyan a kiszolgáltatott helyzetben lévőket bemutatták.
Olcsón megúszták Balázsék, hogy a Rádió 1-en sugárzott műsorukban meg nem engedett módon reklámoztak egy méhpempőt
A Rádió 1 szolgáltatóját, a Radio Plus Kft.-t pénzbírság kiszabása nélkül figyelmeztette a Médiatanács, amiért a Balázsék című műsor egy márciusi adásában az adást támogató immunerősítő méhpempőre utalással burkolt reklámot tett közzé.
A testület emellett megállapította, hogy a szolgáltató nem sértette meg azokat a szabályokat, melyek szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére.
Miskolci frekvencia a Rádió 1-nek
A Médiatanács ezenkívül lezárta a Miskolc 96,3 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, amelynek nyertese a Radio Plus Kft., vagyis a Rádió 1 üzemeltetője lett.
A testület egyúttal törölte az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. pályázót a pályázati nyilvántartásból, mert az visszavonta pályázati ajánlatát.
Zajlik a hevesi és a sátoraljaújhelyi rádiós pályázat
A Médiatanács elvégezte a tartalmi vizsgálatot a helyi Heves 93,7 MHz frekvencia kereskedelmi jellegű pályázati eljárásában, és felvilágosítást kért az M-Lite Kft.-től. A testület a helyi Sátoraljaújhely 104,9 MHz frekvencia kereskedelmi jellegű pályázati eljárásának alaki vizsgálata után hiánypótlásra szólította fel az egyedüli pályázó Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft.-t.
Pénzt kaphatnak a rádiók műszaki fejlesztésre
A testület a Médiatanács támogatási programjának keretén belül idén is döntött annak a 110 millió forintos keretösszegű pályázatnak a meghirdetéséről, amely a közösségi, úgynevezett lineáris médiaszolgáltatók – a műsorrend alapján üzemelő, hagyományos rádiók, televíziók – műszaki fejlesztését célozza.
Az igényelhető maximális támogatás televízióknál ötmillió, rádióknál hárommillió, kisközösségi rádióknál egymillió forint, de az elnyerhető összeg nem haladhatja meg a tervezett összköltség 80 százalékát. Az első fordulóra a jelentkezési határidő július 9., és a legalább 50 ezer forint értékű eszközök vásárlására lehet pályázni.
A nők továbbra is alulreprezentáltak a televíziós hírműsorokban
A Médiatanács elfogadta a hírműsorok társadalmi sokszínűségét – az egyes társadalmi, gazdasági és etnikai csoportok reprezentációját – vizsgáló legfrissebb, 2019-re vonatkozó hatósági tanulmányt.
Az elemzett kategóriákon belül az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági élet szereplői közül a szolgáltatási szféra képviselői jelentek meg leggyakrabban, összesen 77,5 százalékban.
A kisebbségi szereplők reprezentációja 2,2 százalékos volt a vizsgált műsorokban, ami megfelel a korábbi időszakok átlagának, közülük a határon túli magyarok (36,6 százalék), illetve a romák (36,6 százalék) álltak az élen. A nemek megjelenési arányai átlagosan közel négyötödös többséget mutattak a férfiak javára: 77, illetve 23 százalék.
A vizsgálat hét országos televíziócsatorna híradóira, továbbá a közszolgálati Kossuth Rádió három műsorszámára terjedt ki.
A koronavírus jelentősen hatott a reklámpiacra
A koronavírus-járvány miatt a televíziós hirdetési piac átalakulását 2020 márciusában vizsgáló NMHH-tanulmány szerint a tavalyi évvel összevetve egyértelműen kimutatható a csökkenő tendencia: míg 2019-ben egész márciusban 35 és 38,5 ezer között mozgott naponta a reklámszpotok száma, addig 2020-ban a hó eleji közel 40 ezerről a hónap végére majdnem 30 ezerre zuhant ez az érték.
A hirdetések szektorszintű megoszlásának alakulását alapvetően a gyorsan forgó fogyasztási cikkek termékeivel kapcsolatos szektorok (élelmiszer, kereskedelem, gyógyhatású készítmények, szépségápolás, háztartási cikkek) erős teljesítése jellemezte, míg mások (szabadidő, pénzintézetek, szolgáltatás) jelentősen visszaestek. A vizsgálat 76 magyar nyelvű televíziós csatornát fed le.
Egyre több reklám éri a gyerekeket
A testület elfogadott egy, a tematikus gyerekcsatornák reklámozási gyakorlatáról szóló vizsgálatot is, amely öt televízió 2011-es és 2019-es adatait hasonlítja össze. A dokumentum rávilágít arra, hogy egyre több reklámot tesznek közzé ezeken a tematikus csatornákon.
A gyerekcsatornák ártalmatlan „villanypásztor” szerepe már a múlté, hiszen egyre komolyabb marketingtényezőként tekintenek a fiatalokra, így e csatornák egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a 4 és 17 év közöttiek televíziós „reklámtortájából”. Az NMHH kutatása szerint például a Minimax csatornán például több mint kétszeresére nőtt – 60-ról 143-ra – a napi reklámpercek száma, és hosszuk is két és félszeresére emelkedett: 93,6-ról 230,5 másodpercre.
A reklámok között különösen jelentősek az egyetlen hirdetést tartalmazó reklámblokkok, a single szpotok. Az ilyen típusú kereskedelmi üzeneteknél jelentősen csökken az elkapcsolás esélye, így kiemelt figyelmet és jelentős nézőszámot garantálnak a hirdetőnek.
Az NMHH tájékoztatása szerint pozitívum, hogy nyoma sincs már a gyorséttermeket, cukrozott gabonapelyheket és csokoládé-készítményeket propagáló hirdetéseknek. Helyettük megjelentek az alapvető élelmiszerek (tészta), a fagyasztott termékek (halrudacska) és a gyümölcslevek reklámjai – ami az önszabályozó rendelkezéseknek és az egészségtelen élelmiszerek különadójának tulajdonítható.
Az NMHH azt ígéri, hogy mindhárom tanulmány napokon belül elérhető lesz a weblapján.
További hírek és cikkek találhatók a Media1-en!
