Hosszú cikkben emlékezik meg a Heti Válasz egy évvel ezelőtti megszűnéséről a volt munkatársak által létrehozott Válasz Online.
A cikkben Borbás Barna, a Heti Válasz volt és a Válasz Online jelenlegi újságírója emlékezik vissza a tavalyi bezárásra, és néhány eddig talán kevésbé ismert részletet is közöl a megszűnés körülményeiről.
Furcsa csődeljárás
Az írásban szó esik arról, amikor 2018-ban Nyerges Zsolt, a Heti Válasz volt tulajdonosa (Simicska Lajos egykori egyik bizalmasa) állítólag utasításba adta a lapvezetésnek, hogy kezdeményezzen csődeljárást a cég ellen. Erre a tavaly júniusi fejleményre így emlékeznek vissza a volt munkatársak:
„Inkább utasításba adta a lapvezetésnek, hogy kezdeményezzen csődeljárást. Már ott és akkor tudtuk, hogy ez nonszensz. A kiadónak likviditási gondjai voltak, de nem volt valódi csődhelyzetben, amit jól mutat, hogy még nyáron is tudott fizetést adni; akkor, amikor a tulajdonos már egy fillért sem tett a kasszába. Az áprilisban leadott vészjelzésünkre nőni kezdett az értékesített példányszám (a Gyárfás–Fenyő-ügyről szóló exkluzív címlapsztorink kétéves eladási rekordot döntött), így végül a nyomatott verzió leállításának pillanatában a Heti Válasz volt – a HVG után, a 168 óra előtt – a második legtöbb értékesített példánnyal rendelkező országos közéleti hetilap a hivatalos MATESZ-adatok szerint. És – mint fentebb írtam – elkészültek a tervek a kiadó nullszaldóssá tételére.”
Lett volna, aki megvette volna a Heti Választ
A visszaemlékező írásból kiderül az is, hogy lett volna egy befektető tavaly, aki megvásárolta volna a Heti Válasz kiadói jogait.
„A Magyar Nemzetet statáriálisan bezárták, de a Heti Válasz pár kegyelmi hétig valóban eladó volt. Jöttek is vevőjelöltek, köztük szélhámosok és politikai megbízottak, de valódi értékalapú befektetőjelöltek is. A pletyka igaz: köztük volt az amerikai magyar milliárdos Thomas Péterffy is. Ő lényegében el is kötelezte magát a lap mellett, de fontos emberek meggyőzték, hogy belpolitikai okokból nem jó ötlet megvenni a Heti Választ. Ez történt a többi komoly érdeklődővel is: ilyen vagy olyan csatornán, de mindenkivel tudatták, hogy ez a befektetés szembemegy a politikai akarattal. És közben vészesen fogyott az idő: a június 4-i hétvégére derült ki, hogy nincs tovább előre. Elkezdődött a vagyontranszfer Simicska és Nyerges között, és utóbbi már nem adta a lapot. Senkinek. Semmilyen áron.”
A cikk szerint nem igaz, hogy a befektetések meghiúsulásának anyagi oka volt. A Heti Válasz gazdasági vezetése azokban a hetekben vagy féltucat forgatókönyvet dolgozott ki a lap nullszaldóssá, sőt nyereségessé tételére. Az utolsó pillanatban olyan terv is volt, hogy a szerkesztőség maga venné meg az újságot. De Nyerges Zsolt a cikk szerint nem engedte.
Jött Kovács Ildikó, aki maga is meglepődött ügyvezetői kinevezésén
A cikk megemlíti, hogyan érkezett meg egy bizonyos Kovács Ildikó a Heti Válasz Kft. élére, miután Borókai Gábor (a volt főszerkesztő, a lap ügyvezetője) tavaly nyáron lemondott.
Még a lap gazdasági és közéleti témában járatos munkatársainak sem volt fogalma, ki ez a Kovács Ildikó, aki a„ bájosan antimenedzser kommunikációja” ellenére ügyvezető lett úgy, hogy „kissé fésületlen bemutatkozó beszédében mindenekelőtt elnézést kért”, majd „ritkán tapasztalt egyenességgel kifejtette, nálunk jobban csak ő van megilletődve, ugyanis még csütörtök délután sem tudta (!), hogy péntek délben itt ügyvezetőként mutatkozik be.”
Kovács a bemutatkozását követően illedelmesen megkérte a szerkesztőséget, hogy hagyjon abba mindenféle tartalom-előállítást, és a következő hétre már félig elkészült és betördelt digitális újságot se fejezze be: így maradt végül a XVIII. évfolyam (fél) 32. száma a fiókban, két írás kivételével.
Békésen engedelmeskedtek a kivégzési parancsnak
A munkatársak engedelmeskedtek az utasításnak, feltették a bezárásról szóló közleményt a honlapra, ahogyan azt Kovács kérte, majd a technikus kollégák letiltották mindenkinek a hozzáférését.
„Lázadozás, hangos szó nélkül szűnt meg dobogni a lapunk szíve 2018. augusztus 3-án. (…) Ez a lap sosem volt háborús övezet, mint a Hír TV, itt nem jelentek meg biztonsági őrök, nem volt kiket visszaültetni sem a főnöki, sem a szerkesztői székekbe. Ide nem tudott demonstratíven bevonulni senki. Mi az udvarias hóhért, Kovács Ildikót kaptuk.“
Utána még hónapokig nem rúgták ki az embereket
Kiderül a cikkből az is, hogy hogyan foglalkoztatták tovább hónapokon át, egészen idén februárig az újságírókat úgy, hogy valójában már nem is létezett az újság, nem volt hová írniuk. A személyes visszaemlékezéseket is tartalmazó cikk beszámol arról is, hogyan lett a lap elleni csődeljárásból végül felszámolási eljárás, ahol az állami bérgarancia alapból kell kifizetni a munkatársak elmaradt fizetését.
„Amikor idén februárban ismerősöknek meséltem, hogy a Heti Válasznak még mindig nincs vége, olyannyira, hogy minden dolgozó alkalmazott (persze fizetés nélkül) és a kirúgására vár, meredt szemekkel néztek rám. Pedig így volt: nem augusztus 3-án ért véget a történet. Sokkal később. A nyomtatott verzió leállítása (2018. június 7.) és a munkaviszonyunk megszűnése (idén február vége) közötti időszakra egyetlen jó kifejezés van: a danse macabre, haláltánc” – áll a visszaemlékezésben, ami a volt munkatársak által végül tavaly decemberben létrehozott Válasz Online-on jelent meg.
A visszaemlékezésből egyébként kiderül, hogy a bezárt Heti Válasz munkatársai már jóval korábban arra készültek, hogy valami történhet a lapjukkal, ezért elkezdték előre tervezni, mi történik, ha ez bekövetkezik, ennek köszönhetően tudták viszonylag gyorsan összehozni a Válasz Online-t.
Végül egyébként, mint az már ismert, a felszámolási eljárás alá került cégtől Mészáros Lőrinc emberei vették meg a Heti Válasz archívumát. Pedig a volt újságírók próbálkoztak ennek megvásárlásával is.
A Válasz Online beszámolójából egyébként további érdekességek is kiderülnek.
