Heti Válasz

A Heti Válasz bezárásának körülményeiről ír a Válasz Online

Érdekes részleteket közölt egy volt munkatárs a Heti Válasz egy évvel ezelőtti megszűnéséről, az ismeretlenségből érkező Kovács Ildikóról, vagy például arról, hogy lett volna egy befektető, aki megvette volna az újságot, csak épp Nyergesék senkinek sem akarták odaadni. Szó esik a csődeljárásról is, ami egyes vélemények szerint lehet, hogy eleinte nem is volt indokolt.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Hosszú cikkben emlékezik meg a Heti Válasz egy évvel ezelőtti megszűnéséről a volt munkatársak által létrehozott Válasz Online.

A cikkben Borbás Barna, a Heti Válasz volt és a Válasz Online jelenlegi újságírója emlékezik vissza a tavalyi bezárásra, és néhány eddig talán kevésbé ismert részletet is közöl a megszűnés körülményeiről.

Furcsa csődeljárás

Az írásban szó esik arról, amikor 2018-ban Nyerges Zsolt, a Heti Válasz volt tulajdonosa (Simicska Lajos egykori egyik bizalmasa) állítólag utasításba adta a lapvezetésnek, hogy kezdeményezzen csődeljárást a cég ellen. Erre a tavaly júniusi fejleményre így emlékeznek vissza a volt munkatársak:

„Inkább utasításba adta a lapvezetésnek, hogy kezdeményezzen csődeljárást. Már ott és akkor tudtuk, hogy ez nonszensz. A kiadónak likviditási gondjai voltak, de nem volt valódi csődhelyzetben, amit jól mutat, hogy még nyáron is tudott fizetést adni; akkor, amikor a tulajdonos már egy fillért sem tett a kasszába. Az áprilisban leadott vészjelzésünkre nőni kezdett az értékesített példányszám (a Gyárfás–Fenyő-ügyről szóló exkluzív címlapsztorink kétéves eladási rekordot döntött), így végül a nyomatott verzió leállításának pillanatában a Heti Válasz volt – a HVG után, a 168 óra előtt – a második legtöbb értékesített példánnyal rendelkező országos közéleti hetilap a hivatalos MATESZ-adatok szerint. És – mint fentebb írtam – elkészültek a tervek a kiadó nullszaldóssá tételére.”

Lett volna, aki megvette volna a Heti Választ

A visszaemlékező írásból kiderül az is, hogy lett volna egy befektető tavaly, aki megvásárolta volna a Heti Válasz kiadói jogait.

„A Magyar Nemzetet statáriálisan bezárták, de a Heti Válasz pár kegyelmi hétig valóban eladó volt. Jöttek is vevőjelöltek, köztük szélhámosok és politikai megbízottak, de valódi értékalapú befektetőjelöltek is. A pletyka igaz: köztük volt az amerikai magyar milliárdos Thomas Péterffy is. Ő lényegében el is kötelezte magát a lap mellett, de fontos emberek meggyőzték, hogy belpolitikai okokból nem jó ötlet megvenni a Heti Választ. Ez történt a többi komoly érdeklődővel is: ilyen vagy olyan csatornán, de mindenkivel tudatták, hogy ez a befektetés szembemegy a politikai akarattal. És közben vészesen fogyott az idő: a június 4-i hétvégére derült ki, hogy nincs tovább előre. Elkezdődött a vagyontranszfer Simicska és Nyerges között, és utóbbi már nem adta a lapot. Senkinek. Semmilyen áron.”

A cikk szerint nem igaz, hogy a befektetések meghiúsulásának anyagi oka volt. A Heti Válasz gazdasági vezetése azokban a hetekben vagy féltucat forgatókönyvet dolgozott ki a lap nullszaldóssá, sőt nyereségessé tételére. Az utolsó pillanatban olyan terv is volt, hogy a szerkesztőség maga venné meg az újságot. De Nyerges Zsolt a cikk szerint nem engedte.

Jött Kovács Ildikó, aki maga is meglepődött ügyvezetői kinevezésén

A cikk megemlíti, hogyan érkezett meg egy bizonyos Kovács Ildikó a Heti Válasz Kft. élére, miután Borókai Gábor (a volt főszerkesztő, a lap ügyvezetője) tavaly nyáron lemondott.

Még a lap gazdasági és közéleti témában járatos munkatársainak sem volt fogalma, ki ez a Kovács Ildikó, aki a„ bájosan antimenedzser kommunikációja” ellenére ügyvezető lett úgy, hogy „kissé fésületlen bemutatkozó beszédében mindenekelőtt elnézést kért”, majd „ritkán tapasztalt egyenességgel kifejtette, nálunk jobban csak ő van megilletődve, ugyanis még csütörtök délután sem tudta (!), hogy péntek délben itt ügyvezetőként mutatkozik be.”

Kovács a bemutatkozását követően illedelmesen megkérte a szerkesztőséget, hogy hagyjon abba mindenféle tartalom-előállítást, és a következő hétre már félig elkészült és betördelt digitális újságot se fejezze be: így maradt végül a XVIII. évfolyam (fél) 32. száma a fiókban, két írás kivételével.

Békésen engedelmeskedtek a kivégzési parancsnak

A munkatársak engedelmeskedtek az utasításnak, feltették a bezárásról szóló közleményt a honlapra, ahogyan azt Kovács kérte, majd a technikus kollégák letiltották mindenkinek a hozzáférését.

„Lázadozás, hangos szó nélkül szűnt meg dobogni a lapunk szíve 2018. augusztus 3-án. (…) Ez a lap sosem volt háborús övezet, mint a Hír TV, itt nem jelentek meg biztonsági őrök, nem volt kiket visszaültetni sem a főnöki, sem a szerkesztői székekbe. Ide nem tudott demonstratíven bevonulni senki. Mi az udvarias hóhért, Kovács Ildikót kaptuk.“

Utána még hónapokig nem rúgták ki az embereket

Kiderül a cikkből az is, hogy hogyan foglalkoztatták tovább hónapokon át, egészen idén februárig az újságírókat úgy, hogy valójában már nem is létezett az újság, nem volt hová írniuk. A személyes visszaemlékezéseket is tartalmazó cikk beszámol arról is, hogyan lett a lap elleni csődeljárásból végül felszámolási eljárás, ahol az állami bérgarancia alapból kell kifizetni a munkatársak elmaradt fizetését.

„Amikor idén februárban ismerősöknek meséltem, hogy a Heti Válasznak még mindig nincs vége, olyannyira, hogy minden dolgozó alkalmazott (persze fizetés nélkül) és a kirúgására vár, meredt szemekkel néztek rám. Pedig így volt: nem augusztus 3-án ért véget a történet. Sokkal később. A nyomtatott verzió leállítása (2018. június 7.) és a munkaviszonyunk megszűnése (idén február vége) közötti időszakra egyetlen jó kifejezés van: a danse macabre, haláltánc” – áll a visszaemlékezésben, ami a volt munkatársak által végül tavaly decemberben létrehozott Válasz Online-on jelent meg.

A visszaemlékezésből egyébként kiderül, hogy a bezárt Heti Válasz munkatársai már jóval korábban arra készültek, hogy valami történhet a lapjukkal, ezért elkezdték előre tervezni, mi történik, ha ez bekövetkezik, ennek köszönhetően tudták viszonylag gyorsan összehozni a Válasz Online-t.

Végül egyébként, mint az már ismert, a felszámolási eljárás alá került cégtől Mészáros Lőrinc emberei vették meg a Heti Válasz archívumát. Pedig a volt újságírók próbálkoztak ennek megvásárlásával is.

A Válasz Online beszámolójából egyébként további érdekességek is kiderülnek.

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Sere Péter, a Zemplén TV ügyvezetője

A Médiatanács 12 évet adott a Zemplén TV-nek

A Médiatanács eddig mindig évente hosszabbította meg a Zemplén Televízió médiaszolgáltatási jogosultságát, de most egy „történelmi szerződéskötésnek köszönhetően” 2032-ig tovább üzemelhet a tévé.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!