Öt pontban fogalmazta meg követeléseit Kocsi Ilona, a legnagyobb taglétszámú hazai újságírószakmai szervezet elnöke.
A hvg.hu szerint rajtuk kívül legalább négy szerkesztőség is hiába próbálta feltenni a kérdéseit. A lap utóbb megírta, miket kérdezett volna.
Úgy tűnik, továbbra sem törik meg a hosszú ideje tartó széria, hogy a magyar kormányfő csak a kormánypárti médiumokkal vállal interjút.
Ezúttal az orosz sajtót külföldön ért „barátságtalan” intézkedésekkel szemben lépnének fel.
Csak akkor támogatná a médiával kapcsolatos uniós jogszabályt az NMHH, ha a részletszabályok megalkotását a tagállamokra bízzák. A Koltay András vezette médiahatóság szerint a piacra lépési mechanizmusok, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések esetében kérdéses és vitatható a tervezett szabályozás jogalapja, kerete és terjedelme.
Az RTL Híradó stábját kizáró Emberi Erőforrások Minisztériuma „korlátozottan sajtónyilvános eseményt” emlegetett a kizárás indokaként.
Tovább szűkül a független médiatér Oroszországban.
Az Action for Democracy nevű új civil szervezet közleménye szerint azt tűzte ki céljául, hogy tevékenyen segítse azokat a kezdeményezéseket, amelyek a demokratikus értékrend védelmét, illetve helyreállítását szolgálják.
A filmben szerepel Balogh Krisztina, a közmédiától viharos körülmények között távozó riporter is, aki azóta számos magyar médiumnál megfordult.
Zsigmond Barna Pál 30 percet kapott a Marosvásárhelyi Rádióban, melyet rögtön az állomás műsorszerkesztési gyakorlatának bírálatával indított, de kitért a magyar ellenzékre is. Parászka Boróka, akit személyesen is bírált a képviselő, úgy reagált, hogy „a Marosvásárhelyi Rádió közrádió, a sajtószabadság, a teljes és méltányos tájékoztatás elvei és jogszabályai szerint működik, egy ma Magyarországon már ismeretlen demokratikus rendszer szerint”.
