Ma, kedden kiadott állásfoglalásában a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) arra figyelmezteti a nemzetközi közvéleményt, hogy az elmúlt hónapokban a túlnyomórészt független sajtóorgánumokat célzó, példátlan kibertámadási hullám komoly és egyre növekvő veszélyt jelent az információ szabad áramlására Magyarországon, amely a sajtószabadság terén egyébként is az Európai Unió vitathatatlanul legrosszabbul teljesítő országa.
Az IPI emlékeztet arra, hogy 2023 áprilisa óta Magyarországon legalább 40 különböző médiawebhely szembesült elosztott túlterheléses (DDoS) támadásokkal. Ez a kibertámadás egy olyan formája, amely átmenetileg lelassítja vagy teljesen blokkolja a webhelyeket azáltal, hogy óriási, akár több millió vagy milliárd egyidejű hozzáférési kéréssel terheli túl a médiumok szervereit, így az olvasók órákon át vagy akár még hosszabban nem tudják elérni a híreket és információkat.
Miután a Media1 folyamatosan nyomon követte a DDoS támadásokat a honlapján, az IPI ezeket az eseteket a Mapping Media Freedom (MMF) platformon és az Európa Tanács Újságírók Biztonsági Platformján is dokumentálta mint a sajtószabadság megsértésével kapcsolatos eseteket.
Az IPI szerint politikai indítékra utal a célpontok kiválasztása
Az IPI felhívja a figyelmet arra, hogy a DDoS-támadások célpontjainak többsége az ország vezető független portáljai közé tartozik, melyek rendszeresen kritizálják az Orbán-kormányt. Megnevezi közülük a Telexet, a HVG-t, a 444.hu-t, a Magyar Hangot és a Népszavát, valamint megjegyzi, hogy olyan nemzetközi médiacégekre is lecsaptak a hackerek mint a Forbes.
Hozzáteszik, hogy sorra került a korábban független, de ma már kormányközelinek tartott Index is. Megjegyezték, hogy például a Media1.hu-t azután érte támadás, hogy az beszámolt a többieket ért támadásokról.
Az IPI megállapítja, hogy a támadások eleinte elszigetelt incidensnek tűntek, a gyakoriságuk és súlyosságuk fokozatosan nőtt, és komoly károkat és fennakadásokat okoztak a hírportálokon.
Amellett, hogy a DDoS-támadások aláássák az olvasók hírhez és információhoz való hozzáférését, a reklámbevételek csökkenése miatt anyagi veszteségeket is okoznak a médiavállalatoknak. Az IPI szerint az sem véletlen, hogy a támadások hullámai többnyire az egymást követő hétvégéken fordultak elő, amikor a médiában az informatikusok valószínűleg nem dolgoznak.
Az IPI szerint a hackereket valakik nagyon jól felkészítették
Az IPI elemzése szerint a több mint 40 különböző magyar webhelyet leblokkoló kampány az egyik legszélesebb körű kibertámadás az Európai Unió egyik tagállamán belül egy független médiaközösség ellen.
A jelentés felidézi: míg az érintett médiumok egy része rendőrségi feljelentést tett, a nyomozások eddig nem vezettek észrevehető előrelépéshez. A rendőrség az eseteket egyénileg vizsgálja, nem pedig egységes nemzeti nyomozás részeként.
Bár senki sem vállalta magára a felelősséget, a hacker vagy hackerek a jelek szerint a HANO becenevet viseli(k), és az elmúlt hónapokban olyan magyar nyelvű üzeneteket is hagytak a támadó kódokban, amiből arra lehet következtetni, hogy nem külföldi szereplők, hanem hazai koordináció zajlik.
Más esetekben a DDoS-támadások kódjában olyan üzeneteket hagytak, amelyek bizonyos médiumok elleni jövőbeni támadásokra figyelmeztettek, és elárulták azt is, hogy pontos ismereteik vannak a magyar médiavilágról és egyes újságírókról. A szakértők szerint a több hónapon át tartó DDoS-támadások ilyen mértékű és időtartamú szervezettsége is azt jelzi, hogy a felelősök viszonylag jól finanszírozottak.
Bár az IPI néhány független magyarországi portált összekötött a Cloudflare Galileo projektjével – amely a túlterhelési kísérletek saját szervereire való átirányításával biztosít kibervédelmet –, a támadók további módszereket találtak a weboldalak leállítására vagy drasztikus lelassítására. Ez is azt jelzi, hogy a felelősök kifinomult képességekkel rendelkeznek a támadások végrehajtásához.
Az IPI igazgatóhelyettese szerint digitális cenzúra zajlik Magyarországon
A Nemzetközi Sajtószervezet szerint a támadások egyes esetekben a kormánykritikus híradások elfojtására irányultak, mivel kevesebb mint fél órával a kormányt vagy a hozzá kapcsolódó szervezeteket bíráló jelentések közzététele után kezdődtek. Ilyen volt például az az eset, amikor azután léptek akcióba a hackerek, hogy kiderült, a független média újságíróit nem engedik be egy kormányzati sajtótájékoztatóra, vagy amikor egy kritikus beszámoló került nyilvánosságra a Megafon elnevezésű kormánypárti propagandalapról.
Az IPI állásfoglalása szerint a támadások egyike sem tűnik zsaroló jellegűnek, a cél inkább az, hogy a lehető legnagyobb zavart okozzák.
Scott Griffen, az IPI igazgatóhelyettese szerint a hónapokig tartó DDoS-kampány a digitális cenzúra alattomos formája, és a kritikus és független magyarországi médiával szembeni nyomásgyakorlás egy újabb módszere. Figyelmeztetett arra, hogy bár a jelenlegi kibertámadások kellően aggasztóak a média szabadsága szempontjából, a választások alkalmával – amikor a tényszerű és független újságíráshoz való hozzáférés minden eddiginél fontosabb – szintén komoly veszélyt jelenthetnek annak tisztaságára, és magára a demokráciára.
A választások előtti időszak tájékoztatására is kihat
„Egyértelmű, hogy a kibertámadók komoly akadályokat okozhatnak a polgárok független híradásokhoz való hozzáférésében olyan időszakokban mint a választások vagy a tiltakozások. Amit az elmúlt hónapokban látunk, az egy nagyobb, összehangolt támadás előtt a gyenge pontok felkutatása is lehet, ezért a hatóságoknak most kell cselekedniük, hogy azonosítsák és megállítsák ezt a fenyegetést”
– írta a Nemzetközi Sajtóintézet igazgatóhelyettese.
„Az IPI arra kéri a magyar bűnüldöző hatóságokat, hogy a kiberbűnözésért felelős szakértők és szükség esetén hírszerző ügynökségek segítségével vonják össze a nyomozásokat egy nagyobb nemzeti vizsgálatban, hogy azonosíthassák a kibertámadások indítékait és forrásait. A felelősöknek súlyos büntetéssel kell szembenézniük a szólásszabadság online akadályozása és a fontos médiainfrastruktúra elleni támadások miatt”
– jelentette ki Scott Griffen, aki nagyobb nemzetközi figyelmet is kért, különösen az Európai Uniótól a magyarországi média elleni DDoS-támadások kapcsán, mivel az szerinte veszélyt jelent a demokráciára is.
A hírportálokat is megbénító Hano nevű bűnöző lőhette le a budapesti Pride honlapját
Egy hét alatt két kormányzati weboldalt is feltörtek, ráadásul személyes adatok is kikerültek
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
