A testület jövő héten szerdán, várhatóan 9 és 14 óra, illetve csütörtökön 9 és 12 óra között tartja a meghallgatásokat. A meghallgatást követően nem azonnal döntenek, hanem időt biztosítanak a képviselőknek és az NMHH társszabályozó szervezeteinek – a tévétársaságokat tömörítő Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME), továbbá az Önszabályozó Reklámtestületnek (ÖRT), a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) és a lapkiadókat tömörítő Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) – az álláspontjuk kialakítására.
A héttagú Médiatanács három-három tagjára a kormánypárti és az ellenzéki frakciók tesznek javaslatot, az elnököt pedig pályázati úton választják ki. A pályázatok beadásának határideje augusztus 31. volt.
Hantosi István azt mondta, a frakciók által jelölt tagok megbízatása 4 évre, de legfeljebb a következő Országgyűlés megalakulásáig tart, az elnök mandátuma – a kormányzati ciklusok között átmentet biztosítva – 5 évre szól.
A bizottsági elnök – aki korábban a nyár elején módosított médiatörvény három beterjesztőjének egyike volt – elmondta, jövő szerdán és csütörtökön a jelöltek 5-5 percben bemutatkozhatnak, majd 15-15 perc lesz a kérdések feltételére, illetve a válaszadásra.
A politikus szólt arról is, hogy egyes pályázatok 100-150 oldalasak, van amelyik 200 oldal felett van. (Mindez azért is érdekes, mivel ezek szerint az óriási pályázati anyag áttanulmányozására nagyon rövid idő áll majd a bizottság rendelkezésére – megj. a szerk.)
Hantosi István azt mondta, az értékelési szempontok nagyon hasonlítanak a szakmai szervezetek által közzétettekhez.
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete honlapján olvasható az eseti bizottságba tagokat delegáló szervezetek nyilvános tájékoztatója a Médiatanács elnöki tisztségére benyújtott pályázatok szakmai értékelési szempontjairól.
Az értékelési területek között van különböző súlyozással a szabályozási és jogi szakértelem, az intézményvezetési és szervezeti kompetencia, a függetlenség, integritás és összeférhetetlenség-kezelés, a médiaszabadság, pluralizmus és alapjogi mérlegelés, a szakmai életút, teljesítmény és reputáció, a gyakorlati médiapiaci és technológiai ismeretek, valamint a stratégiai jövőkép és vezetői program.
Az MTI beszámolója szerint az eseti bizottság ülésén Molnár-Bíró György (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) a nemzetközi tapasztalatok, Bujdosó Andrea (TISZA) a szervezeti-gazdálkodási tapasztalatok figyelembevételét javasolta, amivel a testület egyetértett.
Hantosi István elmondta azt is, a testület pontozza a jelölteket, majd a Művelődési Bizottság elé terjeszti, kit javasol a Médiatanács élére. Felidézte, hogy a frakciók már jelöltek tagokat, de őket a Művelődési Bizottság hallgatja meg. (A TISZA jelöltjeiről, a KDNP, a Fidesz és a Mi Hazánk jelöltjéről itt olvashatnak.)
Hantosi azt mondta, csak az országgyűlési képviselő tagok szavazhatnak a bizottság ülésén, de csak azokról a jelöltekről dönthetnek, akiket a szakmai szervezetek egyharmada támogat. Szavai szerint ez biztosítja, hogy a jelölés ne váljon pártossá – hangoztatta Hantosi. (A Media1-nek ugyanakkor több elnökjelölt is kifogásolta, hogy a szabályozó hatóság leendő elnökének kiválasztását a kereskedelmi tévéket tömörítő MEME, illetve a többi, piaci szereplőket tömörítő szervezet befolyásolhatja – vagyis lényegében a szabályozandó piac szereplői befolyásolhatják azt, hogy ki vezesse azt a hatóságot, amely többek között az ő megbírságolásukról dönt majd. Ez egyes vélemények szerint uniós irányelvbe ütközhet, emellett többek szerint abszurd is: van, aki ezt ahhoz hasonlítja, mintha a bíróságon a vádlottak befolyásolhatnák, ki legyen a vádhatóság képviselője vagy a bíró.)
Hantosi szólt arról is, hogy ha a Művelődési Bizottság nem támogatja az eseti bizottság által javasolt pályázót, attól a pályázat nem lesz eredménytelen, hanem „megnézik”, tudnak-e újabb jelöltet javasolni.
Az elnök a bizottság működését azért nevezte jelentősnek, mert a rendszerváltást követően egyetlen jogszabály sem írta elő, hogy a médiafelügyeleti szerv vezetőjét átlátható, nyilvános eljárás keretében válasszák meg, ezt szerinte a most nyáron elfogadott (részben egyébként általa is beterjesztett – megj. a szerk.) törvénymódosítás tartalmazza.
A bizottság egyhangúlag fogadta el a Médiatanács elnöki tisztségének betöltésére jelentkező személyek nyilvános meghallgatásáról szóló, valamint a Médiatanács elnöki tisztségének betöltésére jelentkező személyek pályázatának szakmai értékeléséről szóló határozatot.
A bizottság elnöke közölte, a határozatokat az eseti bizottság honlapján teszik közzé.
A parlament művelődési bizottsága július 27-én döntött a Médiatanács elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó nyilvános pályázat szövegéről, majd benyújtotta az Országgyűlésnek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatot.
Az eseti bizottságnak Hantosi Istvánon és Bujdosó Andreán kívül tagja Németh Balázs (Fidesz), aki a testület alelnöke, valamint Schummer Orsolya (Tisza) és Szabadi István (Mi Hazánk).
A szakmai tagok között van Molnár-Bíró György ügyvéden kívül az Önszabályozó Reklám Testület által delegált Fazekas Ildikó, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete által küldött Lendvai András, a Magyar Lapkiadók Egyesülete által javasolt (és egyébként a Central Médiacsoport női digitális és magazin üzletág-igazgatójaként tevékenykedő) Lipták Tímea, és Kovács Tibor, akit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal legalább két éve közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek által delegáltak (emellett pedig az IndaNext Hungary, a Blikk kiadójának felügyelő bizottsági tagja.)
Az eseti bizottság összetételét egyébként több, az NMHH és a Médiatanács elnöki posztjára pályázó jelölt is aggályosnak tartja. Különösen is furcsának tartják, hogy a Médiatanács elnökének kiválasztásában Lendvai András, a MEME delegáltja is szerepet vállal, miközben a MEME elnöke, Tóth Csaba is pályázik a Médiatanács és az NMHH elnöki posztjára. A MEME delegáltját ráadásul a kiszivárgott e-mail tanúbizonysága szerint maga Tóth ajánlotta a MEME tagsága figyelmébe, az illető egyébként Tóth egyetemi évfolyamtársa, régi ismerőse, amit a felek el is ismertek a Media1-nek.
A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve.
A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy a média- vagy a telekommunikációs iparágban legalább ötéves vezetői gyakorlattal, vagy a média vagy a hírközlés területén tudományos fokozattal, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.
Eddig három pályázó neve vált nyilvánossá, de egyikük rövid időn belül vissza is lépett
Eddig három személyről derült ki nyilvánosan, hogy pályázatot adott be az NMHH és az NMHH Médiatanácsa elnöki posztjára: a már említett Tóth Csaba MEME-elnök; Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója, az ELTE Média tanszékének vezetője, valamint Szekeres Zoltán, a Yettel Hungary szabályozási és stratégiai szenior szakértője – Szekeres azonban egy nappal azután, hogy ezt a Media1-nek megerősítette és beszámolt elnöki terveiről lapunk felületén, végül visszavonta a pályázatát.
A Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság szeptember 9-i üléséről itt érhető el a parlament élő közvetítése:
(MTI, Media1)
Megvannak a TISZA Párt jelöltjei a Médiatanácsba: három jogászt küldenének a testületbe
Megjelent a pályázati felhívás a Médiatanács elnöki tisztségére
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
