Az Európai Bizottság azt kéri Orbán Viktor kormányától, hogy vonja vissza az átláthatóságról szóló törvény javaslatát. Az Európai Bizottság egyik szóvivője a Népszava kérdésére elmondta, ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, az az uniós alapelvek és jogszabályok súlyos megsértését jelentené. Nem fognak habozni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket, ha elfogadják – tette hozzá a szóvivő.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a civil társadalom szerepének, és továbbra is elkötelezett a gyülekezési szabadság védelme mellett, a civil társadalom munkáját EU-szerte elősegítő környezet kialakítását is támogatják, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében is. 2024 tavaszán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, majd ugyanazon év őszén az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot, mert úgy véli, hogy a Szuverenitási Hivatal létrehozásáról és annak vizsgálati tevékenységéről szóló törvény sérti az uniós jogot.
A fideszes Halász János múlt kedden, nem sokkal éjfél előtt adta be a hivatalos nevén a közélet átláthatóságáról szóló törvény javaslatát, amely szerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja, hogy az Orbán-kormány vegye jegyzékre azokat a „külföldről támogatott szervezeteket, amelyek tevékenysége a megítélése szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A listán szereplő szervezet csak a „pénzmosás elleni szerv” engedélyével fogadhat el külföldi támogatást, és az állampolgárok által felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékából sem részesülhet. Vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kiemelt közszereplőkké válnak, kötelesek vagyonnyilatkozatot is tenni, azt el kell küldeniük az igazságügyi miniszternek, a tárca pedig az Orbán-kormány honlapján nyilvánossá teszi a vagyonnyilatkozatokat. A magyarországi bankoknak folyamatosan figyelniük kell a listázott szervezet számláit, a „pénzmosás elleni szerv” pedig helyszíni ellenőrzéseket végezhet nála, ami azt jelenti, hogy minden iratba, számítógépbe, adathordozóba belenézhet és másolatot is készíthet. Ha a hatósági ellenőrzés alapján felmerül, hogy a szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül külföldi támogatást fogadott el, közigazgatási bírságra számíthat, amelynek összege a támogatás huszonötszöröse. Pluszbüntetésként a támogatásnak megfelelő összeget is el kell utalni a Nemzeti Együttműködési Alapnak.
A törvényjavaslatot hatalmas tiltakozás kíséri, civilek, médiumok, pártok, szakmai szervezetek is arra kérték az Országgyűlést, ezt a jogszabályt ne szavazza meg, mivel károkat okozna Magyarországnak. A jogszabályt bírálói Oroszország-törvényként, cenzúratörvényként, jegyzéktörvényként, ellehetetlenítési törvényként, nagytakarítási törvényként, és idegen ügynök törvényként is emlegetik.
Kocsis Máté valótlanságot állított az átláthatósági törvényről
Ne szavazzák meg! Reklámszakmai szervezetek tiltakoznak az átláthatósági törvény ellen
Szabad Európa: „A független újságírás bármilyen korlátozása aggasztó”
„Érdemi átalakítása szükséges” – a Magyar Ügyvédi Kamara is bírálja az átláthatósági törvényt
Rendkívüli: az Európai Parlament sürgősséggel napirendjére tűzi a magyar átláthatósági törvény ügyét
Veszélyben a sajtószabadság – Aggasztó folyamatokra figyelmeztet a Central Médiacsoport
Még a fideszesek harmada is kritikus az ellehetetlenítési törvénnyel szemben
Magyar Péter: Az átláthatósági törvény a putyinizmus újabb lépcsője
Államvédelmi Hatóság feliratot ragasztott a Szuverenitásvédelmi Hivatalra a TizenX
Orbán új törvénye sérti az EU sajtószabadságot védő rendeletét – Brüsszelhez fordult az RSF
Nemzetközi szervezet: Orbán új törvénye megszünteti a független sajtó maradékát is
„Most a túlélés a tét” – vészjelzést adott ki a MÚOSZ a jegyzéktörvényről
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
