fbpx
Varga Zs. András főbíró

Közleményt adott ki a Kúria azután, hogy kritikákat kapott, amiért elmarasztalta a HVG-t egy véleménycikk kapcsán

A legfőbb bírói fórum elnöke azután üzent közleményben, hogy a Kúriát bírálatok érték, amiért elmarasztalta a HVG-t egy véleménycikk kapcsán, amelyet Tóta W. Árpád írt. A főbíró szavaira azután visszaszólt a publicista.

A Kúria elnöke pénteken a Kúria Kommunikációs Osztályán keresztül adott ki közleményt. Az elnök nevét a közleményben nem szerepeltetették, de a tavaly ősszel sok bírálat közepette kinevezett, bírói és bírósági vezetői tapasztalatot nélkülöző dr. Varga Zs. András egykori ügyészről lehet szó.

A közleményben a tehát nevén nem nevezett dr. Varga Zs. András elnök üzenetét közvetíti a kommunikációs osztály, aki Magyarország Alaptörvényének 26. cikkének 1. bekezdésére hivatkozva leszögezi, hogy a „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.

A közleményben az elnök azt is leszögezi, hogy a Kúria szilárd, magabiztos és megbízható intézmény, és

„ezen értékek legfőbb alappillére a Kúria elnöke által a bírák döntéseinek, kivételes szakmai tudásának feltétlen elfogadása. ”

A Kúria elnöke közölte:

„a független bírák hivatásuk gyakorlása során mindig és kizárólag a legjobb tudásuk, meggyőződésük és lelkiismeretük szerint pártatlanul, minden külső befolyástól mentesen járnak el az ügyekben.”

A főbíró üzenete ezután úgy folytatódik:

„a jogállam alapja a bírák függetlenségének sérthetetlensége. A bíróságok döntésének tiszteletben tartása nemcsak a pernyertes, hanem a pervesztes felet is kötelezi. A jogállamot rombolja, ha a pervesztes fél, vagy az álláspontjával egyetértők – adott esetben politikai vagy média-hátterüket felhasználva – a döntés miatt a bíróságok függetlenségét vitatják, aláásva ezzel a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat.”

A Kúria elnöke közölte azt is:

„megkérdőjelezhetetlenül és mindenekfelett tiszteletben tartja a bírói függetlenség követelményét és ezt várja el mindenkitől, ezért határozottan visszautasít minden, a bírói függetlenséget kétségbe vonó, azt romboló törekvést.”

Sokan bírálják a Kúriát a HVG miatti ítélet után

Bár a Kúria közleményében nem nevesíti, milyen konkrét ügyről van szó egyáltalán, a közlemény szövegezéséből és időzítéséből nem nehéz kitalálni, hogy arra a közéleti vitára utalhat vissza, amely azután bontakozott ki a napokban a médián keresztül, hogy a Kúria több százezer forint sérelemdíj megfizetésére ítélte a hvg.hu kiadóját, valamint egy véleménycikkből néhány kifejezés eltávolítására is kötelezte a lapot, és arra, hogy fejezzék ki sajnálkozásukat.

A Kúria szerint ugyanis Tóta W. Árpád publicista ironikus hangvételű véleménycikkének közlésével a hvg.hu 2018. november 7-én megsértette egy bizonyos dr. Dégi Zoltán I. rendű felperes és Rácz Szabó Zoltán II. rendű felperes személyiségi jogait (őket Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos politikus képviselte). Az írás Magyar ember nem lop, csak kalandozik címmel jelent meg, mely arról szólt, hogy a rendőrség megszüntette az Elios ügyben a nyomozást. A véleménycikkben az állt:

„Árpád fejedelem sem állította hadbíróság elé az Európát végigfosztogató vitézeit, hanem kitüntette őket. A rablást, gyújtogatást és erőszakot – »kalandozást« – pedig nem jogi határozatok állították le, hanem az augsburgi csata. Ott az történt, hogy a büdös magyar migránsok ugyan váltig állították, hogy ők bűncselekmény hiányában, sőt mellőzésével dúlják éppen a falvakat és kolostorokat. Ám az európai lovagok telibe szarták az ő játékszabályaikat és illiberális világképüket, és seggtől szájig beléjük állították a pallost. Ezután a magyar banditák bátran hazaszaladtak, és elújságolták, hogy kurva nagy verés jár most már a kalandozásért.”

A bírósághoz forduló két személy egyáltalán nem volt nevesítve a cikkben, és Tóta W. Árpád nem ismerte sem őket személyesen, sem a nevüket, azonban az úgynevezett kollektív személyiségi jogi per alapján a nevezett két magyar állampolgár úgy érezte, ők is magyarok, ezért akár rájuk is célozhatott a cikk és a publicista. A bíróság első fokon ezt az érvelést elfogadta, másodfokon nem, majd miután az ügy még magasabb szintre, a Kúriához került, ott ismét Dégi és Rácz javára ítélt a bíróság.

A Kúria ítélete szerint sérti a magyar nemzet méltóságát a »büdös magyar migránsok« és a »magyar banditák« kijelentések használata, és mivel a felperesek a magyar nemzet részei, így emiatt megsérültek a jogaik, megilleti őket az elégtétel, a sajnálkozás, a sérelemdíj, és az, hogy a véleménycikkből ezek a kifejezések így több év után eltűnjenek.

A HVG jogásza szerint a Kúria aláássa a véleményszabadságot

Az ítélet nyilvánossá válását követően Tóta W. Árpád Ady Endre Nekünk Mohács kell című híres versét idézte a Media1-nek, melyben ez áll:

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje. Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

Nem sokkal később Nehéz-Posony Kata, a HVG jogásza a hvg.hu-n arról írt, hogy szerinte a Kúria ítélete azért elszomorító, mert ez korlátozza az Alaptörvény a véleményszabadságra vonatkozó részét, amivel az ügyvéd álláspontja szerint leginkább a politikának akarnak megfelelni.

Ennek ellenére a HVG eleget tett az ítéletnek, és mostanra * jeleket tett a bíróságra citált véleménycikkbe a két sérelmezett kifejezés helyére.

Bírálhatatlan bírósági ítéletek?

A Kúria elnökének pénteki közleménye azért különösen érdekes, mert azt a látszatot kelti, hogy aki a Kúria ítéleteiről bírálóan ír, az magát a bíróság függetlenségét is megsérti, és ezzel veszélyezteti a bíróságok működését. Csakhogy korábban bíróság mondta ki, hogy a bírói ítéletek is a közbeszéd részei, és bírálatuk korlátozása a közügyek megvitatásának korlátozását jelentené.

Önmagában egy ítélet bírálata még nem jelenti a Kúria tekintélyének aláásását, függetlenségének megsértését, és a bíróságoknak maguknak is vállalniuk kell, hogy ítéleteit olykor társadalmi bírálatok érik, azok a közéleti viták tárgyává válnak.

Tóta W. újra kiírta magából, amit gondol

A Kúria elnökének pénteki nyilatkozatára egyébként Tóta W. Árpád a Facebookon reagált, élesen bírálva azokat, akik ezt az ítéletet hozták:

A Kúria elnöke … határozottan visszautasít minden, a bírói függetlenséget kétségbe vonó, azt romboló törekvést.”
Az ítélet legsötétebb két mondata:
“E szempontok figyelembe vételével megállapítható, hogy a „magyar migráns” kifejezés – a
közbeszédben a „migráns” szó pejoratív jelentése miatt – sértő ugyan, a szerzőnek azonban
éppen ez volt a célja a kormány migrációval kapcsolatos kommunikációjának
szemléltetéséhez, amely így a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt áll. A
kifogásolt közlés súlyosan sértő jellegét a „büdös” jelző használata okozza, amelynek a Kúria
a sérelmezett kifejezés jogsértő jellegének megítélésében kiemelt jelentőséget tulajdonított.”
Tehát ugyanazt a mondatot értelmezi “a kormány migrációval kapcsolatos kommunikációjának” parafrázisaként, és direkt sértésként.
Drága bíró urak, hölgyek, a függetlenség megkérdőjelezése már a menekülőút volt. Anélkül csak az marad, hogy maguk hülyék.

Borító: Varga Zs. András főbíró leteszi esküjét. Fotó: Helsinki Bizottság blogja
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások