Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is – számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Tavaly ősz óta tartott a most lezárult konfliktus.
Sheryl Sandberg a kezdetektől dolgozott a vállalatnál.
Nagyjából egy éve vezették be, amit most kivezetnek.
Egyre többen használják a digitális szolgáltatókat (például Google, Facebook stb.), amelyek elszívják a bevételt az igazi tartalom-előállítók elől, hívja fel a figyelmet a Magyar Lapkiadók Egyesülete a sajtószabadság világnapján kiadott közleményében.
A sajtókiadói szomszédos jog létrejöttével a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik bizonyos online felhasználásánál, a nagyobb platformok pedig csak akkor jeleníthetik meg ezeket a tartalmakat, ha ennek feltételeiről megállapodnak a kiadókkal.
Az Európai Unió szombaton megállapodott a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről, amely arra kényszerítené a Facebookot működtető Metát, továbbá a Google-t és más internetes piaci szereplőket, hogy küzdjenek a valótlan információk ellen, és korlátozzanak bizonyos online hirdetéseket.
Repkednek a százmilliók a kormányközeli véleményvezérek közösségi médiás jelenlétét pénzelő Megafonnál; nagyjából három hónap alatt duplázták meg az 500 milliós összesített költésüket. Az ellenzék kevésbé tud aktívan jelen lenni a Facebookon, az ő narratívájukat terjesztő Erősítő és az Ez a lényeg tudott csak jelentősebb összegeket költeni a platformon – de esetükben is százmilliós nagyságrendekről beszélhetünk.
Nagy a kormánypárti fölény.
2019 óta már másfél milliárddal ment több kormánypárti Facebook-hirdetésekre, mint amennyit az ellenzék fordított erre a célra.
