Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje közösségimédia-oldalán jelentette be, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult annak kapcsán, hogy a kormány által megrendelt, a legújabb nemzeti konzultációt emojikkal hirdető tévéreklámok társadalmi célú hirdetésként (TCR) futnak több televíziós csatornán. A beadvány szerint a reklámok valójában egyértelműen a Fidesz hatalmi céljait és az ellenzéki pártok lejáratását szolgálják.
Fekete-Győr úgy fogalmazott:
„Nemcsak az emojis plakátokon tolja az arcunkba a legújabb gyűlöletpropagandáját a kormány. Pár hete több tévécsatornán is társadalmi célú hirdetésként futnak a „szexuális propagandával, Brüsszellel és még ezerféle dologgal ijesztgető reklámok.”
A reklámok a politikus szerint nem csak a Fidesz hatalmi céljait és az ellenzéki pártok lejáratását szolgálják, hanem „a semmilyen jogi kötőerővel nem bíró nemzeti konzultáció kitöltésére is felhívnak”, a Momentum miniszterelnök-jelöltje szerint „nyilvánvalóan azért, hogy így frissítsék idén az állampolgárok politikai szimpátiáját számontartó Kubatov-listát.”
Fekete-Győr hozzátette, az NMHH-hoz küldött beadványuk szerint a nemzeti konzultáció mindezidáig semmilyen társadalmi célt nem tudott felmutatni, kizárólag a Fidesz politikai céljait szolgálja, hamis támogatást tud felmutatni vele a párt. A Momentum politikusa szerint egyértelmű, hogy a nemzeti konzultáció a kormánypárt érdekeit szolgáló „intézmény”, melyhez semmiféle társadalmi, közérdekű cél nem kapcsolódik, eredményeit megtudni sosem lehetett, kizárólag a Fidesz kampányüzeneteit közvetítette, így a közérdekű, össztársadalmi cél megkérdőjelezhető.
Az NMHH-nak írt teljes beadvány tartalma az alábbi:
Tisztelt NMHH!
A Kormány által megrendelt, A https://youtu.be/f2b-lwn_ww4, linken is elérhető társadalmi célú reklámok futnak több televíziós csatornán. A társadalmi célú reklám a Kormánypárt által feltalált, azonban semmilyen következménnyel, jogi kötőerővel nem bíró nemzeti konzultáció kitöltésére hív fel. A nemzeti konzultáció mindezidáig semmilyen társadalmi célt nem tudott felmutatni, kizárólag a Fidesz politikai céljait szolgálja, hamis támogatást tud felmutatni vele a párt. A társadalmi célú reklám az Mttv. szerint valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára.
Egyértelmű, hogy a nemzeti konzultáció a kormánypárt érdekeit szolgáló „intézmény”, melyhez semmiféle társadalmi, közérdekű cél nem kapcsolódik, eredményeit megtudni
sosem lehetett, kizárólag a Fidesz kampányüzeneteit közvetítette, így a közérdekű, össztársadalmi cél megkérdőjelezhető. Erre tekintettel a https://youtu.be/f2b-lwn_ww4, linken elérhető társadalmi reklám egyértelműen belefér az Mttv. szerinti politikai reklám kategóriájába.Ezen reklámok egyértelműen az ellenzéki pártokról dehonesztáló, hazug állításokat terjeszt, melyben nemhogy közérdekű vagy társadalmi cél nincsen, de tisztán választási, kampány üzenetnek minősíthető, melynek levetítése kampányidőszakon kívül nem lehetséges. A reklámok egyértelműen a kormánypártokat és nem a kormányt népszerűsítik.
Erre jutott a Kúria is, a 2014-es kampány során futott „Magyarország jobban teljesít” reklámmal kapcsolatban is: „A társadalmi célú reklám politikai reklámtól történő elhatárolása a 2014. évi országgyűlési választás kampánya kapcsán is terítékre került. A magyar kormány megbízásából készült, „Magyarország jobban teljesít” jelmondatot tartalmazó üzenet kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) megállapította, hogy az a kormány megbízásából készült, és abban jelölő szervezet (párt) neve nem szerepelt, így nem is minősülhetett politikai reklámnak (745/2014. NVB h.). Az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás során a Kúria azonban ezzel ellentétes eredményre jutott. A legfelső bírói fórum nem kizárólag formai szempontból, az elhangzott (illetve vizuálisan megjelent) szöveget és a megrendelő személyét vizsgálta, hanem a közlemény tartalmát és annak a közönségre gyakorolt hatását, célját vette alapul. Ennek eredményeképpen megállapította, hogy „a műsorszám fő üzenete, jelmondata, grafikai, vizuális kivitelezése, részben színhasználata oly mértékben egyezőséget mutat a kormánypártok, mint jelölő szervezetek saját népszerűsítésüket szolgáló fő üzenetével, jelmondatával, vizuális megjelenésével és részbeni színhasználatával, hogy az nyilvánvalóan alkalmas a (…) jelölő szervezetek népszerűsítésére, támogatására való ösztönzésre, továbbá egyértelműen ezen jelölő szervezetek célját (…) és jelszavát (…) népszerűsíti, és reklámhoz hasonló módon jelenik meg” (Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. sz. végzése).
A Kúria tehát a közlemény tartalmát annak fényében vizsgálta, hogy az nagyfokú hasonlóságot mutatott a kormánypártok által korábban alkalmazott kampányüzenetekkel, és
függetlenül attól, hogy a vizsgált szpotban „Magyarország Kormánya” jelent meg megrendelőként, az üzenetben szereplő jelmondat alkalmassá tette a kormánypártok tevékenységének, a róluk alkotott kép népszerűsítésére, választási sikereik elősegítésére. A Kúria megállapítása szerint az adott műsorszám tartalmának vizsgálata a megrendelő személyénél fontosabb tényező, ellenkező esetben „bármely magánszemély, civilszervezet vagy gazdasági társaság által közzétett jelölő szervezetet népszerűsítő, annak támogatására ösztönző reklám nem lenne politikai reklámnak minősíthető, mivel azok jogi státusza, funkciója teljes mértékben eltér a jelölő szervezetekétől” (Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. sz. végzése).” Hasonló következtetésre jutott az Kúria a „Rezsicsökkentés” kampány, a menekültek elleni referendum hirdetésére szolgáló kampány, azokat politikai reklámnak minősítette. Erre tekintettel kérem a Tisztelt Hatóságot, hogy intézkedni szíveskedjen a Magyarország Kormánya megbízásából készült társadalmi célú reklámjainak politikai reklámmá való minősítésében, és abban, hogy eképpen ne kelljen kötelezően közzétenni az egyes médiumoknak választási időszakon kívül.
