Az MRSZ a Media1-hez vasárnap eljuttatott közleményében egyeztetést szorgalmaz a kormányzattal a reklámadóval kapcsolatban. A korábbi, október 2-i őszi adócsomag-tervezet még a reklámadó további egy évre való felfüggesztését javasolta, de az október 14-i módosításban már csak fél éves időtávlatban határozza meg azt, tehát a 2019 július elsejétől, közel 6 és fél éve érvényes 0%-os adókulcs csak 2026. június 30-ig maradna érvényben.
A reklámipari szakmai szervezet azt írja, hogy a korábbi eredményes tárgyalások tapasztalatai alapján számít az érintett döntéshozókkal a konstruktív egyeztetések mielőbbi létrejöttére, ennek érdekében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordult levélben.
Azt írják: a Magyar Reklámszövetség a kormányzati döntéshozókkal az előző években folytatott produktív egyeztetései alapján bízik abban, hogy a 2026. évi módosító adócsomag tervezet részeként a végleges javaslatban a reklámadó legalább további teljes egy évre felfüggesztésre, később pedig végérvényesen kivezetésre kerül az érintett több ezer hazai és Magyarországon működő kommunikációs iparági szereplő – hirdető vállalkozások, médiumok, reklám- és egyéb kommunikációs ügynökségek – érdekében; de elsősorban a fogyasztók és az egész hazai gazdasági potenciál fenntartása, erősítése miatt.
Felidézték, hogy a Reklámszövetség már a reklámadó koncepciójának felmerülése óta hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben. Kiemelték:
a reklámadó visszavezetése és fennmaradása kontraproduktív, a várt gazdasági növekedés ellen hat, gátolja a gazdasági stabilitást, növelheti az inflációt; valamint jelentősen veszélyezteti a média-, reklám és kommunikációs iparág fenntartható és a hazai gazdaság számára profitábilis működtetését.
Egy összefoglalót is adtak arról, pontosan milyen károkat okozna a magyar gazdaságra, a kommunikációs iparági szereplőire és a fogyasztókra, ha újra lenne reklámadó:
- A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdaság növekedésére és a GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 6 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.)
- Az MRSZ és társszakmai szervezeti által 25 éve előállított média- és kommunikációs iparági adatok alapján 2024-ben – a korábbi időszakot jellemző negatív hullámvasútról épphogy leszállva – végre kissé felívelő pályára kezdett állni az iparág: mind a médiatorta, mind a non-média torta már reálértéken is kisebb pozitív változást mutatott az előző évhez képest. A Reklámadó visszavezetése az épphogy reálértéken növekedésnek induló piacot újra visszavetheti mindamellett, hogy tovább ronthatja az amúgy is alacsony hazai médiaköltési arányt a nemzetközi mértékhez képest.
- A Reklámszövetség egyik korábbi Barométer felmérésének reklámadóra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a szektor kulcsszereplőinek több mint 80%-a szerint az utóbbi évtizedek legkomplexebb válságsorozatával küzdő kommunikációs iparág fennmaradását, és adófizető cégeinek eredményességét segítette a folyamatosan bonyolódó krízishullám átvészelésében a 0%-os reklámadó. Ebből következően a felmérésben részvevő a média-, reklám- és kommunikációs iparági szereplők több mint 65%-ának működését erősen érzékelhetően megnehezítené, ha ez az iparági adónem a jövőben visszavezetésre kerülne.
- A hazai médiaszereplők kitettsége, a globális platformokkal szembeni hátránya a reklámadó visszavezetésével ismét jelentősen megnő, veszélybe sodorva számos ismert hazai média brand működését és fennmaradását.
- Az MRSZ véleménye szerint a magyar kommunikációs ipar képes lenne jelentős régiós központi szerepet betölteni, – ahogy azt az MRSZ-EY 2024 első negyedévében elkészített tanulmánya részletesen taglalja – ennek megvalósulását is jelentősen gátolhatja a reklámadó újra élesítése.
******
Így vált hatalmas politikai játszmák eszközévé a reklámadó
A reklámadó bevezetését tizenegy évvel ezelőtt, 2014-ben fogadta el az Országgyűlés, óriási médiaipari tiltakozás mellett. A sávos mértékű szektoriális különadó a legérzékenyebben az RTL Magyarországot érintette, ugyanis az ő reklámbevételeiket 40%-os adókulccsal sújtotta. 2015-ben ugyanakkor a reklámadót jelentősen átalakította az Országgyűlés, majd 2019-ben 2022-ig fel is függesztették a reklámadót és mértékét 0 százalékra szállította le a mértékét – a felfüggesztést azóta évről-évre meghosszabbították.
A Media1 egy évvel ezelőtt több olyan bizonyítékot is nyilvánosságra hozott, amelyek alapján úgy tűnik, a reklámadót a Fidesz politikai játszmákra is használja. A bizonyítékok szerint az RTL és a kormány 2014-ben titkos politikai megállapodást köthetett. Ennek részeként az RTL az adó korábbi mérsékléséért cserébe felajánlhatta a reklámadó miatt a kormánnyal eleinte kemény harcot vívó vezérigazgatója leváltását.
Erre utal például, hogy Fellegi Tamás, az Orbán-kormány egykori fejlesztési minisztere, az RTL fizetett tanácsadója ezt írta egy levélben Andreas Rudasnak, az RTL regionális vezetőjének, aki épp találkozni készült Lázár Jánossal:
„Minden folyamatnak a kormány gesztusával kell kezdődnie, például nem a reklámadó 50%-ra emelésével, hanem annak 20%-ra csökkentésével. Ha viszont ez megtörténik, a magyar menedzsment változtatása is lehetséges elvi szinten. Ez jó kezdet lenne: tartsák meg az adót, de csökkentsék. Cserébe felajánlod az együttműködést külföldön és Magyarországon. Ha úgy érzed, hogy a helyzet kölcsönös viszonzást igényel, készülj fel arra, hogy valamit cserébe ajánlj. Például, a helyi menedzsment változtatása elvi szinten lehetséges, de nem a te pozíciód, András, vagy a hírműsor-készítő embereké. Minden más lehetséges lehet, de a fenti pozícióknak teljesen védetteknek kell maradniuk. A reklámadó látványos csökkentése és cserébe valamilyen menedzsmentváltozás felajánlása jó kölcsönös »győzelmi« csomag lehet”.
Azt is írta Fellegi Andreas Rudasnak, hogy ha kell, érzékeltesse, hogy az RTL kész készen áll arra, hogy akár az „atomfegyvereit” is bevesse, és „divide et impera” (oszd meg és uralkodj) játékot játsszon, a hírműsorokat ennek megfelelően szabva.
„De ebben a korai szakaszban csak akkor említsd meg ezt, ha tényleg nagyon szükségét érzed. Ez később rendkívül hatékony fegyverré válhat, amikor a valódi tárgyalások már folyamatban lehetnek. Az időzítés kritikus lehet.”
A teljes Fellegi-levél ide kattintva érhető el.
Egy 50 perces, titokban készült hangfelvétel is a birtokunkba került, amelyen Guillaume de Posch, az RTL Group akkori társ-vezérigazgatója olyan kijelentéseket tett 2015-ben Dirk Gerkensnek, az RTL Magyarország vezérigazgatójának egy másik RTL-es vezető, Romain Manelli (az RTL Csoport hr-igazgatója társaságában, hogy Gerkenst a magyar kormány nyomásgyakorlása miatt, a reklámadóval összefüggésben távolítják el a médiavállalat éléről. Gerkensnek azt mondják, ő a továbbiakban az RTL afrikai egységéért felelne, de ő ezt nem fogadta el, ezért elbocsátják. Az elbocsátása után Gerkens a magyar és a luxemburgi munkaügyi bírósághoz fordult – azt állította, hogy jogtalanul, politikai paktum részeként, jogellenesen bocsátották el. Gerkens a magyar bíróságon ugyan jogerősen is pert veszített, de a luxemburgi bíróságon a munkaügyi pere azóta is tart az RTL ellen.
Titkos politikai paktumra utal az is, hogy Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke a reklámadó 2015-ös mérséklésére vonatkozó jogszabálytervezetet a kiszivárgó e-mailek tanúbizonysága szerint jóval előbb eljuttatta az RTL-nek különféle változatokban, mint hogy azt a Fidesz beterjesztette volna az Országgyűlésnek.
További érdekesség, hogy miután az RTL-nél sor került a vezérigazgató-váltásra 2014-ben, az új vezérigazgató, Vidus Gabriella az RTL híradóira vonatkozó vonatkozó elemzést kapott Rogán emberétől, aki ezt egy szokatlanul közvetlen hangnemet megütő levélben küldte meg neki. Egyelőre sem az RTL, sem a kormány nem adott érdemi magyarázatot arra, miért küldött híradó elemzést Nagy Ádám Vidusnak. Azt ugyanakkor a felek nem tagadták, hogy rendszeres a kapcsolat a kereskedelmi televízió és a kormányzat között – de az RTL szerint ez teljesen normális.
A Media1 testvéroldala, a vipcast.hu (mai nevén vipcast powered by Media1) hosszú sípszóval és fekete képernyővel tiltakozott 2014-ben a reklámadó bevezetése ellen, csatlakozva az MRSZ kezdeményezéséhez és a többi, több tucatnyi médiumhoz.
Rogán kabinetfőnöke e-mailben instruálta az RTL vezetését (RTL Leaks, 4. rész)
Nem cáfolja a Miniszterelnöki Kabinetiroda az RTL-vezér és Rogán kabinetfőnöke közti találkozókat
Így áll a magyar reklámipar – Interjú Novák Péterrel, az MRSZ elnökével (2025.04.14.)
„Újabb szomorú mérföldkő” – megszólalt a Central Médiacsoport a Ringier Hungary eladása kapcsán
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Magyar Péter a Blikkről: A NER bűnözői újabb független lapokat kebeleztek be
