fake news, álhír, média

Nem tudja kiszűrni az álhíreket a magyar fiatalok nagyrésze

A témában nemrég készült átfogó kutatásból szomorú kép rajzolódik ki a hazai helyzetet illetően.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

A Social Development Institute (SDI) és a Political Capital, a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködésben 2019-ben elkészített közös kutatásának célja a tanárok és a 16-24 éves fiatalok véleményének, tapasztalatainak megismerése volt a tudományos ismeretekkel és közéleti témákkal kapcsolatos álhírekről, a jelenség mértékéről, az álhírekkel szembeni fellépés lehetséges módjairól, valamint az ezzel kapcsolatos tanári igényekről. A kutatás során kérdőíves és fókuszcsoportos módszerrel is kérdezték a résztvevőket az ország több pontjából.

A téma komolyságát jelzi, hogy az elmúlt időszakban az Európai Bizottság is tett lépéseket az álhírek visszaszorítása érdekében, és nemrégiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is közreadott egy fiataloknak szóló oktatóanyagot a félretájékoztatás fajtáiról.

Jelentős hírfogyasztási forrássá vált a közösségi média

Az SDI, a Political Capital és a Heinrich Böll Alapítvány kutatásában résztvevő diákok és tanárok körében egyaránt jelentős volt a közösségimédia-használat és az abból való tájékozódás.

A megkérdezett diákok közül kevesen voltak olyanok, akik célzottan fogyasztanak híreket és látogatnak el online híroldalakra. Sőt volt olyan résztvevő is, aki azt mondta, még be se lájkolja ezeket a sajtótermékeket, mert az ismerősei megosztásaiból úgyis tud tájékozódni.

A tanárok kétharmadának bevallása alapján főleg online sajtótermékekből tájékozódik.

Kerülik egymás között a politikai témákat a fiatalok

A hírfogyasztás kapcsán fontos hozzátenni, hogy a vizsgált fiatal korosztály tagjainak jelentős részét nem érdekli a politika. Több, a fiatalokat felmérő fókuszcsoportban is megjelent az a vélemény, hogy politikáról nem érdemes beszélni, ha lehet, kerülik a témát, mert konfliktusokat szül. A fiatalok bevallásai alapján a közélet, a politika, azaz a világ eseményeinek feldolgozása, megvitatása többnyire nem kortárscsoportban zajlik, hanem inkább kisebb mértékben családi körben történik, de sokaknak ez szinte teljesen hiányzik az életéből.

Szembetűnő a különbség az online médiacsatornák használatánál, mivel míg a diákok többsége felhasználója a közösségi médiának, addig például a vizsgálatban résztvevő tanárok mindössze 23 százaléka használ Instagramot.

iskola, tábla, mobil, diák, tanár
Fotó: Pexels

Fiatalok és az álhírek

A fiatalok az álhíreket leginkább az átveréssel, a félrevezetéssel, a lájkvadászattal, a pénzszerzéssel, kisebb részben pedig a politikai manipulációval azonosítják.

A kutatás során a diákok magabiztosan vallották, hogy ki tudják szűrni az álhíreket, a fókuszcsoportos foglalkozások során azonban túlzottnak bizonyult az önbizalmuk, ami nem feltétlenül járt együtt a megfelelő ismeretekkel. A fókuszcsoportban végzett, az álhírek beazonosítását és ellenőrzését célzó gyakorlat azt mutatta ki, hogy az elsődleges „radarjuk” viszonylag jól működik: jó arányban gyanúsnak találták a megadott hírekbe kevert álhíreket (általában 6-ból 4-et). Sokan voltak ugyanakkor azok is, akik ezeket az álhíreket inkább igaznak tartották.

Az álhíreket egyszerű, kulcsszavas Google-kereséssel ellenőrizték, álhírellenőrző, „leleplező” oldalakat nem, vagy alig használtak. Sokat elmond továbbá, hogy a résztvevők számára ez volt az első alkalom, hogy fókuszáltan azzal foglalkoztak, hogy ellenőrizzék egy hír hitelességét.

Az edukáció hiánya

A kutatás során a megkérdezett diákok és tanárok is egyetértettek abban, hogy szükséges lenne odafigyelni az álhírek felismerésével kapcsolatos készségfejlesztésre és a tudatosság erősítésére.

A tanárok többsége szerint a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak egyaránt nagy szerepet kell vállalniuk az álhírek elleni fellépésben és készségfejlesztésben.

A kérdőívet kitöltő pedagógusok kétharmada szerint a középiskolás korosztály a felnőttekhez képest jobban ki van téve az álhíreknek.

A tanárok túlnyomó többsége szerint a diákok nem tudják jól beazonosítani az álhíreket.

A mélyinterjú során ugyanakkor többen is azt mondták, hogy a diákoknak jobb „antennájuk” van az álhírek felismerésére mint az idősebbeknek. A fiatalok jobb álhírkorrekciós képességét támasztja alá több kognitív pszichológiai vizsgálat is, a fiatalok sérülékenységét és erősebb kitettségét ugyanakkor sokan kiemelik.

Időhiány, leterheltség, felkészültség hiánya

Gyakran előfordul, hogy a pedagógus – tanórán vagy azon kívül – beszélget a diákjaival álhírekről, nem ritkán a diákok kezdeményezésére. A középiskolás korosztályban tehát egyértelműen kitapintható az érdeklődés és az igény, hogy beszélgessenek álhírekről.

A szervezett iskolai programok legnagyobb akadálya, hogy az intézményvezetők, pedagógusok, oktatási szakemberek nincsenek kellően felkészülve arra, hogyan lehetne, kellene az álhírekkel foglalkozni az iskolában.

Emellett az időhiány és a tanárok leterheltsége is jelentős akadály. A tanárok egy jelentős része szerint a téma politikailag érzékeny mivolta miatt sincs több fejlesztés,

a válaszadók fele pedig bizonytalan abban, hogy lehet-e egyáltalán az iskolában közéleti témájú álhírekről beszélni.

A kutatásban résztvevő fiatalok hozzátették ugyanakkor, hogy a jelenlegi oktatástól nagyon eltérő formában és módszerekkel tanulnának az álhírekről.

A lexikális ismeretátadás helyett a gondolkodás megtanítását kellene célul kitűzni.

Említették továbbá a vitakultúra fejlesztésének, a pro és kontra érvelés elsajátításának, valamint a másik nézőpontja elfogadásának fontosságát. Olyan gyakorlati, interaktív módszereket tartanak érdekesnek és hatékonynak, amelyek során a fiataloknak maguknak kell megtapasztalniuk, hogy milyen készségekre van szükségük az álhírek kiszűréséhez, és ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésükre.

A kutatást teljes terjedelmében a Political Capital oldalán lehet elolvasni.

Borító: Pexels

Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!