Jászai Gellért a Portfolio.hu-nak adott, ma, hétfőn megjelent interjúban azt mondta, most, hogy lezárult a Vodafone Magyarország felvásárlása, 100 napos határidőt szabtak maguknak a 4iG csoportnál a vállalati folyamatok megismerésére és az integrációhoz szükséges lépések előkészítéséhez.
Az első három hónap programja az egyes területek működési logikájának megismerésén túl az üzleti-, működési- és költségszinergiák feltárása, valamint az együttműködési rendszerek kialakítása lesz a 4iG és a Vodafone stratégiai területei között. Az integrációs folyamatok és menetrend kialakításában a 4iG Csoport üzleti, gazdasági, operatív és transzformációs területeinek irányításáért felelős vezetői mellett a Vodafone menedzsmentjére és munkatársaira is fontos feladat hárul, akiknek tapasztalataira számítanak.
A gyors menedzsmentcseréről
Arra, hogy mi szükség volt már az első napon a menedzsment átalakítására, Jászai Gellért azt felelte a Portfóliónak, hogy a tulajdonosváltással több, többségében külföldi vezető is távozott a társaságtól, akik a Vodafone nemzetközi hálózatában folytatták pályafutásukat, tehát mindenképpen pótolni kellett ezeket a funkciókat. Másrészt – és ez sokkal fontosabb motiváció volt – az integrációs folyamatok előkészítése és a cégcsoportbeli társaságok működésének harmonizációja érdekében az irányítást olyan nagy tapasztalattal rendelkező vezetőkre kívánták bízni, akik a 4iG távközlési üzletágában már most is kulcspozíciót töltenek be, és ennek köszönhetően mély ismeretekkel rendelkeznek a folyamatokról, illetve a társaságok működéséről.
Az ő munkájukat támogatja márciustól Sacha Dudler, aki több mint két évtizedes nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a távközlési vállalatok üzleti folyamatainak átalakításában és összehangolásában. Vele közel egy éve dolgoznak együtt Albániában, az ő irányításával zárták le januárban a One Telecommunications és az AlbTelecom jogi összeolvadását sikeresen.
Fotó: Ladányi András / Media1
Mit kezdhet az állam a kisebbségi jogaival?
A 4iG elnökét kérdezték arról is, hogy a másik nagytulajdonosnak, a 49 százalékos részesedésű magyar államnak mi lesz a szerepe a Vodafone-nál, lesz-e beleszólása a vállalat működésébe, stratégiájába, mire Jászai Gellért kijelentette, hogy az államnak kisebbségi jogai vannak, de emellett rendelkezik garanciákkal is a befektetése védelme, valamint az érdekeinek szükséges mértékű képviseletére. Arra, hogy nem merül fel érdekkonfliktus az állami tulajdonrész mellett például közbeszerzéseken, Jászai Gellért kijelentette, hogy
„a Vodafone csak úgy, mint az Antenna Hungária, továbbra is pontosan ugyanolyan feltételekkel tud majd indulni a közbeszerzéseken mint más társaságok, amelyekben nincs állami tulajdon. Az uniós jogszabályok értelmében ugyanis azon vállalatok, ahol 2 százalékot eléri, vagy meghaladja a magántulajdon aránya nem minősülnek in-house cégnek, így nem mentesülnek a közbeszerzés alól.”
A közgazdászok tévednek?
Jászai Gellértet kérdezték arról is, hogy a Vodafone felvásárlásával csökken a piaci verseny, hiszen például a vezetékes piacon duopol, azaz kétszereplős piac jön létre. A 4iG elnöke erre kijelentette, hogy szerinte ez nem így van, és a nemzetközi példák szerinte nem ezt igazolják. Állította, hogy a távközlési vállalatok, többek között a jelentős szélessávú adatforgalmi igények miatt, ma már inkább digitális közművállalatnak minősülnek, az ügyfeleknek pedig a nagyobb adatforgalomért, és a fejlesztések felgyorsulásáért cserébe tudomásul kell venniük a piac koncentrációját, a szolgáltatók számának csökkenését.
Jászai megkérdőjelezte a közgazdaságtan-tankönyvekből jól ismert ökölszabályt, mi szerint minél több a szolgáltató a piacon, annál nagyobb a verseny. Közölte, hogy ez a jelenlegi környezetben és költségszinteken inkább a fejlődés gátját jelenti, mint a versenyt támogatja. A hazai piac átalakulása, egy tőkeerős nemzeti szolgáltató megjelenése jótékony hatással lesz a beruházási versenyre, mert érdemi kihívója lehet a legnagyobb szolgáltatóknak.
Állami gigahitelből vették meg a Vodafone-t, mégis piaci hiteleket emlegetnek Jászaiék
Arra, hogy a 4iG a Vodafone felvásárlása kapcsán az állami MFB-től kapott 425 millió eurós hitel mellett az Eximbanktól is 750 millió eurós hitelt kapott, és a két hitel együttesen jóval nagyobb, mint a vételár 4iG-re eső része, Jászai kijelentette, hogy az Eximbank által folyósított 750 millió eurós szindikált hitel mögött a JP Morgan és az általa szervezett külföldi pénzintézetek álltak. A JP Morgan és partnerei a forrást kifejezetten a Vodafone tranzakcióhoz biztosították, amit az Exim kizárólag erre a célra folyósíthatott az Antenna Hungáriának. Jászai közölte, hogy a számok pontos értelmezéséhez fontos tudni, hogy a kormány nem 425 millió eurós hitelt, hanem 425 millió euróban maximált keretet hagyott jóvá az MFB számára a tranzakcióhoz. „Ehhez képest végül 150 millió eurós keretszerződést kötöttünk az MFB-vel, de ennek is csak kisebb, az akvizíció zárásához feltétlenül szükséges részét hívtuk le.”
Arra a felvetésre, hogy két állami pénzintézettel, ráadásul az MFB-hitel esetében nagyrészt állami kezességvállalás mellett történik a hitelfelvétel, és emiatt sokak szerint nehéz piaci hitelekről beszélni, Jászai Gellért kijelentette:
„A bank a számunkra biztosított forrást a piacról vonta be, a kezességvállalásért pedig a magyar államnak az uniós jogszabályoknak megfelelve piaci alapú kezességvállalási díjat is fizettünk. Tehát annak ellenére, hogy két állami tulajdonú bank is részt vett a tranzakcióban, mindkét esetben piaci hitelről beszélünk, ahol egyetlen forint sem származott költségvetési forrásból, vagy más állami támogatásból.
ONE válthatja a Vodafone Magyarországot
A Portfolio.hu rákérdezett arra a piaci információra is, hogy valóban ONE lesz-e a Vodafone új neve és mikorra valósulhat meg a márkaváltás. Jászai Gellért azt mondta erre:
„A ONE márkanevet szeretnénk tovább építeni és a hazai távközlési portfóliónkban is megjeleníteni. Ez eddig sem volt titok. A hazai telco márkáinkkal kapcsolatos stratégián jóideje dolgozunk, amely a Vodafone márkanevet is érinti majd. Egy márkanév váltás ugyanakkor nem csak egy egyszerű logócserét jelent. Jóval hosszabb és összetettebb folyamatról van szó, amely szolgáltatási és kereskedelmi stratégiától, a retail hálózatunk megújításáig számos területet érint. Mindezek mellett pedig kiemelten fontos, hogy az új márka által képviselt értékekkel az ügyfeleink is azonosulni tudjanak majd. Az, hogy a márkaváltásra mikor kerül majd sor, arra üzleti okokból nem szeretnék konkrétabb választ adni. Természetesen nem azonnal, de belátható időn belül lépünk majd ebben a kérdésben is.”
Az interjúban – ami teljes egészében ITT olvasható – szóba került az is, hogy az ukrajnai háborúban is fontos szerepet betölteni kívánó német fegyvergyárral, a Rheinmetallal, a 4iG egyik tulajdonosával milyen közös terveik vannak.
Versenyhivatali elnök a Vodafone felvásárlásról: Az összefonódás is lehet közérdek
