„Nincs tervben miniszterelnöki interjú az ATV-nél” – ezt írta a Media1 szerdai e-mailjére válaszul a Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtökön.
Korábban több (köztük ATV-s) forrás is azt állította lapunknak, hogy Tusványos után interjút kaphat a csatorna a miniszterelnöktől, de a televízió szerint ez nem igaz.
A Media1 információi szerint már több napja szerveződik egy interjú, amelyet a miniszterelnök a tusványosi rendezvényt követően, a jövő héten adna az ATV egyik legismertebb műsorvezetőjének. Ez lenne a miniszterelnök első stúdióinterjúja a 2010-es megválasztása óta az ATV képernyőjén. Orbán eddig főleg a Kossuth Rádiónak, a TV2-nek és a HírTV-nek adott interjúkat, az elmúlt hetekben viszont valóságos turnéba kezdett. (Frissítés: cikkünk megjelenése után másnap az ATV azt közölte, hogy szerintük álhírről van szó, nem lesz Orbán-interjú, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig azt írta lapunk érdeklődésére, hogy nincs tervben ATV-s miniszterelnöki interjú – mindez azért is érdekes, mivel ATV-s források is terjesztették az információt a tervezett beszélgetésről.)
Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjút közölt az Ultrahang nevű YouTube-csatorna. A miniszterelnök a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem nehéz vele interjút készíteni, de vannak ennek feltételei: külföldről finanszírozott médiumoknak, „zsoldosoknak” nem nyilatkozik. Az interjút készítő Király Tamás emlékeztette, hogy ő maga is részben az amerikai hátterű YouTube-től érkező bevételeiből él – Orbán erre azt felelte: az nem „zsold”, hanem teljesítményalapú bevétel – ez újabb fordulatnak tűnik a Fidesz politikájában. Az interjúban más, a média működését érintő kijelentések is elhangzottak.
Tompos Márton, a Momentum elnöke a Facebookon jelentette be, hogy újabb beadványt küld a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz: ezúttal a Magyar Nemzet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel készített interjúja miatt. Az ellenzéki politikus szerint magyar adófizetői finanszírozással terjesztenek hazánkban orosz propagandát.
A legjelentősebb hazai kommunikációs szakmai szervezetek példaértékű együttműködésében elkészült az első átfogó magyar AI-kézikönyv, jelentette be Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke a Media1 hétfői rádióműsorában. A dokumentum célja, hogy egy átlátható keretrendszer mentén, bármely érintett iparági szereplő számára gyakorlati útmutatást kínáljon az AI felhasználásának transzparens és etikus módjára – különös tekintettel a fogalmi, tartalomelőállítási, jogi és szabályozási, etikai, alkalmazási, adatbiztonsági, teljesítménymérési, valamint együttműködési területekre. Az AI-kézikönyv – úttörő jellege miatt – iránymutatásként szolgálhat más szakterületek és felhasználók számára is. Íme a részletek az AI Guide-dal kapcsolatban és az interjú Kovács Tiborral, az MLE elnökével.
Újabb fordulatot vett Marczingós László ügyvéd és a Rádió 1 Balázsék című műsorának ügye. A devizahitelesek ügyében precedensértékű pert nyerő jogász és a rádiósok közötti feszültség pénteken tovább éleződött, miután a műsor stábja közleményben reagált a Media1 szerdai cikkére – Marczingós pedig azonnal visszautasította a műsorvezetők egyes állításait.
Marczingós László ügyvéd – aki az Európai Unió Bíróságán precedensértékű döntést harcolt ki a devizahitelesek ügyében, majd ez alapján egy ügyvéd Magyarországon nyert pert ügyfelével az MBH Bank ellen – szerda reggel interjút adott volna a Rádió 1 népszerű reggeli műsorában, a Balázsékban, de a rádió nem hívta fel őt az előre egyeztetett időpontban. Ráskó Eszter műsorvezető szerint szerkesztői hiba miatt váratták hiába az ügyvédet, a jogász szerint viszont nem zárható ki, hogy a történtek összefüggésben állnak azzal, hogy a rádió és az MBH Bank is Mészáros Lőrinchez köthető érdekeltség.
A lap személyiségi jogi pert kezdeményez Lánczi Tamásék ellen.
A legnagyobb magyar újságíró szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége felháborodott hangvételű állásfoglalásban szólította fel ma az Orbán-kormányt: hagyjon fel a nyilvánosság elleni támadásokkal, tisztességes, minőségi munkát végző újságírókról valótlan információk terjesztésével. Az állásfoglalást azután adta ki a szervezet, hogy a Lánczi Tamás nevével fémjelzett Szuverenitásvédelmi Hivatal a Válasz Online-t és annak újságíróját támadta.
