A Telex szerint a dokumentum, mely akkor válik hivatalos törvényjavaslattá, ha a bizottság benyújtja az országgyűlésnek, egy éves szabadságvesztéssel sújtaná azokat, akik kommentben más halálát, kínzását helyezik kilátásba.
A javaslat szerint vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az, aki nagy nyilvánosság előtt kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki. Az indoklás szerint ez nemcsak személyek, hanem embercsoportok, közösségek elleni agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozik.
Nem büntethető az, ha ezt valaki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás miatt követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.
Az indoklás szerint ezzel a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlési formák közé. Az indoklás szerint aki csak lájkol egy ilyen durva kommentet, az önmagában nem jelent gondot. Az viszont már igen, ha a sértő hozzászólást nagy nyilvánosság felé megosztja.
A javaslat szövege szerint ha egy internetes sajtótermék kommentelési lehetőséget ad az olvasóknak, úgy köteles szabályzatot alkotni és hatékony megoldást alkalmazni a jogellenes vagy káros, különösen a gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő hozzászólásokkal szembeni fellépésről.
A Médiatanács ajánlást tesz közzé megfelelő és hatékony szabályzatokról, ezeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi.
A javaslat szerint a törvény egyes részei az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges. A törvény 2025. január 1-jén lépne hatályba.
A Telex emlékeztet rá: Gulyás Gergely idén májusban a szlovák Robert Fico elleni merénylet után azt mondta: érdemes levonni a merénylet tanulságait. Például azt, milyen mértéke lehet a politikában és a közösségi médiában a gyűlöletre uszításnak, és mi az, ami már nem elfogadható. „A kommentvilágban általánossá vált a gyűlöletre uszítás. Ez mindenkinek a felelőssége” – mondta Gulyás. Már akkor kifejtette, hogy a szólásszabadság nem foglalja magába a gyűlöletre uszítást, mindenkinek a felelőssége, hogy ez ellen fellépjen.
Foglalkozik a témával az ATV internetes oldala is. Idézik Nagy Attila Tibort, aki az Egyenes beszéd kedd esti adásában felidézte, hogy a Fidesz hónapokkal ezelőtt megelégelte, hogy a miniszterelnököt gyalázó kommentek jelentek meg, ennek akarnak véget vetni.
Itt az lesz a nagy kérdés, hol húzzák meg a határt, mi válik büntethetővé. Nagy Attila Tibor arról lesz szó, hogyha valaki másnak a halálát kívánja kommentben, azt büntetné a törvény.
„Kicsit azért aggódom a szólásszabadságért, még hogyha nem támogatom, hogy valakinek a halálát kívánják” – tette hozzá Nagy Attila Tibor.
Abszurdnak tartja azt Hamvay Péter, a HVG újságírója, hogy ilyenek egyáltalán megjelenhetnek a közösségi térben, szerinte ugyanakkor egy közszereplőnek többet kell tűrnie, mint egy átlagembernek. Azt is abszurdnak tartja, hogy 1-1 ostoba kiszólás miatt börtönbe lehessen kerülni. Azt mondta az újságíró, hogy “arról van szó, hogy a kommentelőket megfélemlítsék”.
Abban a műsor mindkét vendége egyetértett, hogy a politikusok is mutathatnának jó példát, és egymás gyalázása helyett finom szurkálások lennének.
Rendőrséggel hallgattatná el a 444-et és több magyar lapot a MOL és az állam közös alapítványa
Írásban tiltották meg a katonáknak, hogy bírálják a S.E.R.E.G. című sorozatot
Szibériai börtönben ülő orosz ellenzéki publicista kapta a Pulitzer-díjat
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
Borítóillusztráció: DALL-E / AI
