Sokba került a miniszterelnök angol nyelvű honlapja, a Jókor című újság és a 13. havi nyugdíjhoz kiküldött „tájékoztató levél” is.
Nem Svájc az első ország, ahol hasonló döntés született.
Az országgyűlési választást és népszavazást követően 15 napjuk volt a médiumoknak megküldeni az ÁSZ-nak a tájékoztatójukat, amiből kiderül, mekkora összeg folyt be hozzájuk.
A Miniszterelnökség idén több mint 5 milliárdot költhetett arra, hogy a hagyományos médiafelületeken népszerűsítsék az országgyűlési választásokkal egyidőben tartott gyermekvédelmi népszavazást. Bár a plakátpiacon, a tévékben, a rádiókban és a napilapokban pörgött a kampány, a közösségi médiás költések a népszavazás esetében alacsonyak voltak.
A Fidesz elsöprő választási győzelme meghatározó téma volt a közmédiában és a kormánypárti sajtóban az elmúlt napokban, a kudarcba fulladt „gyermekvédelmi” népszavazás kudarcáról azonban mintha teljesen „megfeledkeztek” volna.
Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Polyák Gábor egyetemi docenssel, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítójával, az ellenzék médiapolitikai kabinetjének vezetőjével azt elemeztük, mi vezethetett Orbán Viktor és a Fidesz újabb, immáron zsinórban negyedik kétharmadához, és ennek milyen következményei lehetnek, illetve hogyan lehet egyáltalán leváltani, illetve le lehet-e még bárhogyan is váltani a Fidesz elnökét. Polyák Gábor a Media1 műsorában elárulta azt is, mihez kezd most az új helyzetben.
Több kritikus megállapítást is tettek a magyar választásokról az EBESZ megfigyelői. Szerintük nem voltak egyenlőek a feltételek az ellenzék és a kormányoldal között.
Az Állami Számvevőszék nagyjából még két hétig fogadja be a két referendummal kapcsolatos politikai hirdetésekre vonatkozó adatokat.
Például a grafikonokon csak az igenek és a nemek arányát közlik, az érvénytelen voksokat számát, arányát nem.
Négy blokkban fognak jelentkezni a nap folyamán.
