fbpx
EU, Európai Unió, .eu

Elfogadta a sok vitát kiváltó internetszabályozást az Európai Parlament

Megszavazták a szerzői jogi irányelv módosítását. Van, aki internethalált vizionál, van aki viszont pont előrelépést lát a jogszabály elfogadásában. A Magyar Lapkiadók Egyesülete és az Artisjus is megszólalt.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Megszavazta az Európai Parlament (EP) kedden a szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását, amelyet máris sokan bírálnak, mivel úgy gondolják, hogy egyes rendelkezései veszélyeztetik az internet szabadságát.

A strasbourgi plenáris ülésen 348:274 arányban elfogadott kompromisszumos megoldást februárban, hosszú tárgyalások után hozták tető alá az Európai Unió jogalkotó társintézményei.

Még az utolsó pillanatban, az elmúlt napokban is komoly tiltakozások voltak a tervezet ellen, Németországban például tízezrek vonultak utcára tiltakozásképpen. A kérdésben még az egyes EP-frakciók és nemzeti delegációk is megosztottak voltak. A  határozathoz módosító indítványt nyújtottak be, amely törölte volna a legvitatottabbnak számító 13. cikkelyt, de ezt végül nem bocsátották szavazásra – írja az MTI.

Egyébként Magyarországról is voltak tiltakozások, az ismert magyar youtuber, Pamkutya Strasbourgban akciózott a jogszabály ellen pár nappal ezelőtt.

Fizessenek a netes óriások a tartalmakért

Az irányelvvel biztosítani akarják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

A frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek az internetes platformokon illegális, szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.

A korábbi tervezetek leginkább vitatott pontját a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére vonatkozó előírások jelentették. Noha ezen végleges egyezségben már nincs szó kötelező előzetes szűrésről, sok bíráló szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat fognak bevezetni, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.

Lesz-e internethalál?

Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő hangsúlyozta, hogy a módosítás kiegyensúlyozott, nem fog cenzúrához vagy az „internet halálához” vezetni.

„Az újságírók és az alkotók tisztességtelen díjazása azzal jár, hogy egyre kevesebben hajlandók ilyen munkát végezni, ami kevesebb minőségi tartalmat jelent”

– mutatott rá.

Hozzátette, soha nem látott intenzitású lobbitevékenységet tapasztaltak mindkét oldal részéről, valamint félretájékoztatással, a fiatalok kihasználásával vádolta az ügyben a Google-höz és a Facebookhoz hasonló digitális óriásvállalatokat.

Az Európai Bizottság üdvözölte a szerinte „kiegyensúlyozott” megállapodást, amelynek nyomán korszerűsíthető a 2001-ben hatályba lépett, s mára elavult közösségi irányelv.

A zöldek szerint fenyegetés a jogszabály a kis kiadóknak

Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”.

Kiemelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.

„Tovább fogunk harcolni az új törvény ellen”

– szögezte le Julia Reda német kalózpárti EP-képviselő, a leghangosabb bírálók egyike, hozzátéve, több mint ötmillió ember írta alá Európa-szerte a petíciót a jogszabály ellen.

Hosszú bénultság után a tagállamok februárban elfogadták a német és a francia kormány által kidolgozott kompromisszumot a még 2016 őszén kezdeményezett módosítás kapcsán, és így megkezdődhettek az intézményközi tárgyalások az EP-vel. Az előzetes megállapodást még a másik szervnek, az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia hivatalosan. Ezután két év lesz az új szabályok átültetésére a nemzeti jogba – írja az MTI.

Artisjus: ez előrelépés

Az Artisjus szerzői jogvédő iroda oldalán, a Dalszerzo.hu-n eközben egy állásfoglalás jelent meg. Többek között azt írják:

  • Ennek a nagy horderejű szavazásnak a hatása nem lesz azonnal érezhető, hiszen ezután minden EU-tagállamnak két éve van arra, hogy saját törvénykezésébe implementálja az irányelvet.
  • Az állásfoglalásban előrelépésként említik az új jogszabályt. Azt is írják, hogy a szerzői jogi irányelv legtöbbet vitatott része a 13. és a 11.. cikkely volt, de ezen túl is számos ponton hoz előrelépést, például az átláthatóság kérdésében.

Frissítés (14:55)

A Magyar Lapkiadók Egyesülete mítoszoszlatásba kezdett, szerintük jól járnak az újságírók

A Magyar Lapkiadók Egyesülete is reagált. Honlapján mítoszokat próbál eloszlatni az új jogszabály kapcsán.

Azt írják, az elmúlt két évben a szerzői jogvédelem ellen küzdők és az internetes óriáscégek érdekei védelmében tett nyilatkozatok által terjesztett félrevezető információk alaptalannak bizonyultak. A plenáris ülésen jóváhagyott szöveg, a háromoldalú viták során felmerült valamennyi problémával foglalkozik. Ezek után részletekbe menően írnak a jogszabályról az MLE oldalán.

Többek között az írják:

  • a hyperlink biztonságban van: ez nem tartozik a kiadói jogok közé és soha nem is tartozott
  • a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi felhasználása nem kereskedelmi célokra nem érintett: ők továbbra is belinkelhetnek és megoszthatnak cikkeket a családdal és a barátaikkal, pontosan úgy, mint eddig is
  • az újságírók profitálnak a jogokból: részesedést kapnak majd a bevételekből
  • sajtókiadványok nagyon rövid kivonataira és az adott kiadványból származó egyes szavakra nem vonatkozik a szabályozás: ezeket szabadon lehet használni, akár kereskedelmi célokra is
  • sem az internet, sem a feltöltő platformok nem lesznek cenzúrázva; ehelyett a platformoknak licencmegállapodásokat kell kötniük a felhasználók által feltöltött tartalmak vonatkozásában, mely legálissá teszi a felhasználók tevékenységét és jogbiztonságot garantál majd
  • A 13. cikkely még növeli is a lehetőségeket harmadik felek számára, hogy szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat töltsenek fel, hiszen kifejezett kivételek is benne vannak, mint pl. az idézet joga, a tájékoztatási kötelezettség a platformok és a jogtulajdonosok közötti együttműködésről valamint a gyors és hatékony panasztételi eljárás bevezetése, mely a feltöltött tartalom jogtalan blokkolásával foglalkozik.

A részletekbe menő közlemény az MLE oldalán olvasható.

(MTI/Media1)

Kiemelt kép: Jes Brinch Jensen, freeimages
Szóljon hozzá!