Azonnali magyarázatot vár a legnagyobb hazai újságírószervezet az újságírók titkos megfigyelésével kapcsolatban a magyar hatóságoktól.
Ellenzékiek szerint, amennyiben valóban megtörtént, amit a Direkt36 cikke állít a Pegasus nevű izraeli kémszoftver használatáról, az nem maradhat következmények nélkül.
Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, és a célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.
Magyarország is vett abból az izraeli kémszoftverből, amely politikusok, civil aktivisták és újságírók megfigyelésére szolgál. A hírek szerint hazánk olyan hatalmak társaságába került ily módon, mint Oroszország, Üzbegisztán, Izrael, Szaúd-Arábia, Katar, Indonézia és Szingapúr.
A pert az egykori brit gyerekjogi biztos indította a népszerű közösségi médiás platform ellen.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Demokratikus Koalíció is lépéseket tesz Szijjártó Péter tárcája ellen az újságírók utazási adatainak gyűjtése és listázása miatt.
A legnagyobb taglétszámú hazai újságíró-szervezet kérdéseket intézett a külgazdasági és külügyminiszternek a minisztériumában történt, a magyar újságírók külföldi útjaira vonatkozó adatgyűjtés és listakészítés kapcsán, ami a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökét a rendszerváltás előtti kormányszervek hasonló gyakorlatára emlékezteti.
A hamarosan induló Telex hírportál által megszerzett levél szerint arról kíváncsiskodott az Európai Unióban található magyar nagykövetségeknél a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, hogy melyik ország fogadott külföldön újságírókat. A választ sürgős jelleggel kérte a szaktárca a követségektől, és az utazások időpontjára és néhány más információra is kíváncsiak voltak. Soros György személyét is emlegetve indokolta Szijjártó Péter minisztériuma az adatgyűjtést.
Podcastunkról már visszahallgatható, mit nyilatkozott a nemrég megváltoztatott nemzetbiztonsági törvényről Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője és Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magánszféra védelmével foglalkozó jogásza a Media1 műsorában.
Az Országgyűlés a napokban elfogadta a nemzetbiztonsági törvény a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett változtatását, mely megkönnyíti a szakszolgálatok számára a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, illetve lehetővé teszi internetes szolgáltatások akár 180 napra történő elérhetetlenné tételét. A kormány állítja, a cél a nemzetbiztonság védelme. Azonban sokan fogalmazták meg aggodalmaikat is. A Media1 Remport Ádámot, a Társaság a Szabadságjogokért jogászát és Krasznay Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte.
