Az MRSZ szerint azok a plakátok a politikai reklámkampány részei, ami nem esik a szövetség Reklámetikai Kódexének hatálya alá.
Bár a ma, szerdán benyújtott javaslatot még a parlamentnek el kell fogadnia, de már szinte biztosra vehető, hogy a korábbi bejelentés ellenére mégsem tér vissza a reklám- és médiaipart sújtó különadó 2023-tól.
A Magyar Reklámszövetség a reklám- és médiaipar képviseletében azzal a kéréssel fordult korábban a magyar kormányhoz, hogy a kabinet hosszabbítsa meg a reklámadó 2023. január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válságra tekintettel. Gulyás János, az MRSZ elnöke Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökével, Rogán Antallal folytatott megbeszélései során azt a választ kapta, hogy a kabinet megfontolja a reklámadó felfüggesztési időszakának kiterjesztését.
Gelencsér Ferenc pártelnök a kormány bombás hirdetésének reklámetikai vizsgálatát, illetve azok eltávolíttatását kéri a reklámszakmai szövetségtől.
Az MRSZ és társszövetségei nem értenek egyet az új kata-törvénnyel és annak év közbeni bevezetésével. Kérik a kormányt, hogy a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át annak tartalmát.
A legbefolyásosabb médiaipari szereplők idei toplistára összesen 17 hölgy került be, ami a rangsor történetében rekordnak számít.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei, köztük az IAB, a MEME és az MLE is arra figyelmeztetnek, hogy a reklámadóról már korábban is bebizonyosodott, hogy mennyire káros a teljes magyar gazdaságra, ezért visszavezetését nem támogatják. Az MRSZ és társszövetségei közleményükben azt is levezetik, hogyan hat pontosan a gazdaság teljesítményére a reklámadó.
Már meghallgató honlapunkról a Media1 Podcast e heti interjúja, amelyben Gulyás Jánossal, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnökével a friss médiatorta (reklámtorta) és kommunikációs torta adatok mellett a média- és kommunikációs iparág, a reklámipar előtt álló új kihívásokról is beszélgettünk.
Borús adatok érkeztek a Magyar Reklámszövetségtől a Media1-hez a média- és kommunikációs piac 2021-es bevételei kapcsán. A médiatorta adatok alapján hiába nőtt abszolút értéken a magyar reklámpiac, mivel a növekedést valójában elvitte a megemelkedett infláció, így reálértéken csökkenés figyelhető meg. Az is látszik, hogy a nagy külföldi internetes óriások, a Google és a Facebook elszívják a levegőt a magyar médiumoktól. Az állami reklámköltés továbbra is jelentős maradt a magyar reklámpiacon belül, de már ennek jelentős mértéke sem segített a piac meglehetősen kedvezőtlen helyzetén. A jövőbeni kilátások borúsak, mivel a forint gyengülése, a tovább súlyosbodó inflációs helyzet mind negatívan hat a piacra.
Idén is elkészítette a magyar Forbes a legbefolyásosabb női médiavezetők toplistáját, amelyen több változás is történt az előző évhez képest.
