A WikiLeaks-alapító ellen azért zajlott hajtóvadászat, mert titkosított katonai dokumentumokat tett közzé. Öt évnyi jogi huzavona zárult le most.
A londoni börtönben raboskodó Julian Assange WikiLeaks-szerkesztő a kezdetektől fogva azzal védekezik, hogy csupán az újságírói munka része volt, amikor a birtokába jutott titkos katonai iratokat leközölte. Az Egyesült Államok kormánya ezt eddig kémkedésként értékelte, de most fordulat jöhet.
A WikiLeaks-anyagokat elsőként közzétevő sajtóorgánumok, köztük a The Guardian összefogtak, hogy ellenezzék a vádemelést Julian Assange, a Wikileaks társalapítója ellen, mely szerintük közvetlen támadás a sajtószabadság ellen.
Julian Assange azonban még fellebbezhet a döntés ellen.
Az Amerikai Egyesült Államokban összesen 175 évnyi börtönbüntetés fenyegeti Julian Assange-t, akivel szemben 18 vádpontot fogalmaztak meg.
Nem sokkal korábban, 2021 decemberében még úgy tűnt, hogy kiadhatják az Egyesült Államoknak Julian Assange-ot, ám most újabb fordulat állt be az ügyében.
A londoni felsőbíróság fellebbviteli eljárás keretében semmisnek nyilvánította Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatási tilalmára vonatkozó ítéletet pénteken.
A WikiLeaks alapítójának kiadatását az Amerikai Egyesült Államok kérvényezte, hogy kémkedés vádjával bíróság elé állíthassák.
Elutasította szerdai végzésében a londoni központi büntetőbíróság azt a védői indítványt, hogy a WikiLeaks internetes szivárogtató portál alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra.
A brit kormány nem adhatja ki az Egyesült Államoknak Julian Assange-t, így döntött nem jogerős hétfői végzésében az eljáró londoni bíróság. Az amerikai hatóságok várhatóan fellebbezést nyújtanak be a határozat ellen. Eközben kiderült, hogy Mexikó menedékjogot biztosítani az internetes szivárogtatónak.
