
MÚOSZ: a sajtó nem legitimálhatja a trágárkodást
A MÚOSZ Etikai Bizottsága hétfőn az alábbi állásfoglalást fogadta el és ajánlja a MÚOSZ elnökségének és a magyar sajtó valamennyi közreműködőjének figyelmébe.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága hétfőn az alábbi állásfoglalást fogadta el és ajánlja a MÚOSZ elnökségének és a magyar sajtó valamennyi közreműködőjének figyelmébe.

A médiaipar kreatív és pörgős világ, mégis sok benne dolgozó mentális egészségét veszélyezteti a folyamatos stressz, bizonytalanság és kiégés. A cikk négy gyakorlati tanácsot mutat be, amelyek segíthetnek felismerni a túlterhelés jeleit, megőrizni az egyensúlyt a munka és a magánélet között, közösségi támogatást találni, valamint tudatosan megelőzni a pszichés problémákat.

Miután a Külügyminisztérium jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a 444-nek, hogy kiket hívtak meg Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatóira, a lap végrehajtási eljárást kezdeményezett az intézmény ellen.

Érdekes álláshirdetésekre lehet bukkanni a BBC saját álláshirdető oldalán.

Magyar Péter szerint súlyos kettős mércét alkalmaz a média és a hatóságok: miközben a Tisza Párt egyik rendezvényén a párt sajtóközleménye szerint „sörösflakonnal” akarták megdobni, a rendőrség nem intézkedett, a független sajtó pedig alig foglalkozott az esettel. A pártelnök úgy véli, ha hasonló történt volna a kormányoldalon, hetekig ez uralná a híreket. Időközben viszont kiderült, hogy nem sörösdobozt, hanem egy körülbelül 20 dekányi szotyit tartalmazó zacskót dobtak Magyar Péter felé.

Békesi László korábbi pénzügyminiszter, az MSZP egykori vezető politikusa 12 nappal ezelőtt interjúban fogalmazott meg éles kritikát Magyar Péter politikai hitelességéről, ám kijelentései szinte teljesen visszhang nélkül maradtak a kormánykritikus sajtóban. A beszélgetést a Hírklikk számára készítő Németh Péter, a Népszava főszerkesztője szerint Békesi véleménye különösen súlyos, mert világos érvrendszerrel, nyelvi pontossággal és évtizedes politikai tapasztalattal szólalt meg. Németh úgy látja: a média mára szurkolótáborokra szakadt, és még a hiteles kritikákat is elhallgatják, ha azok nem illeszkednek a politikai narratívába. „Eltűnt a kiegyensúlyozottság” – fogalmazott lapunknak, hozzátéve: hiába juttatták el az interjú videóját és összefoglalóját több szerkesztőséghez, végül csak a kormányközeli médiumok számoltak be az elhangzottakról, a kormánykritikus sajtó hallgatott.

A Whitereport friss tanulmánya szerint a magyar médiapiac hivatalos statisztikákból kimaradó, úgynevezett „szürke zónája” legalább 40 milliárd forintos nagyságrendet ért el 2024-ben – és ez a szegmens növekszik a leggyorsabban. A teljes médiapiac volumene a platformokkal és új szegmensekkel együtt 619 milliárd forintot tett ki. A Media1 szerkesztőségéhez eljuttatott adatok képet adnak a hazai médiapiaci erőviszonyokról és átalakulásokról.

Az ellenzéki párt politikusai és aktivistái harmadik alkalommal álltak blokádot a kormánypárti médiaholding épülete előtt kedd reggel.

A legjelentősebb hazai kommunikációs szakmai szervezetek példaértékű együttműködésében elkészült az első átfogó magyar AI-kézikönyv, jelentette be Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke a Media1 hétfői rádióműsorában. A dokumentum célja, hogy egy átlátható keretrendszer mentén, bármely érintett iparági szereplő számára gyakorlati útmutatást kínáljon az AI felhasználásának transzparens és etikus módjára – különös tekintettel a fogalmi, tartalomelőállítási, jogi és szabályozási, etikai, alkalmazási, adatbiztonsági, teljesítménymérési, valamint együttműködési területekre. Az AI-kézikönyv – úttörő jellege miatt – iránymutatásként szolgálhat más szakterületek és felhasználók számára is. Íme a részletek az AI Guide-dal kapcsolatban és az interjú Kovács Tiborral, az MLE elnökével.

Új területre lép az RTL Magyarország az idei nyáron: napközis gyerektábort szervez, ahová már meg is kezdte a jelentkezők toborzását – értesült a Media1. A kezdeményezés üzletileg logikus lehet, hiszen a cég így kihasználhatja saját médiaerejét és a fiatalok média iránti kíváncsiságát. Ugyanakkor több, a vállalathoz kötődő közelmúltbeli ügy és azok kezelése is hitelességi kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, vajon valóban az RTL a legalkalmasabb szereplő arra, hogy fiatalokat neveljen médiatudatosságra – ezek közül a cikkben néhány példát is bemutatunk.