A vezető, állami hirdető a hazai médiapiacon a Miniszterelnöki Hivatal, de a legnagyobb költők között ott van a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Zrt. is.
Gulyás János, az MRSZ tavaly év végén megválasztott elnöke egy interjúban azt is mondta, nem gondolja, hogy összefüggene a reklámadó 2022-ig történő felfüggesztése és az, hogy a Fidesz szeretne visszatérni az Európai Néppárt közelébe. A Magyar Reklámszövetség egyébként nagyon üdvözli a döntést, ahogy szimpatizál a médiatörvény reklámszabályozást érintő részével is.
Szorult helyzetbe került a Rádió 1, mivel mérések szerint a rádió egy ideje már alig kap állami reklámbevételt, ez pedig komoly érvágás a cég számára. Ráadásul a Médiatanács hamarosan további városokban némíthatja el a hálózatot, melyet már így is több nagy ütés ért nemrég. Bakai Mátyás, a cég ügyvezetője eközben saját hangján próbálja letagadni magát, a cég pedig nem teszi közzé pénzügyi beszámolóját.
A magyar hírmédiumok 40 százaléka a bevételeik több mint harmadát a Nemzeti Együttműködés Rendszere, azaz az állam adja. Ha e termékeknek piaci alapon kellene talpon maradniuk, jelentős részük újratervezésre kényszerülne, állapítja meg egy napokban publikált elemzés.
A társadalmi célúként vetített reklámok azt adják a nézők tudtára, hogy Magyarország jobban teljesít. Legutóbb 2014-ben hirdetett az RTL Klubon a kormányzat hasonlóképp.
