fbpx
Gwendoline DELBOS-CORFIELD, a Libe Bizottság elnöke

Újságírókat és a Médiatanács elnökét is meghallgatta Budapesten az uniós tényfeltáró bizottság

Az Európai Parlament Állampolgári jogi bizottsága, a LIBE pénteken befejezte magyarországi látogatását, amelynek során a kormánnyal, az ellenzékkel, újságírókkal és civil szervezetekkel, valamint az NMHH Médiatanácsának elnökével tárgyalt. Karas Monika, a Médiatanács elnöke csúsztatásokat tartalmazó közleményben nevezi sokszínűnek a magyar médiahelyzetet.

A küldöttség három napos látogatásának célja az volt, hogy felmérje, hogyan érvényesül Magyarországon a sajtó és a tudományos élet szabadsága, milyen mértékben biztosított az igazságszolgáltatás függetlensége és a kisebbségek jogai, és hogyan működik a szélesebb jogállami környezet.

A képviselők megbeszélést folytattak a magyar igazságügy- és belügyminiszterrel, Budapest főpolgármesterével és a politikai ellenzék képviselőivel. A küldöttség civil szervezetek tagjaival, újságírókkal, az alapvető jogok biztosával, a tudományos élet képviselőivel, az oktatási rendszerben dolgozókkal és számos kulturális intézmény képviselőjével találkoztak.

A delegációt Gwendoline DELBOS-CORFIELD (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) vezette, tagjai pedig az alábbiak voltak: Bettina VOLLATH (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Ausztria), Jorge BUXADÉ VILLALBA (Európai Konzervatívok és Reformerek, Spanyolország), Nicolas BAY (Identitás és Demokrácia, Franciaország), DONÁTH Anna (Renew, Magyarország), Isabel WISELER-LIMA (Európai Néppárt, Portugália) és Malin BJÖRK (Baloldal, Svédország).

„Nagyon zsúfolt, de eredményes volt az elmúlt három napunk. Több mint száz emberrel beszélgettünk és hallgattuk meg őket tapasztalataikról, amelyek segítenek majd árnyalt képet kialakítani arról, hogy mi történik Magyarországon a jogállamisággal és annak különböző megnyilvánulási formáival” – mondta Gwendoline Delbos-Corfield a látogatás végén.

A delegációvezető elmondta:

„Ezt a látogatást már évek óta tervezzük, azonban a járvány miatt eddig el kellett halasztanunk. Az ilyen látogatások alapvető alkotóelemei az Állampolgári jogi bizottságban végzett rendes munkánknak, amelynek része, hogy Európa-szerte támogatjuk a jogállamiságot és a demokráciát, minden tagállamban. Az Európai Parlament összes képviselőcsoportjának egy-egy tagját magába foglaló delegációnkkal Budapesten három sűrű napon át hallgattuk figyelmesen a szociális jogoktól kezdve az igazságszolgáltatás függetlenségén és a média szabadságán keresztül a kisebbségi jogokig számtalan témában elhangzott véleményeket. A beszélgetések során nem pusztán információt gyűjtöttünk, hanem próbáltuk felmérni az uralkodó tendenciákat és beazonosítani, hogy milyen körülmények között működnek a különböző kormányzati és civil szervezetek. Beszéltünk miniszterekkel, bírókkal, parlamenti képviselőkkel, ellenzéki politikusokkal, civil szervezetekkel, tudósokkal, kutatókkal és művészekkel. Most folytatjuk a munkát a megszerzett tudásunk alapján, és decemberben egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést terjesztünk majd be a Parlamentben.”

A LIBE bizottság látogatását lezáró sajtókonferencián készült videófelvétel itt érhető el, valamint alább megtekinthető.

Médiapluralizmus: van, vagy nincs?

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében kérte fel a tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke értelmében állapítsák meg, fennáll-e a veszély, hogy Magyarország megsérti az Unió alapértékeit. A képviselők szerint az azóta eltelt években tovább romlott a helyzet. 2021 júliusában a plenáris ülés elfogadott egy új állásfoglalást, amely szerint a magyar LGBTIQ-törvény egyértelműen sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat, és elítélte az alapvető jogok és a demokrácia fokozatos lebontását Magyarországon.

Az Európai Bizottság a 2021-es jogállamisági jelentésben aláhúzta, hogy a magyarországi helyzet romlik. A jelentésben többek között a médiapluralizmust fenyegető veszélyt és a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekre nehezedő nyomást emelték ki. A Bizottság a magyar jogalkotási folyamat átláthatóságát és minőségét sem találta kielégítőnek.

A küldöttség programja itt található.

Karas Monika, a Médiatanács elnöke szerint Magyarországon a médiapiac nemzetközi mércével is sokszínű

A küldöttség látogatásának lezárulta után a Karas Monika vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa közleményt adott ki, melyben tájékoztatást ad arról, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, azaz a LIBE-bizottság meghívására Karas találkozón vett részt a bizottság tagjaival, ahol a közlemény szerint tájékoztatást adott a hazai médiaszolgáltatások helyzetéről.

A kizárólag kormánypárti delegáltakból álló Médiatanács elnöke úgy véli, hogy a magyar médiahelyzet megfelelő, legalábbis a LIBE-bizottsággal folytatott találkozó után kiadott közleményében olyanokat állít, hogy

„a több ezer szereplős magyar médiapiac nemzetközi mércével is sokszínű és támogatott”

Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa megválasztott elnökének az Országgyûlés plenáris ülésén 2013. szeptember 9-én.
Budapest, 2013. szeptember 9.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa megválasztott elnökének az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 9-én.
MTI Fotó: Kovács Attila

A Médiatanács elnöke emellett azt hangoztatta, hogy Magyarország a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát és sokszínűségét olyan értéknek tartja, hogy azt az Alaptörvényben is szerepelteti, a médiatörvényt pedig csak kétharmados törvénnyel lehet elfogadni vagy módosítani. Az elnök kiemelte, hogy Magyarországon a médiapiac szerinte nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sokszínű, amit szerinte az támaszt alá, hogy jelenleg 6811 nyomtatott sajtótermék és 3613 internetes újság működik, ez összesen 10424 sajtóterméket jelent.

A szerző megjegyzése: a valóságban ezzel szemben országos, nem kormánypárti közéleti napilap egyetlen létezik, az egyébként kormánypárti hirdetéseket tartalmazó Népszava. A fenti számban a már nem élő, de az NMHH nyilvántartásában szereplő, valamint nem közéleti lapok is benne vannak.

Azt is hangoztatta Karas és az NMHH, hogy hazánkban 165 rádió és 373 televízió adása fogható „hagyományosan”, tehát lineáris módon, 105 rádió és 10 televízió pedig interneten keresztül. A nézők és hallgatók tehát összesen 270 rádió és 373 televízió adása közül választhatnak.  A médiaszolgáltatások közül 362 kereskedelmi és 156 közösségi, utóbbiak médiaszolgáltatási díj megfizetése nélkül sugároznak. Továbbá 20 közszolgálati médiaszolgáltatás működik: 7 rádió és 13 televíziós csatorna.

A szerző megjegyzése: a Karas Monika által említett számok erős csúsztatásokat tartalmaznak, hiszen Magyarországon számos rádió hálózatba kapcsolódott, így például a központi Rádió 1 adását közvetítik. A Media1 által megkérdezett, a hazai rádiós kínálatra kellő rátekintéssel bíró szakember szerint valójában az állami MTVA rádióival együtt épp, hogy kitesz 80 rádiót, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy ezen rádiók közül mennyi köthető a kormánypártokhoz. Országos kereskedelmi rádió egyetlen létezik, az is a kormánypárti KESMA-hoz tartozik.

Balról jobbra végig a fideszes médiaholding lapjai láthatók. Fotó: Ladányi András / Media1
Balról jobbra végig a mintegy félezer médiamárkát tulajdonló kormánypárti médiaholding, a KESMA néhány lapja láthatók egy újságosnál. Fotó: Ladányi András / Media1

Az NMHH elnöke hangoztatta továbbá, hogy a médiaszolgáltatásokat sokrétű pályázati rendszerrel, anyagilag is segíti a Médiatanács, 2011-es megalakulása óta a Médiatanács összesen 13,5 milliárd forint (37 és fél millió euró) támogatást nyújtott, ebből többek között a műsorgyártásra 7,7 milliárd forintot (21,2 millió euró), az általános fenntartási és rezsiköltségekre 4,5 milliárd forintot (12,7 millió euró), valamint a műszaki fejlesztésekre 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró).

A szerző megjegyzése: a Karas által említett támogatási összegek jelentős részét kormánypárti rádiók, köztük a Mészáros Lőrinchez közeli médiaszolgáltatók viszik el.

A Médiatanács elnöke azt is állítja, hogy teljes átláthatóság mellett dolgozik, működése, gazdálkodása, napirendje és döntései nyilvánosak.

A szerző megjegyzése: a valóságban ez sem egészen igaz, ugyanis például a Médiatanács jegyzőkönyveit bő egy hónapos késéssel teszik közzé, az NMHH Médiatanács rádiós frekvenciapályázatain pedig a pályázati ajánlatokat gyakorta törvénytelen módon nem adják ki az igénylőknek még a pályázati eljárás lezárulta után sem, vagy azok tartalmát szükségtelen mértékben kitakarják, titkosítják.

Egyébként azt is hangoztatta a Médiatanács elnöke, hogy a döntéseket a médiaszolgáltatók bíróságon támadhatják meg. Az elmúlt tíz évben a Médiatanács által hozott hatósági döntések közül a médiaszolgáltatók 381-et támadtak meg bíróságon. A bíróság az esetek 83 százalékában, 317 alkalommal a Médiatanács döntését helyben hagyva hozott ítéletet. A bírósági döntésekből két tendencia olvasható ki: egyrészt a gyermekek védelme elsőbbséget élvez a szólásszabadság és a sajtószabadság elvével való ütközéskor, másrészt a tanácsnak a bírságok kiszabásakor az arányosság és a fokozatosság elvét kell követnie.

Karas Monika egyébként a feltáró bizottság elnökének kérésére megerősítette, hogy a Médiatanács kész bármikor további adatokkal, írásban segíteni a szervezet munkáját.

Frissítés 18:35

Donáth Anna szerint a magyar helyzet a hetes cikkelyes eljárás megindítása óta csak romlott

Az Európai Parlament Igazságügyi Bizottságának küldöttségének tagja, Donáth Anna is reagált. Közleményében azt írja, hogy sajnos az első pillanattól kezdve érezhető volt, hogy a magyar kormány és csatolmányai semmilyen párbeszédre nem hajlandóak. A találkozók előtt és alatt a fideszes politikusok és az állami propagandagép azzal voltak elfoglalva, hogy hazugságokat terjesszenek, és lejárató anyagokat gyártsanak. Ebben sajnos a delegáció szélsőjobboldali frakciókból érkező tagjai partnerek voltak. Ez nem meglepő, hiszen a szélsőséges pártok és pártcsaládok maradtak mára Orbán Viktor egyetlen szövetségesei, akik csak alibiből jöttek el a meghallgatásokra – írja.

Donáth Anna beszél az Európai Parlamentben
Donáth Anna beszél az Európai Parlamentben korábban / European Union 2020 – Source : EP / Genevieve Engel

Donáth szerint sajnos a kormány igazságtalan politikája miatt kezdeményezett hetes cikkelyes eljárás megindítása óta a magyar helyzet jottányit sem javult, sőt romlott. „Gondoljunk csak a legutolsó botrányra, a Pegasus kémszoftver bevetésére, amivel számtalan újságírót, ellenzéki politikust, de még egyszerű diákot is lehallgattak az elmúlt években. Azaz a kormány a saját állampolgárai ellen fordított egy kiberfegyvert. Nem véletlenül hallgatta meg a bizottság Varga Judit igazságügyi minisztert és Pintér Sándor belügyminisztert is.”

Donáth Anna elmondása szerint azt sajnálja a legjobban, hogy „Orbán Viktor ismét gyáván elfutott az Európai Parlament elől. A momentumos EP képviselő úgy fogalmazott – Orbán Viktor most elfuthat, viszont nem menekülhet, hiszen a magyar jogállamisági vita egyre inkább éleződik Európában, és egyszerűen már nem lehet szó nélkül elmenni amellett, ami Magyarországon történik. ”

Donáth Anna kapcsolódó Facebook posztja itt érhető el.

További hírek a Media1-en

Borító: Gwendoline DELBOS-CORFIELD, a Libe Bizottság elnöke a pénteki záró sajtókonferencián
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások