Josep Borrell, az Európai Unió biztonságpolitikai főképviselője vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatón tett bejelentése szerint a két hírügynökséget az orosz dezinformáció elleni küzdelem jegyében tiltották be.
Az elfogadás előtt álló indítvány az EU aláásására szövetkező külső hatalmak együttműködő partnereként jellemzi a magyar kabinetet.
80 tényellenőrző csoport írt alá egy közös levelet, melyben azt állítják, hogy a YouTube az egyik legnagyobb álhírterjesztő oldal, és szerintük nem tesznek annak eleget, hogy megfékezzék az álhírek terjedését. Több javaslattal is előálltak, hogy a videómegosztón terjedő valótlanságok száma csökkenjen.
A nemzetközi újságírószervezet elindította a Journalism Trust Initiative (JTI) elnevezésű programját, amellyel a dezinformálás ellen kíván küzdeni. Egy szigorú ellenőrzési folyamatot követően, megbízhatónak minősített médiumok megjelölést adna az erre érdemes médiatermékeknek.
A Társaság a Szabadságjogokért legújabb kutatása rávilágít arra, hogy a hazánkban a független sajtó rendkívül nehezített körülmények között próbálja végezni tevékenységét, és kiderül belőle az is, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. A csökkenő információszabadság kárvallottjai nem is csupán az újságírók, hanem a teljes lakosság.
A Facebook felügyelőbizottsága a halasztás ellenére azt ígéri, hogy a következő hetekben dönteni fog a kérdés kapcsán.
Műsorszolgáltatók, kiadók és egy újságíró-szervezet arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vegye komolyabban az álhírek terjedésének problémáját, és hogy távolíttassa el a hamis híreket olyan nagy internetes platformokról mint a Google vagy a Facebook. Az Európai Bizottság intenzívebb támogatást ígér független médiumoknak.
Rövid időn belül másodjára írt a Heti Válasz volt, illetve a lap bezárása után létrejött Válasz Online jelenlegi munkatársáról és társtulajdonosáról álhírt a közpénzből üzemelő kormánysajtó. Ahogy először, úgy másodszor is fordítva sült el a dolog.
