szem

Nőtt a magyarok tévézési kedve

A nők és az idősebbek jelentősen többet, míg a diplomások kevesebbet tévéztek az átlaghoz képest. Sorozatokra és szappanoperákra fordítják a magyarok a legtöbb időt, derül ki a Nielsen Közönségmérés legfrissebb negyedéves összesített tévés statisztikáiból.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

2019 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 26  percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 6 perccel több mint egy évvel korábban.  Míg a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje 3 perccel nőtt, addig a 18-49 éves korosztályé ugyanennyivel csökkent. A nézett idő növekedése az 50 felettiek esetében volt a  leglátványosabb, ahol egy fő 16 perccel tévézett többet egy átlagos napon, 2018 ugyanezen időszakához képest – derül ki a Magyarországon műszeres nézettségméréssel egyedüliként foglalkozó Nielsen Közönségmérés legfrissebb, idei II. negyedéves tévépiaci jelentéséből.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat.

2019 második negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 16 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 45 percet – töltötték el a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig jellemzően a nők tévéztek többet: nézett idejük 21 perccel volt magasabb a teljes népesség átlagánál.

Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő. Forrás. Nielsen Közönségmérés
Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő. Forrás. Nielsen Közönségmérés

Csak lassan nő az időeltolásos tévézés

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött  idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 második  negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,2%-ot tett hozzá.

A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással  nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

Napi átlagos nézett idő és időeltolásos tévénézés. Forrás: Nielsen Közönségmérés
Napi átlagos nézett idő és időeltolásos tévénézés. Forrás: Nielsen Közönségmérés

Az általános csatornák a legnézettebbek, csökkent a hírcsatornák népszerűsége

A magyarok a napi átlagos tévénézési idő felét – 50,5 százalékát – a legtöbb csatornát (30 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordították, ezen belül a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornák a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,6%-ot mondhattak magukénak, amely 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 második negyedéhez képest.

A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, melyek közönségaránya nem változott jelentősen 2018 második negyedéhez képest, ugyanakkor a sportcsatornáké 1,9 százalékponttal csökkent.

A sorozatok és szappanoperák a legnépszerűbb műsortípusok

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10%-os volt. Ez meglehetősen stabilnak mondható. Ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki.

A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt, 14,4%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 22,4%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a magyarok tévénézési idejéből jóval többet, 9,6%-ot töltöttek el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

Az idő 15 százalékát reklámokra fordították

A kereskedelmi reklámok 15%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is.

Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki.

Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttek el a magyarok reklámok megtekintésével mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.

Még több reklámszpot

Folytatódott a sugárzott reklámok számának évről évre történő növekedése. Az idei második negyedévben naponta átlagosan 39 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen Közönségmérés által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6.706 db reklámfilmmel volt több 2018 második negyedévéhez képest, és 11.768 reklámfilmmel több mint két évvel korábban.

Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,1 darab, idén pedig 11,4-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátenni, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 63, 2018-ban 68, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

Kevesebb elért néző

A reklámfilmek naponta átlagosan 219 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 5,89 millió főt értek el legalább egyszer.

Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33 perc volt 2019 második negyedévében, ami 3 perccel több mint 1 évvel korábban. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is.

Míg 2017 második negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 104 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 112, idén pedig már 132 reklámfilmet tekintettek meg.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „sör” és a „szénsavas üdítő” kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.(Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.) 

További tévés témájú írásokat találnak a Media1 tv rovatában.

Borító: Victor Freitas, Pexels

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Jonny Round, The Sound Agency ügyvezető előad a Brandfestival konferencián Budapesten

Így segíthet vagy árthat a hang egy márkának

Jonny Round, a The Sound Agency igazgatója is előadást tartott a nemrégiben Budapesten megrendezett Brandfestival konferencián. A Sound Businessről, vagyis arról beszélt, hogyan segítheti az értékesítést, illetve a márkázást a hangok megfelelő használata, illetve hogyan üthet vissza, ha valaki nem körültekintő.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!