fbpx
Tarjányi Péter

Tarjányi és Murányi visszaszól a 444-nek

Tarjányi Péter, a bezárt Zoom alapítója és Murányi András volt hírigazgató a cenzúrát emlegető 444-es cikk kapcsán etikátlansággal vádolja annak szerzőjét. Elmondták, miért nem engedték ki elsőre a Zoomon például a Kaminsky Fanni melltartóján viccelődő írást, és mit gondolnak az Orbán-kormány érdekében történő cenzúráról.

Hosszú cikk jelent meg szerdán Rényi Pál Dániel „tollából” a 444.hu-n Tarjányi Péterről Ez történik amikor a politikai kalandor újságot csinál Magyarországon címmel, a 2017-ben júliusában újraindult, majd 2018 végén bezárt Zoom.hu alapítójáról, illetve magáról a szerkesztőségről és különböző volt munkatársakról.

A cikk egyebek mellett azt állítja, Tarjányi a másfél éves működés alatt nem is egyszer, hanem folyamatosan beavatkozott a hírportál szerkesztőségének mindennapjaiba és akadályozta az újságírókat.

A cikk szerint többször előfordult, hogy a tulajdonos nyomására levettek, visszatartottak, és át is írtak a kormánynak, illetve Habony Árpádnak és Kaminsky Fanninak kellemetlen anyagot, valamint megesett az is, hogy „zacskóból” kapták meg a késve érkező fizetésüket az újságírók. A 444 cikke – mely főleg egykori zoomos munkatársak szavaira hagyatkozik – több ügyet is említett. Ilyen, hogy Tarjányi állítólag Botka Lászlót (az MSZP szegedi polgármeserét, volt miniszterelnök-jelöltet) érintő ügyekről kért anyagokat, és egyes ügyekben maga is hozott dokumentumokat. A 444 szerint jobbikos korrupciós történetek is szerepeltek a kívánságlistán, kormányzati vonalon pedig a Lázár Jánost érintő ügyek feltárása élvezett elsőbbséget. A cikk megemlíti, hogy a zoom.hu 2017-ben történt újraindulása után, azután rúgták ki Zappe Gábor főszerkesztőt, hogy lehozta az oldal egy, a Magyar Nemzetben „Furcsa pénzmozgás az Orbán-család cégénél” címmel megjelent cikk szemléjét, ami az Orbán-család gazdagodását firtatta. A kirúgást követően Tarjányi a Magyar Nemzetnek adott egy interjút arról, hogy „ha akarnám, csak hétfőn, szerdán és pénteken jelennének meg cikkek az oldalon, mert ez az én újságom. Feltehetek és levehetek anyagokat, senki sem tudja megakadályozni.” Állítólag a Zoom újságíróit akkor is akadályozták, amikor Mészáros Lőrinc adriai jachtjával kívántak foglalkozni. A 444 furcsállotta azt is, hogy a zoom.hu tulajdonosa nem árulta el, kiktől kapott pénzügyi támogatást a működésére.

Felhívtuk Tarjányit és Murányit

A Media1, mivel be kívánt számolni a 444 állításairól, a hallgattassék meg a másik fél elve alapján megkereste Tarjányi Pétert, valamint Murányi András volt zoomos  hírigazgatót is. Tarjányit szerdán késő este értük utol. Azt mondta a Media1-nek, a 444 írása szerinte az újságírószakmai és etikai szabályokkal szembemenve készült, és hihetetlenül igazságtalan, ugyanis miután megkereste őt a 444 szerzője, csak három kérdést kapott tőle, amit meg is válaszolt számára, egyúttal jelezte, hogy a 21 hónapnyi működés kapcsán személyesen tisztázná a felvetéseket részletesen is. Rényi azonban nem volt hajlandó találkozni a felkínált részletes válaszok érdekében. A legnagyobb problémának Tarjányi nem is a személyes találkozástól való elzárkózást tartja, hanem hogy a rá vonatkozó negatív állításokat a cikkben láthatta először, így nem reagálhatott ezekre, annak ellenére, hogy kifejezetten ezt kérte sms-ben, e-mailben és Facebookon a szerzőtől.

„Ez az eljárás újságírói szakmai és etikai szempontból azért is aggályos, mert a 444.hu írását több meghatározó médium, pédlául az index.hu és a hvg.hu változtatás nélkül átvette”

– fejtegette Tarjányi.

5000 karakterből mindössze fél mondat maradhatott

Murányi András, aki a Zoom hírigazgatói feladatainak ellátása előtt a bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztője volt, jelenleg pedig a Párbeszéd Magyarországért (PM) kommunikációs igazgatója, szintén elmesélte, mit gondol a cikk elkészítésének módszereiről és a cikk állításairól:

„Azzal keresett meg a 444.hu munkatársa, hogy három kérdést szeretne feltenni írásban a Zoom.hu megszűnése kapcsán. 5000 karakteres választ írtam. Noha nem gondoltam, hogy a szerző az egészet idézi is – ezt nem is vártam el, sőt –, az meglepett, hogy a cikkben csupán egy (fél)mondat köszön vissza tőlem, és a dolgozatban szereplő állításféléket, pletykákat, információkat se veti össze a megállapításaimmal. Miután 25 évig dolgoztam újságíróként, van rutinom abban, mikor olvasok koncepciózus, torz, a szerző elképzeléseit tükröző szöveget. Ez a cikk éppen ilyen. Ennek nyomán papírformaként értékeltem, hogy a szerző még csúsztat is. Azt írta: „Murányi András hírigazgató akkortájt egy konferencián Origo-Ripost szintű újságírásnak nevezte, hogy a hvg.hu és a 444.hu a pénzügyeik iránt érdeklődik, és furcsállta, hogy gyanúsnak találják a titkos multiszerződés sztoriját.” Ehhez képest nem a pénzügyek iránti érdeklődést neveztem Origo-Ripost szintű újságírásnak, hanem – mint az a hvg.hu akkori, 2017. október 4-i tudósításában szerepel – „…a tulajdonosi kapcsolatokat, politikai ambíciókat és a médium kapcsolatát firtató 444-es és hvg.hu-s cikkek” nyomán mondtam, hogy azok „a Ripost-Origo szintjén vannak”. Murányi azt is nyilatkozta portálunknak, szerinte a pénzügyeket illetően tiszta volt a kép, és a 444.hu-nak küldött mostani teljes – nem közölt – válasza is ez volt: „A tulajdonos és a gazdasági igazgató egy 2017 nyári, még a lap indulása előtti vezetőségi értekezleten három, angol, illetve német nyelven készült, CEO-k által jegyzett, konkrét számokat tartalmazó szerződést mutatott be nekünk – rajtam kívül a főszerkesztőnek, a lapigazgatónak, a kereskedelmi igazgatónak és a vezető fejlesztőnek –, azzal a megkötéssel, hogy helyben elolvashatjuk őket, de nem beszélhetünk róluk. Egy-egy autógyártással, integrált vállalatirányítási rendszerrel és szoftverekkel foglalkozó, magyar leányvállalattal rendelkező multiról volt szó. Ahogyan Zappe Gábor főszerkesztő az értekezlet után megjegyezte: »Ha ez a három cég a mellkasomra lenne tetoválva, nem lenne ciki«. A tulajdonos azt mondta, két évre biztosan elegendő a pénz, amelyet – a három multi szponzorációja mellett – saját vállalkozásokból tett össze.”

Murányi szerint az, hogy „a jelenlegi sajtó- és médiaviszonyok között három külföldi multi titoktartást kér, legföljebb annak okoz meglepetést, aki a Holdon él. Ezt a Népszabadság utolsó főszerkesztőjeként, a lap megmentéséért folytatott külföldi tárgyalások alapján is mondhatom.”

A Media1 megkereste Rényi Pál Dánielt, a 444 cikkének szerzőjét is, hogy igaz-e, hogy elzárkózott a felajánlott találkozó elől, illetve kíváncsiak voltunk, igazak-e Tarjányiék állításai, hogy nem mutatta meg az összes vádpontját, de Rényi csupán annyit mondott, nem kíván többet hozzátenni ahhoz, ami a cikkében szerepel.

Zappe kirúgásához nem volt köze a szemlének

Tarjányinál és Murányinál is rákérdeztünk Zappe 2017-es kirúgásának körülményeire. Ezzel kapcsolatban Tarjányi így reagált:

„A 444 valótlanul állítja, hogy Zappe Gábor főszerkesztőt egy Magyar Nemzetből szemlézett cikk miatt mozdította el pozíciójából a tulajdonos. A valóság az, hogy az elbocsátás korábban történt, Simicska médiájának ehhez semmi köze nem volt. Ezt Zappe Gábor a Facebookján közzétett posztban is kommunikálta, és én is beszéltem erről, „de a 444 a tényekkel nem foglalkozott sem akkor, sem most. Zappe eltávolításának nem szakmai, hanem emberi okai voltak”.

Murányi: Összességében szabad tartalomgyártás folyt

Murányi András, a volt hírigazgató arra, hogy valóban voltak-e rendszeresen belenyúlások az anyagokba, illetve Zappe elbocsátásnak volt-e az ominózus nemzetes lapszemléhez köze, ezt írta:

„Az első főszerkesztő, Zappe Gábor idején egyszer valóban lekerült egy Magyar Nemzet-lapszemle. Én erről utólag értesültem. Ebből a cikklevételből, egyben Zappe menesztéséből hatalmas médiapatália lett, pláne, hogy utána a tulajdonos több kemény nyilatkozatot is adott. Ezek a nyilatkozatok – ezt akkor is elmondtam a tulajdonosnak – nem voltak szerencsések, kivált azért nem, mert azt a hatást keltették, mintha a Zoom.hu a tulajdonos által kézivezérelt lap lenne. Éppen ezért én három nappal a cikklevétel után, szerkesztőségi értekezleten – mint megbízott főszerkesztő – azt kértem a tulajdonostól, hogy több ilyen beavatkozás ne legyen, különben én is távozom a cégtől. A tulajdonos ott, plénum előtt ezt meg is ígérte, ám – érdekes módon – ez a fordulat már nem jelent meg a Zoom.hu-t és Tarjányi Pétert addig ütő-vágó lapokban… Direkt belenyúlás annyi feltétlenül volt a lapnál, amennyi a 444.hu-nál vagy másutt is megesett, megesik… Akadt rossz, szint alatti bulvárcikk vagy olyan anyag, amelynek a szerkesztő – mondjuk – azért adott más címet, hogy szakmailag javítson rajta és/vagy jobban hozza a kattintást. Persze, a Zoom.hu-nál is előfordult félreértés, mellényúlás vagy éppen olyan anyag, amelyet késleltetni kellett. Egy, a HírTV-s kollégákkal hónapokig nyúló, közös tényfeltáró projekt, a 444.hu cikkében említett NER Force One: titkozatos repülő a magyar égen című anyagot – néhány órával – valóban a tervezettnél később közöltünk, mert a nem megfelelő információáramlás folytán a tulajdonos a dolgozat publikálása előtti napokban jelezte, hogy semmilyen formában nem kíván azonos platformon lenni Simicska Lajos bármilyen médiatermékével. Ezért a kereszthivatkozások kikerültek a cikkből, részben a HírTV kérésére pedig megvártuk, amíg adásba kerül az ő anyaguk. Kétségkívül fura és rossz szituáció volt – az eset után Tarjányi Péternek felajánlottam a lemondásomat, de nem fogadta el –, de a cikk az összes állításával megjelent. Aki azt mondja, hogy rendszeresen előfordultak ilyen esetek a lapnál, az hazudik. Összességében a Zoom.hu-nál szabad tartalomkészítés folyt.”

Murányi András az ATV vendégeként
Murányi András az ATV vendégeként

Murányi András arra, igaz-e, hogy érkeztek megrendelések lejáratásokra, ezt írta:

„Annak idején a 444.hu négy linkkel „igazolta”, hogy a Zoom.hu Botka László lejáratására törekedett: mármost a négy linkből kettő sajtótájékoztatóról készült MTI-jelentésre mutatott, vagyis olyan cikk volt, amelyet bármelyik más újságtól is belinkelhettek volna, hiszen a távirati iroda tudósítása alapján mindegyik megírta. De ha akadtak „Botka- és Lázár-cikkek”, akkor ugyanígy voltak Molnár Gyula-, Gyurcsány Ferenc-, Szijjártó Péter- vagy éppen Karácsony Gergely-cikkek… Légből kapott mondások ellen az archívum jó barát, és választ ad arra a kérdésre, kivel, mennyit, milyen hír alapján, mennyit foglalkozott a Zoom.hu. Ilyesféle állítások előtt minden tényfeltáró újságírónak javaslom a cikktár felkeresését.

Arra, hogy igaz-e, hogy már az indulás utáni szeptemberben Tarjányi Péter megakasztotta Veres Viktor, Csepregi János Botond és Kovács István cikksorozatát arról az adriai jachtról, amelyet először a Magyar Narancs fotózott le, és amelyet Mészáros Lőrinc és barátai használtak, arra hivatkozva, hogy ha jegelik a sztorit egy kicsit, akkor később az Artemy fedélzetére is felmehetnek, de erre ezután sosem került sor, a cikksorozat pedig kimúlt, azt mondta Murányi:

„Ez még a Zappe-időszakban volt, épp ezért nincs pontos tudásom arról, mi történt; pláne, mert akkoriban energiáim jelentős részét a cég rádiós lábának kiépítését szolgáló tárgyalások kötötték le. Ellenben az biztos, hogy ezek nem helyszíni, tényfeltáró, hanem a neten talált anyagok voltak. Továbbá: ha rákeresnek az Artemy kulcsszóra, a témában két cikk is megtalálható a Zoom.hu máig elérhető archívumában. Az egyik Kovács Istváné, a másik Csepregi Botondé ”.

Tarjányi erről az ügyről ezt írta:

„A 444 azt a hamis látszatot kelti, hogy a tulajdonos megakasztott újságírói folyamatokat, miközben 3 sorral lejjebb szerepel a Zoomon megjelent cikk hivatkozása, és Mészáros Lőrinc gazdagodása kapcsán további cikkek is megjelentek. Értelmezhetetlen a 444 azon állítása, amelyben azt sejtetik, hogy Mészáros Lőrinc repülője kapcsán kormányközeli érdekek érvényesültek a Zoomnál. A valóság az, hogy a teljes anyag és az exkluzív képek a HírTV-ben lejött riporttal egy napon megjelentek, és mind a mai napig a Zoom archívumában olvashatók. A 444 nem hozta le azt az információt sem, hogy ezt a cikket a Zoom.hu pályázóként beküldte a  Gőbölyös Soma újságírói díjra. A cikkben szereplő Ábrahám Ambrus újságíró és Veres Viktor fotóriporter a zoom.hu tulajdonosaitól jutalmat kaptak ezért a cikksorozatukért, ezt a tényt a 444 úgyszintén elfelejtette közölni.”

Murányi a 444 cikkének azon állítására, hogy a lapvezetés kerek egy éven keresztül hitegette a szerzőt, hogy nemsokára kimegy az írás, Csepregi János Botond 2017 végén írt kétrészes cikke arról, hogy a Habonnyal jó viszonyt ápoló izraeli üzletember, Michael Gagel offshore cége vette meg a Puskás Ferenc stadion metrómegálló felett magasodó BKV-irodaházat, azt mondta, nem emlékszik ilyenre. Tarjányi erre ezt mondta:

„A 444-nek nyilatkozó Csepregi János Botond volt zoomos újságíró vélelmeire a tulajdonos nem kíván reagálni, mivel nevezett személlyel mind a menedzsment, mind a tulajdonosi kör nem ápol jó viszonyt. Csepregi János Botond a zoom.hu-tól főszerkesztői döntés alapján – szakmai okok miatt – miatt lett elbocsátva, aki az elbocsátását sérelmezte, és a lapvezetést azóta is kritizálta és kritizálja.”

Tarjányi a többi ügy kapcsán azt írta, a 444 hamisan állítja, hogy a tulajdonos Botkát érintő ügyekről kért anyagokat, mivel a valóság az, hogy egy szegedi ügyekben dolgozó oknyomozó újságíró szerzett be minden releváns információt, és ahhoz Tarjányi Péternek semmi köze nem volt. A 444.hu hamisan állítja azt is – mondja a volt médiatulajdonos -, hogy a kormányzati vonalon Lázár Jánost érintő ügyek feltárása élvezett elsőbbséget, mivel a valóság ezzel szemben az az archívum alapján, hogy

Orbán Viktorral kapcsolatban 1075 cikk, Mészáros Lőrinc kapcsán 257 cikk, Lázár János kapcsán 145 cikk, Matolcsy György kapcsán 80 cikk, Habony Árpád kapcsán 25 cikk, Seszták Miklós kapcsán 14 cikk jelent meg a Zoom-on.

Kaminsky Fanni melltartója

Rákérdeztünk a 444 által említett Kaminsky Fanni ügyre is. Tarjányi erről ezt írta.

„A 444 állításaival szemben Kaminski Fanny ügyében egy esetben kötelezte a tulajdonos a cikk íróját az anyag átírására. Az újságíró a rákszűrés világnapján arról írt, hogy egy nyilvános rendezvényen az ott résztvevő kormányközeli hölgyek melle mennyire feszes, vagy mennyire lógós, különös tekintettel a nevezett hölgy kebleire. Ezt nem tartottam a zoom.hu szellemiségével összeegyeztethetőnek semmilyen szempontból. A gusztustalan cikk után a lapvezetés nem kívánt egy ideig Kaminsky témával foglalkozni, amit a tulajdonos megértett és elfogadott”

Murányi is hasonlót mondott:

„ Emlékeim szerint az a cikk szint alatti volt; úgy rémlik, Kaminsky Fanni melltartója állt a fókuszában személyeskedő hangvételben. Az alapvetés volt, hogy nem személyeskedünk, kivált nem „valaki valakije” alapon, akármilyen oldalon is áll.”

Murányinál rákérdeztünk a turistabuszos cikkre is, amit a 444 így említett példaként a cenzúrákra:

„Egy belpolos szerző a legbosszantóbb esetként azt említette, amikor egy júniusi reggel ismeretlen szerző hozott le cikket a Big Bus városi turistabusz-szolgáltatást nyújtó cég hátteréről a zoom.hu-n, amit az Origo aztán címlapon szemlézett. (A cikk a legalapvetőbb szakmai normáknak sem felel meg: egyetlen megszólaló sincs benne, egyetlen forrás sincs megnevezve.)”

Murányi erre azt mondta, több cikk is megjelent a városi turistabuszok témakörében, és többet szemléztek is.

„Ezzel együtt lehet, hogy a szóban forgó írás szakmailag nem volt patent, ám – bármennyire is szeretnénk is az ellenkezőjét – megesik az ilyesmi akkor, amikor naponta hetven-száz cikket publikál egy lap.”

Murányi nem zacskók miatt távozott

A 444 cikke azt is írta, hogy a választások után érezhetően megroggyant a Zoom, hiszen több meghatározó embert is elküldtek: kirúgták a főszerkesztő-helyettes Szilágyi Richárdot, nem sokkal később távozott Szabó Zsolt értékesítési vezető, augusztus 1-jén pedig Murányi is, majd augusztusban 11-én kiderült, hogy nincs pénz, és végül 17-én többeket „zacskóból”, készpénzben fizettek ki.”

Murányi erről ezt írta:

A választások után olyannyira nem roggyant meg a lap, hogy májusban rekordhónapot zárt: mint az júniusban a „Fennállásának eddigi legerősebb hónapján van túl a Zoom.hu” című, ma is elérhető cikkben megjelent, az újság több mint 1,9 millió felhasználót ért el az év ötödik hónapjában. Hasonlóan jó eredményeket rögzíthetett a Zoom.hu a nyáron is. Ekkor – immár tíz hónapja – Kustánczi Norbert főszerkesztő, Farkas Csilla főszerkesztő-helyettes és jómagam alkottuk a szerkesztőségi menedzsmentet. Ami az én távozásomat illeti: közös megegyezéssel jöttem el a Zoom.hu-tól, azt követően, hogy világossá vált: már biztosan nem épül fel az a több lábon álló médiavállalat, amelyre szerződtem és amelynek terveiről annak idején több újság is írt. Hogy utána mi történt, abban aligha én vagyok az illetékes.

Fizetési gondok

Tarjányi a fizetésekről azt írta a Media1-nek, hogy a 444 hamisan állította, hogy a zoom.hu hírportálnál 21 hónapon keresztül a dolgozók folyamatosan késve kapták volna meg a fizetést. A valóság ezzel szemben az, hogy 3 esetben ugyan valóban történt csúszás, 2 esetben 2-3 nappal, 1 esetben 5 munkanappal később kapták meg a dolgozók a járandóságukat. A fizetés a Zoomnál minden hónap 10-én volt esedékes, és ezt 18 hónapban pontosan megkapták a munkavállalók. Tarjányi szerint a „szatyorból“ való fizetés rosszindulatú kijelentés, mivel a valóság az, hogy „zsebbe“ soha sem történt kifizetés, valamennyi munkavállaló teljes összegben be volt jelentve, mely munkabért maradéktalanul megkapták. Az írás azért is rosszindulatú, mert a ki nem fizetéses, folyamatos nem fizetéshez kapcsolódó pletykákat a zoom.hu menedzsmentje 3 esetben cikkekben, közleményben cáfolta az elmúlt 12 hónapban, amit a 444 nem vett figyelembe – tette hozzá Tarjányi, aki a 444 cikkében problémásnak találja azt is, hogy azt írták, Tarjányi 2002-ben egy Proware nevű informatikai cég élén azon dolgozott, hogy áttekintse az Orbán-kormány által kötött szerződéseket, és a jelentések közül számos kiszivárgott, de nem találták a fogást sehol, pedig az MFB-től az autópályakezelőig sok helyen vizsgálódtak, az ügyből pedig annyi maradt az utókornak, hogy elment több milliárd forint erre. Tarjányi erről most azt mondta a Media1-nek:

„Ez az állítás sem nem fedi a valóságot, ugyanis az átvilágításokért a Proware nem milliárdos nagyságrendű összeget, hanem néhány 10 millió forintos kifizetéseket kapott a megrendelőktől”

Tarjányi a 444 cikke kapcsán az írói karrierjére vonatkozó részt sem tartja teljesen korrektnek. Ezt írta róla a a 444: Tarjányi később írói karrierbe kezdett, a leginkább politikai és bűnügyi fikciós műfajokba sorolható könyveit máig az MSZP és a Fidesz felé is jó kapcsokkal bíró Hit Gyülekezete kiadója adja ki.

Tarjányi szerint azonban valótlan állítás, hogy Tarjányi Péter és Dosek Rita könyveit csak a Hit Gyülekezetének a kiadója adja ki. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt 10 évben megjelent könyvek közül 5 darab a Libri Kiadó, 1 darab a Park kiadó, 2 darab a Patmos kiadó és 2 darab saját kiadásban jelentek meg.

Tarjányi állítja, nem akarta az Indexet megrogyasztani

Tarjányi vitatja azt is, hogy a Zoom elindítását egyfajta kísérletnek szánta volna az Index megroppantására. Állítja, nem igaz, hogy valamilyen fajta politikai játszma vezette, amikor az Index újságíróival tárgyalt az átvételükről:

„Ezzel szemben a valóság az, hogy indexes újságírók keresték meg Tarjányi Pétert azzal az ötlettel – tehát nem Tarjányi Péter őket, hanem ők Tarjányi Pétert! – hogy érdemes lenne egy új internetes hírportált indítani”

– áll Tarjányi válaszában.

A 444 cikke egyébként azt állította, arra számíthatott Tarjányi, Simicska kivonulásával űr keletkezik a balos médiatérfélen, és belőle akár egy új, a Fidesz számára is partnernek tekintett baloldali oligarcha lehet. Arra is hivatkozik a 444, hogy Arató András, a Klubrádió többségi tulajdonosa azt mondta, nem történt ajánlattétel a Klubrádióra, pedig Tarjányiék ezt terjesztették. A cikk ezen fordulatáról Tarjányi most azt mondta, a 444.hu hamisan állítja a Klubrádió kapcsán, hogy a kapcsolatfelvétel ajánlattétel közlébe sem jutott, mivel a valóság az, hogy a felek között konkrét egyeztetések történtek, és vételi ajánlat és annak módosítása is átadásra került a Arató András számára. A 444 cikke szerint Tarjányi az induláskor tárgyalt Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével is egy lehetséges együttműködésről. Ez azonban meghiúsult.

Utolértük a cikkében megemlített Kustánczi Norbert volt főszerkesztőt is, aki manapság az újságírás helyett egy pr-cégnél dolgozik. Messengeren azt írta, nem szeretne nyilatkozni, és legfeljebb annyit mondana: „A szerkesztőség vezetőinek, azaz Csillának, Andrásnak és nekem csak egy célunk volt: hogy egy jó újságot csináljunk.”

Kiemelt kép: Tarjányi Péter. Fotó: ATV, Egyenes Beszéd, 2018. december
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

/** * andre clever */