Az Európai Bizottság régi-új elnöke kontinentális pajzsot emelne az információmanipulálást és az álhírek terjedését kivédendő.
A Második Reformkor javaslata szerint a jogerősen elveszített sajtó-helyreigazítási, valamint a rágalmazás vagy jóhírnév megsértése miatt indított perekkel arányosan kellene csökkenteni az érintett sajtótermékek és médiaszolgáltatók közpénzhez való hozzáférési lehetőségét.
A Whitereport legújabb kutatási adatai szerint belső szerkezeti válság alakul ki a hazai médiapiacon.
Bár a ma, szerdán benyújtott javaslatot még a parlamentnek el kell fogadnia, de már szinte biztosra vehető, hogy a korábbi bejelentés ellenére mégsem tér vissza a reklám- és médiaipart sújtó különadó 2023-tól.
9 pontban gyűjtötték össze, hogy szerintük mit kellene tenni az alternatív nyilvánosság létrehozásáért.
Ezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos jelentette be kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésen, a sajtószabadság világnapján.
Csak akkor támogatná a médiával kapcsolatos uniós jogszabályt az NMHH, ha a részletszabályok megalkotását a tagállamokra bízzák. A Koltay András vezette médiahatóság szerint a piacra lépési mechanizmusok, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések esetében kérdéses és vitatható a tervezett szabályozás jogalapja, kerete és terjedelme.
Matolcsy az MNB honlapján foglalkozik a közösségi médiás enciklopédiával.
Az EU végrehajtó-testülete új mechanizmust javasol a dezinformáció büntetésére világszerte – ezt Josep Borrell külpolitikai főképviselő mondta kedden az orosz állami média szándékosan terjesztett hazugságaira hivatkozva.
A Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje azt javasolta, ne írhasson újságot az, aki rendszeresen és szándékosan, becsület sértésére alkalmas valótlanságokat közöl lejáratási célból. Többen – köztük a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke és a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója – sem értenek egyet ezzel a megoldással.
