A levélről a The Guardian nyomán az Azonnali számolt be. A tényellenőrző szervezetek a levélben arra szólítják fel a Google tulajdonában álló videómegosztó-platformot, hogy változtasson a működésén,
- támogassa a platformon folyó független kutatásokat, amelyek a dezinformációs kampányokat igyekeznek felfedni,
- a félretájékoztató videókhoz linkelje a cáfolatokat,
- fejlessze tovább az algoritmust, hogy az megállítsa az ismételt álhírterjesztőket,
- és tegyen többet a nem angol nyelvű, „kamuvideók” felszámolásáért.
A levelet indiai, nigériai, Fülöp-szigeteki és kolumbiai tényellenőrző csoportok mellett a Washington Post tényellenőrei is aláírták.
„A közjó érdekében reméljük, fontolóra veszik ezeket az ötleteket, és segítenek a YouTube-ot olyan platformmá alakítani, ami valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy a dezinformátorok ne tudjanak innen felfegyverkezni a felhasználók és a társadalom ellen”
– fogalmaztak.
Reagált a levélre a YouTube szóvivője
Elena Hernandez szerint komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az emberek hiteles tartalmakat kaphassanak a felületükön. Elmondta: az összes megtekintés mindössze 0,21 százaléka volt csak olyan jogsértő tartalom, amelyet később eltávolítottak.
A platform szóvivője hozzátette: a YouTube közösségi irányelvei kimondják, hogy azok a félrevezető vagy megtévesztő tartalmak, amelyek súlyos károkat okozhatnak, tiltva vannak a platformon.
Ebbe beletartoznak a különböző káros gyógymódok, a kuruzslás hirdetése és választások idején a zavarkeltés.
A legtöbb ilyen tartalmat Vietnámban, Brazíliában és Indiában töltik fel a YouTube-ra.
„Mindig keressük a lehetőséget, hogy fejlődhessünk, és szeretnénk tovább erősíteni a munkákat a tényellenőrző közösséggel”
– fogalmazott Hernandez.
Mint arról a Media1 beszámolt, a Facebooknak Magyarországon is működik egy független tényellenőrző csoportja. Azokat, akik gyakran osztanak meg olyan tartalmakat, amelyeket a tényellenőrzők hamisnak vélnek, korlátozza a platform, és posztjaik eltűnnek a hírfolyamból.
További híreket talál a Media1-en!
