Valamennyi, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával – állítja a firenzei székhelyű, a témával kapcsolatos jelentést az Európai Bizottság felkérésére elkészítő Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ.
A jelentésről beszámoló Népszava felidézte: a szervezet azt vizsgálta az Európai Bizottság megbízásából, hogy jelent-e kockázatot a magyar média sokszínűségére a 2018 őszén létrehozott, alapítvány formában működő médiaholding.
A dokumentum Orbán Viktor kormányfő közeli politikai szövetségeseként említi az alapítvány elnökét, Liszkay Gábort, és arra is kitér, hogy a kuratóriumban korábbi és jelenlegi Fidesz-képviselők ülnek, valamint hogy a vezetésben részt vesz a kormánypártokkal feltűnően baráti viszonyt ápoló Alapjogokért Központ.
Tulajdonosváltások
A jelentés (mely elérhető ide kattintva) a firenzei intézet korábbi, 2017-es értékelésének a frissített változata, de a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ már 2017-ben is megállapította, hogy a magyar sajtósok kifejezetten rossz munkakörülmények között dolgoznak, megszokottak továbbá az átláthatatlan vagy politikaközeli tulajdonosváltások, amelyek után újságírók vesztik el az állásukat. A Népszava által szemlézett friss jelentés szerint ez a folyamat a KESMA létrehozásával csak tovább fokozódott, például kirúgási hullám kísérte a HírTV és az Echo Tv összevonását is.
A jelentés szerint a tulajdonviszonyok és az ellenőrző szervek súlytalansága miatt azonban egy jóval szigorúbb jogszabály sem tudta volna megakadályozni a monopólium kialakulását.
A piac nagyja a médiaholdingnál
A dokumentumban idézik a Nemzetközi Sajtóintézet megállapításait is, amelyek szerint Magyarországon a KESMA lett a piacvezető a nyomtatott és online médiában, valamint a rádióknál is.
A televíziós piacon egyelőre csak a második helyet foglalja el a KESMA, ám ha a szintén kormányközeli TV2 is csatlakozna az alapítványhoz, akkor már ebben a szegmensben is vezetne. Ráadásul – az értelemszerűen alapítványon kívüli – közmédia is általában a hatalomnak kedvezően tálalja a híreket.
Néhányan a neten próbálnak túlélni, de a dolog küzdelmes
A dokumentum szerint a független média a netre költözött, ahol számos kicsi híroldal küzd a túlélésért.
A Népszava a jelentésben utalást talált az Indexre is. A jelentés szerint „ködös, kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező tulajdonos” szerezte meg az oldalt. (Ez a megfogalmazás talán lehetne pontosabb, ha azt írják, hogy az Index.hu Zrt. tulajdonosa jelenleg a Magyar Fejlődésért Alapítvány, melynek alapítói jogait gyakorló NP Nanga Parbat 17 Zrt. részben egy olyan üzletember tulajdonába került, aki a KDNP-vel is kapcsolatba hozható, azonban az Indexen egyelőre most is jelennek meg kormánykritikus írások, és az NP Nanga Parbat 17. tulajdonosainak nincs beleszólási joga a tartalomba.)
Egyenlőtlenül elosztott állami reklámpénzek, csökkent a hírekhez való hozzájutás lehetősége
A jelentés szerint az is probléma, hogy egyenlőtlenül oszlanak el az állami reklámköltések, ráadásul a kormánypárti politikusok jóval nagyobb felületet kapnak, mint az ellenzékiek.
Ugyanígy hátrányosan hat a KESMA létrejötte a társadalom egyes részeinek a médiához való hozzáférésére: a nemzeti kisebbségek, a helyi kisközösségek, a nők, valamint a hátrányos helyzetű csoportok nehezebben jutnak hozzá a hírekhez, valamint csak korlátozott szereplési lehetőségekkel rendelkeznek.
A nemzetstratégiai érdek
A dokumentum aggályosnak nevezi, hogy a KESMA létrejöttét, a számára felajánlott 90 millió eurónyi (csaknem 30 milliárd forintnyi) médiavagyon beolvasztását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatta meg, mivel Orbán Viktor kormányfő a KESMA-t nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette. A jelentés szerint azonban a nemzetstratégiai érdek éppen a média-összefonódások létrejöttének megakadályozása lenne.
A Népszava brüsszeli tudósítója az jelentés frissítését elkészíttető Európai Bizottságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy a Bizottság tudomásul veszi a jelentés új változatát, és továbbra is átfogóan és szoros figyelemmel kíséri a média szabadságával kapcsolatos kockázatokat az Európai Unióban.
Hozzátették: a független újságírás elengedhetetlen a kormányok elszámoltathatóságához, az átláthatóság biztosításához és a demokratikus folyamatok nyomon követéséhez.
