2024 márciusában arról tárgyaltak a gödi Samsung SDI vezetésében, hogy milyen eszközökkel lehetne ellehetetleníteni az Átlátszót, vagy megakadályozni, hogy a tényfeltáró portál a jövőben a Samsungról írhasson – írja a Telex egy kiszivárgott dokumentum alapján. A cégben a kormánytól várták volna el, hogy valamilyen módon korlátozza az Átlátszó munkáját. Ez azóta sem történt meg, de a Szuverenitásvédelmi Hivatal három hónappal később vizsgálatot indított az Átlátszóval szemben.
A Telex szerint a Samsung vezetésében azon ütköztek meg, hogy az Átlátszó néhány évvel ezelőtt hozzájutott a cégnél történt mérgezésekkel kapcsolatos dokumentumokhoz, és nyilvánosságra hozta azokat. A lap szerint a cég vezetésében felmerült, hogy a kormányzaton keresztül próbálják elérni, hogy a lap munkáját valahogy ellehetetlenítsék, vagy legalábbis úgy korlátozzák, hogy ne írhassanak többet a Samsungról.
A Telex hozzájutott egy dokumentumhoz, mely a rajta szereplő dátum szerint 2024. március 27-én készült, és a Samsung egyik vezetői ülésének témáit tartalmazza. Az angol nyelvű dokumentumon a vízjel, a betűtípus, a dátum, sőt, még a sorok közé írt jegyzetek is megegyeznek a többi, az elmúlt években a Samsungból kiszivárgott dokumentumok kinézetével. A szöveg hitelességét támasztja alá az azon szereplő többi ügy is. A dokumentumot a lap forrásvédelmi okokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, de a papír szerint a vezetőségi ülés hatodik pontja a következő volt:
„Government target to stop or restrict Átlátszó by the finish of the election campaign.”
Ez a mondat szó szerint azt jelenti, hogy a kormány a választási kampány végéig leállítja vagy korlátozza az Átlátszó működését. A dokumentumot kiszivárogtató forrás szerint azonban az ülésen arról volt szó, hogy a kormány a júniusi kampány után tesz majd lépéseket az Átlátszóval szemben.
A dokumentum két alpontot tartalmaz ebben a témában. Az egyik ezek közül így szól: „Closure of the prosecution office investigation is targeted to mid-may. Investigation will reveal officially SDIHU met all legal limit and Átlátszó broke the law. Átlátszó is facing considerable fine and prohibition from further spreading false news.” Ez magyarul szó szerint:
„Az ügyészségi nyomozás lezárását május közepére tervezik. A nyomozás hivatalosan is bebizonyítja, hogy a Samsung SDI minden határértéket betartott, az Átlátszó pedig megsértette a törvényt. Az Átlátszóra jelentős bírság és a hamis hírek terjesztésének tilalma vár.”
A Telex informátora szerint ez a rész a Kammerer Zoltán gödi polgármester által tett feljelentésre vonatkozik. Elmondása szerint a Samsung vezetői ekkor valamiért abban reménykedtek, hogy a nyomozás során megállapítják, hogy az Átlátszó cikkében pontatlanságok vannak, amiért a lap büntetést fog kapni.
A dokumentum ennél is érdekesebb része így szól:
„In addition to the prosecution office, the Integrity Authority is also investigation the foreign funding of Átlátszó. Negative decision of the authority could lead Átlátszó cease operation.” Ez magyarul: „Az ügyészségen kívül az Integritási Hatóság is vizsgálja az Átlátszó külföldi finanszírozását. A hatóság negatív döntése az Átlátszó működésének beszüntetéséhez vezethet.”
A Telex informátora szerint a dokumentumba fordítási hiba miatt került az Integrity Authority kifejezés, és az ülésen valójában a Szuverenitásvédelmi Hivatalról volt szó. Amikor megkérdezték erről az Integritás Hatóságot, azt írták: „Az Integritás Hatóságnak nincsen olyan vizsgálata, ahol az Átlátszó.hu a kedvezményezett.”
A dokumentumnak az ad különös jelentőséget, hogy három hónappal később, 2024 júniusában, a Szuverenitásvédelmi Hivatal valóban vizsgálatot indított az Átlátszóval szemben. A hivatal hónapokon keresztül vizsgálta a lapot, míg végül arra a megállapításra jutott, hogy „az Átlátszó külföldi finanszírozás bevonásával az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz”. (Az Átlátszó egyébként nemrég pert nyert a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben: a hivatalnak bocsánatot kell kérnie hamis állítások közlése miatt a tényfeltáró műhelytől – erről itt irtunk)
A Telex a hozzá eljutott dokumentumról megkérdezte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az ezzel kapcsolatos kérdéseiket és a Lánczi Tamás vezette hivatal válasza alább olvasható betűhűen:
„Mikor döntött a Hivatal arról, hogy vizsgálatot indít az Átlátszóval szemben?
2024. június 25-én.
A vizsgálat júniusi bejelentése előtt kit tájékoztatott a Hivatal arról, hogy vizsgálatot fog indítani az Átlátszóval szemben? Mikor tájékoztatta ezeket a szereplőket?
Senkit.
A vizsgálat elindítása előtt a Szuverenitásvédelmi Hivatal kapcsolatban volt-e a Samsung SDI-jal? Zajlott-e bármilyen egyeztetés a céggel az Átlátszóval szemben indított vizsgálatról?
Nem, soha.
Kikkel egyeztetett a Hivatal az Átlátszóval szembeni vizsgálatról annak elindítása előtt?
Senkivel.
Elképzelhetőnek tartja a Hivatal vezetése, hogy valamely szereplő a Hivatal megkérdezése nélkül, előre tájékoztassa a Samsungot az Átlátszóval szemben indított vizsgálatról?
Nem.
Befolyásolta a Samsung SDI valamilyen formában, hogy vizsgálat induljon az Átlátszóval szemben?
Nem.”
A Telex megkereste Bodoky Tamást, az Átlátszó főszerkesztőjét és Bodnár Zsuzsát, az Átlátszó Samsungról szóló cikkeinek szerzőjét. Azt írták, hogy Kammerer feljelentésének semmilyen következménye nem lett, az Átlátszót pedig abban az ügyben senki nem kereste. Azt is közölték, hogy az Integritás Hatóság soha nem vizsgálódott az Átlátszónál, sőt az Átlátszó a hatóság megalakulása óta tagot delegál az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportba. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata Bodoky szerint váratlanul érte őket, és nem tudtak róla, hogy a Samsungnak köze lehetett annak megindításához. A vizsgálatot 2024 szeptemberében kiterjesztették a Göd-ÉRT Egyesületre, és ekkor Bodoky szerint már az Átlátszónet Alapítvány is kapott egy olyan kérdéssort a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, amelyből sejteni lehetett, hogy a Samsunggal kapcsolatos munkájuk is érdekli őket.
Bodnár Zsuzsa szerint a Göd-ÉRT Egyesület ellen indított per lényegében véget ért azzal, hogy elutasító választ küldtek a hivatal megkeresésére. Őket viszont nem érte váratlanul a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata, mert a kormányközeli sajtóban már többször lehazaárulózták őket, és többször állították róluk, hogy megpróbálják befeketíteni a kormány akku-politikáját és idegen érdekeket szolgálnak.
Az ügyben a Telex kérdéseket küldött az Igazságügyi Minisztériumnak és a kormánynak, de egyik helyről sem kaptak választ. A Samsung SDI-t is megkeresték, de a kérdéseikre nem kaptak választ.
Egy másik Magyarországon jelenlévő nagyvállalatot is zavar a független sajtó
Nem a Samsung az első multicég mostanában, amelyről kiderül, hogy független médiumokat próbál ellehetetleníteni. Korábban az RTL Csoport magyarországi egysége, a Vidus Gabriella vezette M-RTL Zrt. éppen lapunkat, a Media1 médiaipari portált próbálta meg ellehetetleníteni.
Az ellehetetlenítési kísérlet részeként minden alapot nélkülözően egy megfélemlítő jellegű, SLAPP-perekhez hasonló bírósági pert indítottak lapunk ellen – azonban a Media1 az ellene indult bírósági pert először első-, majd később másodfokon, jogerősen is megnyerte és az RTL-nek kellett kifizetnie a teljes per- és ügyvédi költséget, amiért a bíróság szerint is indokolatlanul citálta bíróság elé lapunkat.
Miután a médiacsoport vezérigazgató-helyettese, Kolosi Péter az RTL Magyarország elvesztett pere után megalapozatlan lejáratókampányt indított lapunk ellen (és még azt is elhallgatta, hogy az RTL épp néhány nappal korábban elvesztette az általa indított pert), a munkánkat már úgy is akadályozni próbálták, hogy a hozzáférésünket letiltották az RTL sajtószobájához, ezzel beavatkozva a médiaipari lapok versenyébe, emellett azt is megakadályozták, hogy az elmúlt évek szokásának megfelelően ezúttal is a helyszínről tudósíthassunk a Hégető Honorka újságírói díjak átadásáról. Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője a róla közölt lejárató tartalmú RTL-es nyílt levél miatt egyébként nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt tett rendőrségi feljelentést, a sajtószoba letiltása, a médiaipari lapok piacába történt beavatkozás miatt pedig az Európai Bizottsághoz és az európai versenyhatóságokhoz fordul.
Az RTL tulajdonosa egyébként az a Bertelsmann Csoport, mely a 24.hu és több más lap szerint 2002-ben elismerte, hogy meghamisította múltját, és valójában a náci rezsim idején szoros kapcsolatokat ápolt a birodalmi propagandaminisztériummal és az SS-szel.
Jogerősen is pert vesztett az RTL a Media1 ellen – megjött az írásos indoklás
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Az RTL és az ATV piackiszorító lépései miatt az Európai Bizottsághoz fordul a Media1
