Szekeres Zoltán is jelentkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve az NMHH Médiatanácsa elnöki pozíciójára – erősítette meg a Media1 telefonos megkeresésére a Yettel szabályozási és stratégiai szenior szakértője. A távközlési szakember a Media1 érdeklődésére az elképzeléseiről is beszélt lapunknak telefonon: elsőként a szervezet független, átlátható működésének feltételeit teremtené meg, majd a médiafelügyelet és a hírközlési hatósági feladatok szétválasztását tartaná kívánatosnak.
Szekeres elmondása szerint a beszélgetésünk időpontjáig, kedd estig még nem kapott visszajelzést a pályázatáról, meghallgatásra szóló meghívót sem. Azt ugyanakkor előre vállalta, hogy az eljárás lezárását követően nyilvánosságra hozza pályázatának szakmai részét, függetlenül attól, hogy őt választják-e.
A szakember a hírközlés területéről érkezik, de az összevont hatóság működésére is hosszú időn át volt rálátása. Elmondása szerint az elmúlt tizenhat évből mintegy tizenkettőt-tizenhármat töltött az NMHH-nál, elsősorban stratégiai és elemzési munkakörökben. Több stratégia kidolgozásában vett részt, különösen a legutóbbi NMHH-stratégia esetén, amelynek egy jelentős részét ő állította össze.
A hatósági munka mellett vezetékes és mobilszolgáltatónál is szerzett szabályozási tapasztalatot. Egy korábbi LinkedIn-bejegyzésében arról számolt be, hogy tizenhárom NMHH-nál töltött év után a 4iG szabályozási csapatához csatlakozott szenior szakértőként. Ott elsősorban európai uniós szabályozási ügyekkel, jogalkotással és ezek vállalati hatásaival foglalkozott.
Nyilvános LinkedIn-profilján a Yettel szerepel munkahelyként, tanulmányainál pedig a Budapesti Corvinus Egyetemet tünteti fel. A profil szerint szakdolgozatának témája a szabályozási ügyek stratégiai menedzsmentje és annak vállalati kommunikációban betöltött szerepe volt.
A vezető személyétől független garanciákat építene be
Szekeres olyan szervezetet szeretne, amelynek tisztességes működése nem az aktuális vezető személyes elkötelezettségén vagy ambícióin múlik. Ehhez szerinte a hatóság folyamataiba kell beépíteni az átláthatóság és az ellenőrizhetőség garanciáit.
Elképzelései között szerepelnek az előzetes hatáselemzések, az utólagos ellenőrzések, valamint a döntés-előkészítő anyagok nyilvánosságra hozatala is. Úgy véli, ezekkel lehet biztosítani, hogy az egyenlő elbánás a mindennapi működés része legyen, és ne azon múljon, mennyire elkötelezett egy-egy vezető például a sajtószabadság mellett, illetve hogyan használja a ráruházott hatalmat.
Szerinte az összevonás előnyei alig érvényesültek
A pályázó felidézte: már 2009-ben az akkori Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) dolgozott, majd 2010-ben, az ORTT-vel összevont hatóság létrehozásakor került a stratégiai területre. Az összevonás mögött annak idején az a gondolat állt, hogy a média és a hírközlés technológiai, illetve piaci közeledését egy közös hatóság tudja megfelelően kezelni.
Szekeres szerint azonban az elmúlt tizenhat évben az ettől várt előnyöknek csak a töredéke valósult meg. Megítélése szerint közben a médiafelügyelet átpolitizáltsága a hírközlési területre is átterjedt.
Ezért kétlépcsős átalakítást javasol. Egy átmeneti időszakban megteremtené a független és átlátható működés szervezeti feltételeit, ezt követően pedig különválasztaná a két területet. A médiafelügyeletet médiapiaci szakemberre, a hírközlés felügyeletét hírközlési szakemberre bízná.
A közös ügyek – például az online platformok szabályozása – kezelésére nyilvános együttműködési megállapodást tartana szükségesnek. Ebben rögzítenék a feladatokat, a felelősségi köröket és az együttműködés folyamatait.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szétválasztásról a jogalkotónak kell döntenie. Pályázatában ezt az irányt képviseli, ezért arra számít, hogy a kiválasztáskor ezt is mérlegelik.
Arra a kérdésünkre, hogy vállalná-e a vezetést, ha az összevont szervezet tartósan fennmaradna, komoly fenntartásokat fogalmazott meg. Hírközlési szakemberként hosszú távon nem ezt tartaná megfelelő felállásnak. Egy átmeneti időszakban erős médiaszakmai tanácsadói háttérre támaszkodna; tartós közös működés esetén pedig felvetette egy médiapiaci alelnöki tisztség megteremtésének szükségességét is.
Önálló hírközlési szabályozási stratégiát hiányol
Szekeres szerint a közfigyelem elsősorban a médiaügyekre irányul, miközben a hatóság munkájának és bevételeinek meghatározó része a hírközléshez kötődik. Úgy látja, emiatt a hírközlés stratégiai kérdései háttérbe szorulnak.
Különbséget tett a hatóság saját működését meghatározó intézményi stratégia és a teljes hírközlési piac jövőjét kijelölő szabályozási stratégia között. Megítélése szerint az utóbbiból a 2000-es évek közepe óta nem született új.
Egy ilyen stratégiának szerinte választ kellene adnia arra, milyen versenyt szeretnénk a magyar piacon, és az infrastruktúrák közötti vagy a szolgáltatások közötti versenyt érdemes-e inkább ösztönözni. Ugyanígy tisztázni kellene az új mobiltechnológiákkal kapcsolatos célokat: például azt, hogyan viszonyuljon egymáshoz a jó minőségű 5G-szolgáltatás biztosítása és a későbbi 6G-fejlesztés.
A szakember szerint a hírközlési terület működése eddig jelentős részben a felkészült szakmai vezetőkre és a korábban kialakított rendszerre támaszkodott. Ezt azonban hosszú távon nem lehet néhány ember hozzáértésére bízni: utánpótlásra és világos stratégiai célokra is szükség van.
A szétválasztást a médiafelügyelet szempontjából is előnyösnek tartaná. Úgy véli, annak működését kiszolgáltatottá teszi, ha független médiapiaci források nélkül, finanszírozása a hírközlésből származó bevételektől és az aktuális elnök forráselosztási döntéseitől függ.
Kiment a teremből, amikor a HÉT a pályázati folyamatról tárgyalt
Szekeres Zoltánnal való beszélgetésünk során szóba került a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) esetleges részvétele a pályázatok véleményezésében is. Szekeres a Yettelt képviseli a szervezetben, ezért megkérdeztük, hogyan kezeli a saját jelentkezéséből adódó helyzetet.
Elmondta: amikor a HÉT tisztújító közgyűlésén felmerült a kérdés, kiment a teremből, és azt kérte, csak akkor szóljanak neki, amikor a többiek már túljutottak a témán. Sem a megtárgyalásában, sem a döntéshozatalban nem kívánt részt venni. Azt is jelezte, hogy az ezzel kapcsolatos levelezésbe sem szeretne bekerülni, mert nem akar információs előnyhöz jutni.
Átlátható egyeztetést és indokolt döntéseket szeretne
Általánosságban ugyanakkor fontosnak tartja az érintettek, például a piaci szereplők meghallgatását. Szerinte a szabályozott piaci szereplők olyan gyakorlati szempontokra tudják felhívni a figyelmet, amelyeket a hatóság belülről nem feltétlenül lát.
Erre saját pályájából hozott példát. Egy korábban, még hatósági munkatársként kidolgozott adatszolgáltatási módszerről csak később, az Invitelhez átkerülve szembesült azzal, mekkora terhet jelent a szolgáltatónak az adatok előállítása.
Szekeres szerint az egyeztetésnek szabályozottnak és átláthatónak kell lennie, és a nagyvállalatok mellett a kisebb szolgáltatók szempontjait is meg kell ismerni. A döntéshozónak pedig meg kell indokolnia, mely javaslatokat építi be, és melyeket utasítja el. A kiválasztási folyamat kapcsán azt szorgalmazta, hogy annak lezárultával váljanak nyilvánossá a szakmai vélemények is.
A médiapiaci egyensúlyt is kulcsfontosságúnak tartja
Bár pályázatában hangsúlyosan jelennek meg a hírközlési szempontok, Szekeres a médiapiaci egyensúly helyreállítását is a demokrácia szempontjából kritikus, hosszú távú feladatnak nevezte. Olyan működést tart szükségesnek, amely akkor is fennmarad, amikor a területre már kisebb közfigyelem irányul.
Saját motivációjáról azt mondta, a hírközlés számára hivatás. Hatékony, takarékos és átlátható hatóságot szeretne, pályázatát pedig akkor is értelmesnek tartja, ha végül más jelöltet választanak.
„Ha van jobb, akkor legyen a jobb” – fogalmazott.
Közben megválasztották a parlamenti jelölőbizottságot
A pályázati eljárás legfrissebb fejleményeiről a Media1 külön is beszámolt: az Országgyűlés szeptember 8-án megválasztotta a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságot. Cikkünkben a testület összetételét, a kiválasztás pártatlanságával kapcsolatos aggályokat és a pályázatok e-mailes benyújtásánál felmerült technikai problémát is bemutattuk.
A jelölési folyamat személyi kapcsolatairól szóló előzményanyagunkban arról írtunk, hogy a pályázó Tóth Csaba által javasolt egyetemi ismerős, Lendvai András is szavazhat az elnökjelöltekről. Lendvai a Media1-nek megerősítette az ismeretséget, ugyanakkor nem látott összeférhetetlenséget.
A lehetséges pályázókról terjedő értesüléseket is ellenőriztük: a Magyar Telekom közlése szerint Rajki Annamária és Kövesi Gabriella sem pályázott az elnöki posztra, és a 4iG is cáfolta Csömör Magdolna jelentkezését. A testületi tagság kapcsán pedig bemutattuk a TISZA Párt három Médiatanács-tagjelöltjét, és korábban az ellenzéki, fideszes, KDNP-s és a Mi Hazánkos jelöltet is.
Eegy hozzánk eljutott belső levél alapján kedd este megírtuk azt is, hogy a ONE-t, a Telekomot és a Yettelt is tagjai között tudó, a hírközlési terület cégeinek érdekképviseletét ellátó HÉT is megkeresést kapott, így elképzelhető, hogy a regulátor hatóság elnökének kiválasztási folyamatát valamilyen formában az NMHH által szabályozott piac résztvevői is befolyásolhatnák – kapcsolódó cikkünkből az is kiderül, hogy ez nem biztos, hogy összeegyeztethető lenne az uniós joggal, illetve a hatóság függetlenségére vonatkozó előírásokkal.
Az NMHH Médiatanács elnöki posztjára augusztus 31-ig várta az Országgyűlés Művelődési Bizottsága a pályázatokat. Jelenleg még a Medai1 többszöri érdeklődése ellenére sem hozták nyilvánosságra a pályázók számát, nevét, ami kérdéseket vet fel az eljárás transzparenciáját illetően. A Media1 közérdekű adatigényléseket is benyújtott a tárgykörben.
Egyelőre mostanáig hivatalosan még csak annyi volt ismert, hogy Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője, az ELTE Média tanszékének vezetője és Tóth Csaba, a tévétársaságok lobbiszervezete, a MEME elnöke adott be pályázatot. Szekeres Zoltán az első olyan hírközlési szakember, aki nyilvánosan is beszélt most arról, hogy beadott pályázatot az NMHH és az NMHH Médiatanács elnöki posztjára.
A Media1 nem hivatalosan meg nem erősített forrásból úgy tudja, mintegy 10 pályázat érkezett be.
Napok óta terjedő szóbeszédet cáfol a 4iG – a Médiatanács elnöki pályázata a téma
Rajki Annamária és Kövesi Gabriella sem pályázott az NMHH és a Médiatanács elnöki posztjára
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
